Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2016-ban
km2-es területet a strandolni vágyók érdekében feltöltse. A strandfürdőt 1893. június 18-án nyitották meg a közönség előtt. 1891. Megkezdődött Sopron vezetékes vízellátó rendszerének kiépítése. Az elsőként megépült somfalvi galéria és a Bécsi-dombi 1200 m’-es víztároló medence ma is üzemel. A soproni vízmű további nevezetessége, hogy hazánkban itt telepítettek első alkalommal talajvízre vízmüvet. 1891. A vízrajzi szolgálat elvégezte a Tisza zátonyairól 74 helyen vett minta alapján a folyami mederanyag kőzettani és szemcsenagyság szerinti elemzését. 1891. „HUNGÁRIA” névvel megépült az FK 106-os zagyszivattyús kotróhajó, amely még az 1960-as években is üzemben volt, s amelyet a szuezi csatorna építésénél is működtettek. 100 éve 1915-1916. Hazánkban első ízben Ógyallán végeztek Kenessey Bélának, a komáromi folyammémöki hivatal főnökének irányításával rendszeres talajvízszint- megfigyeléseket. 1916. április 12. A Főváros törvényhatósági bizottsága 396/1916.k.gy. határozatával a budapesti gyógyforrások vizének palackozására és forgalmazására megalapította a Székesfővárosi Ásványvízüzemet. 1919-ben az üzem már napi 5000 liter szénsavval telített Harmatvizet forgalmazott. 1916. július 8. t Ortvay (Ortmayr) Tivadar (Budapest) történész, a MTA tagja, Magyarország régi vízrajzának neves kutatója. (* Csiklovabánya, 1843. november 19.) 1916. június 12. t Zsigmondy Béla (Budapest) gépészmérnök. Mérnöki diplomáját Zürichben szerezte (1870), Hazatérte után társult nagybátyjával, Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel, aki artézi kutak fúrásával tette országszerte ismertté nevét. Ezen a területen lett társa Zsigmondy Béla. Nagybátyja elhunyta után (1888.) Ő készítette hazánkban a legtöbb alföldi város vízellátásához szükséges artézi kutat (Hódmezővásárhely, Szentes, Szarvas, Békéscsaba stb.). Műszaki tehetségét dicséri, hogy 500 m-nél mélyebb kutakat is fürt. A kútfúrás terén külföldön is híressé tette nevét. A kiváló gépészmérnök 1894-től hídépítéssel is foglalkozott, több nagy folyami híd alépítményét építette, illetve építési munkálatokat vezetett (budapesti Ferenc József híd, aradi Ma- ros-hidak, Zombor-gombosi Duna-híd stb.). A fúrótechnikusok vándorgyűléseinek lelkes szervezője és résztvevője volt. Több tisztséget töltött be a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben. (* Pest, 1848. március 7.) 1916. A Vízügyi Közleményekben megjelent Kolossváry Ödönnek, a kultúrmérnöki szolgálat vezetőjének tollából az első olyan tudományos dolgozat ("A Balaton rendezéséről" címmel), amely a tószabályozás szükségességének szakmai indoklása mellett konkrét szabályozásijavaslatokat is felvetett. 1916. f Boll a Mihály (Budapest) mérnök, első hazai kultúrmérnökök egyike, a kassai Kultúrmérnöki Hivatal főnöke és a rétmesteriskola igazgatója, majd a FM OVTH kultúrmérnöki hivatalának vezetője, a hazai öntözések és talajjavítások kérdéseinek szakértője, jeles szakíró. (* ?) 1916. A Balatonnal kapcsolatos fejlesztési elképzelések ösz- szehangolására megszervezték a Balatoni Kormánybiztosságot. A másfél évtizedig működő hivatal egymást követő vezetői Kvassay Jenő, Oroszy Géza és Spur István voltak. 1916. A Központi Hatalmak képviselői Duna konferenciát tartottak Budapesten. A megbeszélésen felmerült egy Nemzetközi Duna Bizottság felállításának terve is, amelyet a dunai hajózás egységes rendjének kialakítása érdekében szorgalmaztak a résztvevők. 1916. Megjelent Bánki Donát híres munkája "Az energiaátalakulások folyadékokban" címmel, amelyet a Magyar Mémök-és Építész Egylet legnagyobb elismerésével, az aranyéremmel tüntetett ki. A könyvet 1920-ban újra kiadták, egy évvel később pedig a Springer Verlag jelentette meg német nyelven. Bánki Donát ugyancsak ebben az évben szabadalmaztatta vízturbina találmányát, amely nevét a mai napig ismertté teszi. 75 éve 1941. február 4. Sikeresen elhárított jeges árvíz alakult ki Budapesten, amelyet az Ercsi - Százhalombatta térségében keletkezett jégtorlasz okozott. A főváros területén sok helyen nyúlgátakkal védekeztek. A városi csapadék- és szennyvizeket folyamatos szivattyúzással kellett a Dunába átemelni. 1941. február 5. A Duna jege a jugoszláv szakasztól Budapestig 4 m vastagságban összetorlódott, és Budapesten 738 cm vízállás mellett több mint 400 cm duzzasztást okozott. A jeges árvíz veszélyére tekintettel a kormány Bonczos Miklós belügyi államtitkárt újból árvízi kormánybiztossá nevezte ki. 1941. február 16. A jégtorlasz által felduzzasztott víz a déli órákban a Dömsöd-pataji Dunavédgát Társulat árvédelmi töltésén több helyen átcsordult, majd Apostagnál négy helyen átszakította a töltést. A víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse-Szabadszállás-Fülöpszállás-Kiskörös-Baja közötti területeket. A Duna jeges árvize Pest vármegyében okozott jelentősebb elöntéseket (kb. 870 km2), az országos belvízkár pedig 5000 km2-re terjedt ki. 67
