Hidrológiai tájékoztató, 2016
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Czikkely Márton - Iványi Gergely Tamás - Márkus Tamás: Harc a PÉT palackok ellen
kerülő anyagok ugyanis tüdőrákot okozhatnak, mint ahogy az statisztikailag is igazolható. Budapesten igyunk csapvizet! Budapesten - az időnként lábra kapó híresztelésekkel ellentétben - egészséges és fogyasztásra alkalmas a csapvíz. Természetesen a világon mindenhol, s így Magyarországon is vannak olyan települések, ahol nem ajánlott csapvizet fogyasztani, illetve ilyen probléma akár időszakosan is felmerülhet bárhol, amikor valamilyen szennyeződés kerül a vízhálózatba. Kutatásunk középpontjában azonban Budapest állt, így az ottani helyzetnek jártunk utána. Annak érdekében, hogy megtudjuk az igazságot, a Fővárosi Vízművek több telephelyén követtük a víz útját a Dunától a fogyasztókig. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy útja során milyen változásokon megy át a víz. Az ivóvíz a fővárosban a Dunából származik. A folyó vize először parti szűrésen esik át, ami azt jelenti, hogy egy kavicsos homokágyon préselődik át, így az rendkívül tiszta lesz, mert a szennyeződést okozó részecskék megakadnak a homokszemcséken. Ez után egy klórozó állomás következik, ahol ún. preventív klórozás zajlik annak érdekében, hogy ne szaporodjanak el nagy mennyiségben baktériumok a rendszerben, ugyanis az 5100 km-es csőhálózatban ennek fenn állna a veszélye. Innen a víz tározókba, víztornyokba jut, ahol tárolják, majd onnan a csöveken át egyenesen csapjainkba folyik. Sokan félnek a vízben lévő klórtól. Mérgező? Jótékony? Kell? Nem kell? Az ún. szabad aktív klór, amelyet a víz kezelésére használnak, vízben oldott klórgáz, amelynek nagy része mechanikai hatásra kilép a vízből, tehát nagyon kis mennyiségben van jelen. Átlagos koncentrációja az ivóvízben 2014-ben 0,19 mg/1 (= 0,00019 g/1) volt. Ez azért fontos, mert ha magas a szabad aktív klór és a szerves anyag koncentrációja, akkor ún. trihalometánok (THM) keletkeznek, amelyek fokozottan károsak az emberi egészségre. Viszont mivel Budapesten ezek koncentrációja alacsony, ez a veszély nem áll fenn. Az ivóvízbe kerülő hormonokkal és gyógyszerszármazékokkal kapcsolatban a BME és a Fővárosi Vízművek végeztek közös kutatást, amely során igen alacsony méréshatárú műszereket használtak. Míg a Dunából vett mintákban nyomokban kimutatható valamilyen hormonkészítmény, illetve pl. a közkedvelt lázcsillapítók hatóanyaga az ibuprofén, addig a vezetékes vízben ez már nem volt mérhető. A Vízművek weboldalán ezt olvashatjuk: „Tételezzük fel, hogy egy laboratórium egy liter ivóvízben kimutat 100 ng ibuprofent, mely egy forgalomban lévő láz- és fájdalomcsillapító tabletta hatóanyaga. Egy tablettában ebből a hatóanyagból 400 mg van, tehát egy tabletta ennyi ibuprofén hatóanyagot tartalmaz. 400 mg = 400 000000 ng. Ha a feltételezetten ibuprofennel szennyezett víz 1 literjében 100 ng hatóanyagot találnának, akkor az egy tabletta hatóanyagának megfelelő mennyiséget 4 millió liter víz tartalmazná, ami 20 millió pohár vizet jelent. Tehát ennyit kellene meginnunk a vízből, hogy egy tablettányi hatóanyag a szervezetünkbe kerüljön.” Azonban a legmeghökkentőbb különbség a vezetékes és az ásványvíz között az ár. Míg a fővárosban lm3 vízért kerekítve 220 forintot kér a szolgáltató, addig ugyanennyi, másfél literes kiszerelésű ásványvíz átlagára 50 ezer forint köbméterenként. Egyéb alternatívák Budapesten egyértelműen a csapvíz a legjobb megoldás, ha nem szeretnénk műanyag palackos vizet inni. De vannak olyan helyzetek, amikor ez nem jöhet szóba, és szükség van valamilyen tárolóedényre, hogy a vizet magunkkal tudjuk vinni. Ezekben az esetekben az üveg lehet az az anyag, amellyel saját egészségünket nem károsítjuk. Amellett, hogy nem tartalmaz karcinogén anyagokat és szén helyett szilícium alapú, lényegesen kevesebb baktérium tenyészik az üvegpalack nyakán. Természetesen az is jó megoldás, ha egy többször használható, hosszú életű palackot (kulacsot) rendszeresítünk, így csökkentve a PÉT palack kibocsátásunkat. Egy másik érdekes lehetőség, a forrásvízfogyasztás. Egy barátunk családjával minden hétvégén kimegy Szentendrére vagy Visegrádra, ahonnan nagy ballonokban egy heti ivóvizet hoznak haza. így tulajdonképpen ásványvizet isznak műanyaghulladék nélkül. Fontos, hogy csak rendszeresen hatóságilag vizsgált forrásból igyunk, mert annak összetételét a csapadék és a talajvíz képes befolyásolni. Ha pedig végleg arra kényszerülünk, hogy palackozott vizet vásároljunk, válasszuk a legnagyobb kiszerelést. A térfogat/felület arány miatt így az adott térfogatú vízre kevesebb mennyiségű műanyag jut. Mit lehet még tenni? Kutatásunk megerősített bennünket abban, hogy tennünk kell környezetünk védelméért. A PÉT palackos vizet övező marketing ellensúlyozására és a csapvizet övező tévhitek eloszlatására fontos lenne, hogy már az általános iskolások is megtanulhassák, hogy mi a PÉT palack és milyen veszélyeket rejt túlzott mértékű használata. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki - annak ellenére, hogy nem feltétlenül szakértője a témának - tudatosan, tudományosan megalapozott ismeretek és ne divatirányzatok alapján döntsön ebben a mindannyiunk jövőjét befolyásoló kérdésben, és ha nem is hagy fel valaki teljesen a PÉT palackokkal, igyekezzen használatukat minimalizálni. A szerzők a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj 2015. évi magyar versenyének győztesei, akik Magyarországot képviselték a verseny nemzetközi döntőjén a jelen dolgozat teljes, angol nyelvű verziójával. 46
