Hidrológiai tájékoztató, 2015

KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Vitális György: Chovan Sámuel elveszettnek hitt földrajzkönyvéről

városával, a Bodrog völgyéhez csatlakozva Zemplén megyében megemlíti Tokajt a nevezetes borával és a leghidegebb és legterméketlenebb Ung megyét. IV. A Tiszántúlon Debrecent, Nagyváradot, Mezőberényt a református és az evangélikus gimnáziu­mával, majd felsorolja az oda tartozó megyéket, mint: Máramaros, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Békés, Csanád, Arad, Torontál, Temes és Krassószörény megyét, valamint a Katonai Határőrvi­déket. 3. ábra A Magyar Királysághoz tartozó Illyria és Erdély Illyria (a jelen összeállításban) a Dráva és a Száva között elhelyezkedő és az Una folyóig elterjedő terület: Szlavónia és Horvátország. Szlavóniához tartoznak I. a Bánságban Verőce me­gyében Eszék, Erdőd, és Gara, Szerém megyében Zimony, II. a Katonai Határőrvidéken Pétervárad, Brád és Gradiska települések. Horvátországhoz I. a Száván innen, azaz Felső Szlavóniához tartozik Varasd megyében Varasd, Vinice és Lepoglava (Corvin János temetkezési helyével, illet­ve síremlékével), [Belovár] Körös megyében Körös vá­rosa és Kalnik. Zágráb megyében Zágráb metropolisza, Varasd katonai prefekturájával. II. A Száván túli Horvátország az Una folyótól az Adriai tengerpartig, a Bánságban Zriny és Novi Una, a Katonai Határőrvidéken Károly város és Fiume városa. Erdély leírása a latin szövegből hiányzik! * * * A következő négy németnyelvű fejezet tartalmilag szoros az előző latin nyelvű fejezetekkel. * * * A kötet végén latin nyelven Európa természeti - po­litikai földrajzát tárgyalja (4. ábra). 1. Magyarországot lásd az előzőekben, 2. Bemutatja Németország határait és tartományait: pl. a Rajna men­tén Baden Württemberg tartományban megemlíti Stutt­gart, a Weser térségében Bremen, Göttingen, Kassel, Hannover városát, az Elba térségében Brandenburgot és Hamburgot. Szászországban Drezda és Magdeburg vá­rosát, Thüringiában Erfurtot, a Duna völgye mentén a bajorországi Ausburgot. Ezt követően áttér Ausztria te­rületére, megemlíti Bécs és Klagenfurt városát. 3. Len­gyelországban Galíciát, a varsói kormányzatot, Borussiát [Poroszországot] és Litvániát tünteti fel. 4. Lehatárolja az Európai Oroszországot, 5. Kitér Svédor­szágra és 6. Dániára Norvégiával és Izlanddal, 7. Meg­adja Nagy Britannia, 8. Portugália, valamint 9. Spa­nyolország néhány jellemző adatának: ahol lehetséges híres egyházi iskolákat, egyetemeket, a földrajzi határo­kat, a folyókat, völgyeket, városokat, a területek nagy­ságát, a népességet, a lakosok számát, vallását. (Fran­ciaországot nem szerepelteti!) , \ « ftyjti esc** ß fa H y <1 »•/«-, »I. í/t KVncvrtt'an. £ t/ [2,ú(enni «L / *1 >V ^ i 'v , c/JU, f //t'tt it//t. rn * ^ na n . $>'• /,l y" <« '» ; S / / / . /*> <1*• "l 7 a >• ff a fi /i * //»v/a/«, f* /. í7*„ > , •» c "ty I ■ - ‘y.< ,.if i 1 yct Vi it/na ilaff^í ff cl 0 Ci~f. //icK'fc (_2.fi,, c f'i't ,< * *«• //AfS) ’ fal / C /ti o 4. ábra * * * Chovan Sámuel 1803-ban mindenre kiterjedő igé­nyességgel megírt földrajzkönyve kiválóan szemlélteti, hogy már 212 évvel ezelőtt milyen sokoldalú és színvo­nalas tanítási tevékenység folyt az aszódi evangélikus algimnáziumban. Dr. Vitális György IRODALOM Petty Gyula (1901): Az aszódi ág. hitv. evang. algyimnasium történe­tének vázlata az 1887/88. év végéig. In: Az Aszódi Ágostai Hitv. Evang. Algymnasium Értesítője az 1900/1901. iskolai évről. Közli Bolla Lajos igazgató. Budapest. Asztalos István (2003): Az aszódi evangélikus középiskola története 1728-1948. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Aszód. 73

Next

/
Thumbnails
Contents