Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Czikkely Márton - Iványi Gergely Tamás - Márkus Tamás: Harc a PÉT palackok ellen
1 Teleki Pál (1917): A földrajzi gondolat története. Essay. Budapest, Kilián Fr. 231.p. Kivonat az Akadémiai Értesítő 1917. április havi számában. Akadémiai székfoglaló 1917. Febr. 12-én. 2 Teleki Pál (1909): Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez. A Japántól keletre fekvő aranyszigetek felfedezésére 1639-ben kiküldött Quast M. és Tasman J. A. kapitányok hajónaplójának hollandus szövegével és magyar fordításával. Budapest, Flomyánszky Nyomda. 179. p. 20 térk. 3 Teleki Pál (1937): A tájfogalom jelentőségéről. Rektori tanévmegnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Budapesti Szemle. 247. évf. 720. sz. 129-141. p. 4 Teleki Pál (1917): Táj és faj. Túrán. 2.évf. 1. sz. 17-30. p. 5 A. N. Whitehead (2001): Folyamat és valóság. Budapest, Typotex Kiadó 431. p. 6 Teleki Pál (1936): A gazdasági élet földrajzi alapjai. Budapest, Centrum Nyomda. 1-2. kötet 7 Bánkuti-Both-Csorba-Horányi (2011): A megőrzött idő. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 261-263. p. Harc a PÉT palackok ellen CZIKKELY MÁRTON, IVÁNYI GERGELY TAMÁS, MÁRKUS TAMÁS * Városmajori Gimnázium, Budapest A PÉT palackok mára már napjaink szerves részét képzik. A legfiatalabb korosztálytól egészen az idősekig, a konyhától a sportpályáig, mindenhol használjuk. De vajon tudjuk, minek tesszük ki környezetünket sőt, saját testünket minden alkalommal, amikor ehhez a műanyag palackhoz nyúlunk? Kutatásunk során erre az egész világot érintő kérdésre kerestünk választ, és igyekeztünk mindenki számára elérhető megoldást találni, annak érdekében, hogy egészségesen, a környezetet kímélve juthassunk ivóvízhez. A probléma felmérése Már kutatásunk megkezdése előtt tudtuk, hogy számos műanyag, s köztük a palackokat alkotó polietilén- tereftalát (PÉT) rendkívül környezetszennyező anyag. Abból indultunk ki, hogy a PÉT palackok nagymértékű használata, illetve a csapvíz fogyasztásának háttérbe szorulása ökológiai katasztrófához vezethet. Kutatásunk során, egzakt módon kívántuk meghatározni a PÉT palackok használata révén okozott környezetszennyezés mértékét. A probléma nagyságának meghatározására felmérést végeztünk a budapesti lakosok ivóvíz fogyasztási szokásairól. Kérdőívünkben több korosztály tagjait kérdeztük arról, mennyi palackozott ásványvizet fogyasztanak. Az eredmény önmagáért beszél: egy évben 300 liter palackozott ásványvizet fogyaszt egy átlag budapesti polgár, ami (ha 1,5 literes kiszereléssel számolunk) 200 palackot tesz ki. Ez akkora mértékű fogyasztás, hogy a főváros lakossága 11 hónap alatt megtöltené a Parlamentet a padlótól a plafonig műanyag palackokkal. Fontos megemlíteni, hogy a cukros üdítőitalokkal nem számoltunk. Látva ezt a hatalmas mennyiséget, kielemeztük a PÉT palack tulajdonságait. A PÉT palack A polietilén-tereftalát (PET) a gyártók egyik kedvenc alapanyaga a stabilitása, ellenállósága és alacsony ára miatt, mindazonáltal épp ezekből fakadnak a leghátrányosabb tulajdonságai is. A nagyfokú stabilitásnak köszönhetően a PÉT lebomlási ideje ismeretlen. A PÉT szerves polimer, ezért nagy mennyiségben található benne szén, ami így kiszámíthatatlan ideig nem kerül vissza a természetes körforgásba. Érdemes tehát belegondolni, ha egy ember egy év alatt 200 palackot használ, akkor Európában (742,5 millió fő) átlagosan 148,5 milliárd palack fogy évente. Flova tűnik ez az elképesztő mennyiség? Egy részét újrahasznosítják. De ezzel csak annyit nyerünk, hogy 15-20 évvel elhalasztjuk a probléma megoldását, mivel az újrahasznosított terméket (műszálas pulóver, szőnyeg, stb.) ugyanúgy kidobjuk majd és eszünkbe sem jut újrahasznosítani. Azok a termékek szintén nem bomlanak majd le, viszont a környezetet, az újra nem hasznosított műanyagokkal együtt nagymértékben károsítják. Ennek egyik mélyen elgondolkodtató, borzalmas példája, ami a világ egyes helyein, pl. a Midway-atoll környékén szinte mindennapos, amikor egy félig lebomlott madár tetemében a gyomra helyén csak PÉT palack darabkákat találunk. A PÉT ellenállóságának vizsgálatára, kutatásunk során megpróbáltuk egy palack apró darabkáit különböző szerves oldószerekben, koncentrált savakban, lúgokban feloldani, roncsolni. E téren azonban csak minimális sikert értünk el. Csak a krómkénsav (kálium-dikromát és kénsav elegye) volt képes feloldani a műanyagot. Képzelhetjük, ha ezek az erős vegyszerek sem tudnak jelentős kárt okozni, mennyi esély van arra, hogy a természetben ez az anyag lebomlik. A PÉT palackok egy másik káros tulajdonsága az, hogy mind anyaga, mind a palack nyakának menete kedvez a baktériumok megtelepedésének, ami egészségügyi kockázattal jár. A legnagyobb veszélynek azonban a palackok elégetésekor tesszük ki magunkat. Sajnos hazánkban sokan használják a PET-et fűtésre jó futőértéke és alacsony beszerzési ára miatt. Arra viszont nem gondolnak, hogy eközben rákkeltő anyagoknak (benzol, sztirén, toluol, xilén stb.) teszik ki magukat és környezetüket. Ha valaki pl. a cserépkályhájában éget ilyet, akkor a karcinogén anyagok a kéményen át távozva őt magát nem, de a környezetet annál inkább veszélyeztetik. A levegőbe 45
