Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben
szítő munkákban. Az 1780-as években Tolna vármegye mérnöke volt, s egyúttal a Hajózási Igazgatóság pécsi kerületi kirendeltségének mérnöke is. Később, József nevű fivérével együtt a Dél-Alföldön végzett felmérési munkákat. Nevéhez fűződik a Körös-szabályozásának egyik terve. A Görög Kerekes-féle vármegyei atlasz számára ő készítette el Csongrád megye térképét, (f 1800. körül) 1742. április 20. * Tessedik Sámuel (Alberti) evangélikus lelkész, a hazai mezőgazdasági tudományok és az okszerű gazdálkodás jeles népszerűsítője. Magyarországon elsőként folytatott kísérleteket a szikes talajok javítására, s szarvasi lelké- szi kertjében ő alkalmazta először a meszes-márgás talajterítést a "digózást". (f Szarvas, 1820. december 27.) 1742. Ismét visszatért medrébe a Fertő vize, amelynek következtében a fertőszéplakiak panaszt tettek, mert rétjeiket elöntötte a víz. 250 éve 1767. Böhm Ferenc "Mappa stagnum sic dictum Sárvíz.. \A Sárvíz nevű mocsár térképe]" című térképének elkészítésével befejezte a Sárvíz mocsarainak és vizvidékeinek felmérését és közreadta a Sárvíz Várpalota és Cece közötti szabályozásának tervét. Böhm tervének elkészítésekor a "vízfélreszorítás" elvét alkalmazva a lecsapoló csatornával párhuzamosan vezetett másik csatornára telepítette volna az elmocsarasodást okozó malmokat. A terv végrehajtása még abban az évben megkezdődött, de a pénzhiány, az értetlenség (a malombirtokosok ellenállása) miatt többször megszakadt, s 1784-től befejezetlenül maradt. Elképzeléseit közel fél évszázad múltán Beszédes József hajtotta végre a Sárvíz-csatorna és a Malom-csatorna megépítésével. 1767. Albert szász hercegnek, Magyarország helytartójának látogatása alkalmából felépült Pest és Buda között az a hajóhíd, amelyet - gyakori javítások és felújítások mellett - egészen 1849-ig használtak a két városrész összeköttetésére. A hidat a téli jégzajlások alkalmával kiemelték és az ún. "hídpajtában" (a mai Ttírr István utcában) tárolták. 225 éve 1792. szeptember Kiss Józse/kamarai mérnök szerződést kötött a kincstárral, hogy a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítéséhez szükséges földterületet ingyen bocsássa a vállalkozás rendelkezésére. A Kiss József által szervezett "Ferenc-csatornai kir. szabadítékos hajózási társaság" e szerződés alapján fogott hozzá 1793-ban a munkálatokhoz. Az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna a mai szerbiai Tisza-Duna-Tisza vízgazdálkodási rendszer első fontos létesítménye volt. 1792. november 10. * Holecz András (Szerencs) mérnök. Tanulmányait 1816-ban fejezte be. Részt vett Huszár Mátyás által vezetett Tisza-Körös-Hortobágy vízrajzi felmérési munkákban. 1829-ben Borsod vármegye mérnökeként készítette el - vízi adatokban igen gazdag - összefoglaló beszámolóját a Tisza folyó Burától Tokajig végrehajtott szintezéséről, valamint a folyószakasz térképezéséről. A későbbiekben tervet készített a Hortobágy és a Tisza kapcsolatának elgátolására. (t ? ) 1792. Király György, Győr vármegye mérnöke felmérte a Marcalt és terveket készített annak rendezésére. 1792. * Berger Lajos (Bécs), mérnök. A pesti Mérnöki Intézetben szerzett oklevelet, majd 1828-tól Zágrábban működött horvátországi igazgató mérnökként. 1839- ben, mint a Budán székelő Vízi és Építészeti Főigazgatóság hajózási felügyelője a nádor megbízásából felülvizsgálta Vásárhelyinek az Al-Dunán épített hajóvonta- tó útját. Az abszolutizmus idején felügyelői címmel a Főigazgatóság vezetője volt. (t ? ) 200 éve 1817.január Pesten Fejér György egyetemi professzor szerkesztésében megjelent a Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat, amely közel negyedszázadon át a hazai természet- és társadalomtudományok legjelentősebb orgánuma volt (megszűnt 1841-ben). A havonta megjelenő folyóiratban publikáltak a kor legjelesebb mérnökei (Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Gáty István, Vedres István és mások), így a lap a magyar nyelvű vízügyi szakírás első fórumának is tekinthető. 1817. május 1. A "Vereinigte Ofner-Pester Zeitung" első alkalommal közölte, s ettől kezdve heti két alkalommal rendszeresen közreadta az - Ybl tér déli oldalán álló - egykori budai vízmű vízmércéjén leolvasott dunai vízállásokat. Az ún."nádori" vízmércét 1863-ig használták, pusztulása összefüggött az 1870-es években megejtett Várkert átalakításokkal. 1817. május 2. Bernhard Antal pécsi vállalkozó Bécsben bemutatta saját tervezésű gőzhajóját a szakértőknek. A "Carolina" gőzös volt az első dunai gőzhajó. 1817. szeptember 26. Ünnepélyes alapkőletétellel megkezdték Debrecen város csatornázási munkáit. 1817. december 13. t Kitaibel Pál (Pest) botanikus, a pesti egyetem profesz- szora. Rendkívül sokoldalú természettudományos pálya83
