Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A rodoszi Terme Kalitea hévforrás (Görögország) hidro-geokémiai vizsgálata
elem provinciába sorolható, mint a tengervíz, csak jóval kisebb mennyiséggel. A stroncium jelentős csökkenéssel jelentkezik. Említésre méltó még a bór, a fluor, a bárium, a jód, a lítium és még a vanádium is. Összehasonlítva a hévforrás hidro-geokémiai adottságait a tengervízzel megállapítható, hogy a hévforrás megújuló vízkörforgalmán belül és áramlási pályák mentén alapvető szerepet játszik a tengervíz. Ezt nemcsak a makroelemeken belül a domináns nátrium-klorid nagy mennyisége jelzi, hanem a nyomelemeken belül a kiugróan magas bróm tartalom is. így összefoglalóan megállapítható, hogy a rodoszi Terme Kalitea tengerparton fakadó hévforrás származási lag a sós vizek közé sorolható, amelynek megújuló vízkészlete a tengervízhez és a szárazföldi vízgyűjtőhöz kapcsolódik. A forrás hőkészlete pedig a part menti mélyreható a térség lemez tektonikájával összefüggő subdukciós folyamatokkal állhat genetikai kapcsolatban. A jelen anyagban tárgyaltak szemléltetése céljából mellékelek 4 képet. 1. kép. A Lutra Edipszu-i képződő tengerparti travertínó IRODALOM Bornovas J 1971: Seismotectonic Map of Greece M=l:l 000 000. Published by: Institute for Geology and Subsurface research, Athens Bogii A. 1978: Karst hydrographie and physische Speläologie. Springer Verlag, Berlin Dobos I.-Scheuer Gy. 2014: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei összehasonlítva néhány külföldi előfordulással. Hidrológiai Közlöny, 94.3. 15-40. Erdik M. et al. 1999: Assessment of earthquake hazard in Turkey and neighboring regions. Annali di Geofisica, 42.6. 1125-1138. Gyarmati P. 2004: Szigetív vulkánosság a Földközi-tenger térségében: in. Molnár B. szerk.: Fejezetek a világ regionális földtanából. Jatepress, Szeged. 94-97. 2. kép. A fenti előfordulásnál fejlődő travertínó függöny 3. kép. A fürdő egyik kerek medencéje köréje épített fedett árkáddal 4. kép. Terasz a tengerbe ömlő túlfolyó hévízzel Köszönettel tartozom Pentelényi Antalnak az anyaghoz mellékelt ábra elkészítéséért, továbbá a földtani, szeizmo-tektonikai és tengermélységi térképek biztosításáért, amelyek meghatározó szerepet játszottak a közlemény tartalmi összeállításában. Hálásan köszönöm meg Cossuta Mártonnának és lányának Szilviának az anyag gépelését és az összeállításban nyújtott segítségüket. Juhász Á. 1977. Görögország földrajza Panoráma Útikönyvek. Papavassiliou K. et ai. 1983: Geological Map of Greece. M=1:500 000. Second endition, Athens. Scheuer Gy. 1992: A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. Mérnökgeológiai Szemle. 41. sz. 133-166. Scheuer Gy 2004: A karbonátos forrásüledékek vizsgálata II. rész. Ásványvizek forrásmészkő lerakódásai. Önálló kiadvány, Bp. 1-272. Waring G. A. 1965: Thermal Springs of the United States and Other Contries of the World. A, Summany. Geological Survey Professional Paper, 492. Washington. 50
