Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban
tással) „Erdély” címmel turisztikai, fürdőügyi és néprajzi folyóiratot adott ki. 1891. február 10. * Tőry [Tögl] Kálmán (Budatétény) vízépítő mérnök. Oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte. Mint a Győri Folyammérnöki Hivatal főnöke, elsőként mérte a Duna görgetett hordalékhozamát és egy új kisvíz- szabályozási rendszert dolgozott ki. 1940-től a Vízrajzi Intézetnél dolgozott, elvállalta a magyar Duna-szakasz részletes fölmérését és elkészítette a folyam mélységvonalas medertérképét. Megírta a Duna-szabályozás monográfiáját (Budapest, 1952.). Egyik irányítója volt az 1954. és 1956. évi dunai árvizek elleni védekezésnek. Szorgalmazta a dunai jégtörőflotta létrehozását. (| Budapest, 1975. április 17.). 1891. március 6-11. A dunai jeges árvíz súlyos károkat okozott a Szigetközben, valamint a főváros alatti folyószakaszon Csepeltől egészen Sükösdig. A gátszakadások következtében ösz- szesen több mint 370 km2 került víz alá, s az ár nem kímélte Tököl, Solt, Sükösd és Csanád községeket sem. 1891. március 7. A Magyar Földrajzi Társaság választmánya Lóczy Lajos elnöklete alatt elhatározta, hogy "a Magyar birodalom egyes vidékeinek földrajzi tanulmányozását a Balaton kutatásával kezdi meg". A kutatásoknak nagy lendületet adott az az aggodalom, hogy a tavat az elhínárosodás fenyegeti. A tó és környezetének természeti és társadalmi viszonyait feltáró több mint két évtizedes kutatómunka a magyar földrajztudomány nemzetközi mértékben is páratlan vállalkozása volt. A kutatásokat bemutató első kötet 1897-ben jelent meg. 1891. március 9-10. A vízrajzi szolgálat - a Zala árvízét kihasználva - elsőként végzett a folyón árvízi vízhozamméréseket, amelynek során megállapították, hogy a Zala maximális víz- mennyisége másodpercenként közel 100 m\ de ez csak nagyon rövid ideig áll fenn, s a Balaton vízállását lényegesen nem befolyásolja. 1891. május 3. Bókay Árpád egyetemi tanár elnökletével megalakult a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiái Egyesülete, amely tagjai sorában a legjobb fürdőügyi szakembereket egyesítette. Az Egyesület célját a balneológia és annak segédtudományai gyarapításában és fejlesztésében, valamint a hazai fürdők és ásványvizek széles körű ismertetésében és népszerűsítésében jelölte meg. Az egyesület a két világháború között az Országos Balneológiái Egyesület, a második világháború után a Magyar Balneológiái Egyesület nevet vette fel. 1891. május 29. * Mazalán Pál (Igló), bányamérnök, geofizikus, hidro- geológus. 1938-tól a mélyfúrású kutak témájának előadója a Műegyetemen. Eredményesen dolgozott a hazai ivó- és ipari víz feltárás területén, irányította a dunántúli olajkutató fúrások telepítését és részt vett külföldi kőolajfeltárásokban is (Új-Guinea, Japán, USA). Irodalmi tevékenysége is jelentős volt. (f Budapest, 1959. december 3.) 1891. június 27. * Sebestyén Olga (Nagyenyed) hidrobiológus, paleolimnológus, a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet nemzetközileg is elismert kutatója, a Balaton élővilágának tudósa. (t Budapest, 1986. november 25.) 1891. június A Statisztikai Hivatal megjelentette Zawadowsky Alfréd "Magyarország vizeinek statistikája" című munkáját, amelyben a szerző először tett kísérletet arra, hogy a vízszabályozások megindulása óta az ország vizeire, vízviszonyaira és vízimunkálataira vonatkozóan az ösz- szes fontosabb adatot összegyűjtse. 1891. július 14. A Hekler Károly által készített terv alapján megkezdték az új siófoki betonzsilip építési munkáit. Az új műtárgyat a régitől 165 méter távolságra, a Balatontól távolabbra telepítették. 1891. nyara Megindult a főváros pesti oldalának nagy csatornázási munkálata, amelynek terveit Lechner Lajos az 1869-es Bazalgette-féle elgondolást figyelembe véve készítette el. 1891. október 31. * Fehérváry István (Budapest) gépészmérnök, Mohács, majd Komló főmérnöke, a Dél-Dunántúli VÍZIG vezető munkatársa, a városi vízi közművek fejlesztési kérdéseinek szakértője, (f Mohács, 1989. október 3.) 1891. november 19. * Németh Endre (Pécs) mérnök, egyetemi tanár. Vasútvonalak, bányaüzemek, halastavak, valamint vízellátó rendszerek tervezése mellett mérnöki tevékenységének főbb témáit az alföldi öntözésének kérdései, továbbá az öntözés és öntözőrendszerek kialakítása és megvalósítása jelentették. A budapesti Műegyetem Mérnöki és Építészmérnöki kara 1940-ben választotta meg az I. Vízépítési Tanszékének professzorává és itt adott elő hidrológia, hidrometria, hidromechanika, ivóvízellátás és csatornázás, mezőgazdasági vízgazdálkodás tárgykörökben 1961. évi nyugdíjazásáig. Jelentős szakirodalmi munkássága mellett éveken keresztül szerkesztette az Öntözésügyi Közleményeket., valamint a Vízügyi Közleményeket. Több hazai és külföldi kitüntetést kapott, s a budapesti, valamint két további külföldi egyetem díszdoktorrá avatta, (t Budapest, 1976. június 3.) 1891. A Vízrajzi Osztály az ország valamennyi jelentős folyó- jára kiterjedően megszervezte a vízjelzö szolgálatot és erre támaszkodva kezdte el az árhullámok magasságának és várható időpontjának előrejelzését. 1891. Megalakult a Siófoki Balatonfürdő Részvénytársaság, amely megvásárolta a veszprémi káptalantól a tónak a vasútállomásig terjedő partrészét, hogy azt a kb. 0,35 66
