Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
helyezte a szennyvízbírság kiszabásának gyakorlatát. 1965. január 1. Az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság által elfogadott vízszint-szabályozási előírás és zsilipkezelési utasítás szerint ettől kezdve a Fertő tó vízszintjét tervszerűen és egyetértésben szabályozzák. A tó vízállását befolyásoló mekszikópusztai zsilipet a megelőző három évben lehullott csapadék mennyiségétől és a tó vízállásaitól függően használják. A szakszerű munka érdekében az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság vízháztartási vizsgálatokat kezdett és 1967-ben elkészítette a tó vízháztartási mérlegét. 1965. január 1. Az emberiség számára hasznosítható vízkészletek feltárására, legjobb hatásfokkal történő felhasználására és a hidrológiai kutatás-oktatás hatékonyságának növelésére az UNESCO 10 éves munkatervet dolgozott ki, amely gyűjtőnéven „Nemzetközi Hidrológiai Decennium”-ként vált ismertté. Az ehhez kapcsolódó magyar program mindenekelőtt a csapadék, a párolgás, a felszíni lefolyások, a talaj- és mélységi vizek részletes tanulmányozását írta elő. A program megvalósítása impulzust adott a hidrológia tudománya hazai fejlődésének. 1965. január 17. f Molcsány Gábor (Budapest) erdőmémök. Érdemeket szerzett a Kaán Károly (1867-1940) által kezdeményezett Alföld-fásítás továbbfejlesztésében. 1947-től haláláig vezető tisztséget töltött be az Országos Környezetvédelmi Hivatalban. Eredményeket ért el a hazai természetvédelem megszervezésében. (* Nagy-bánya, 1887. július 4.) 1965. február 22. "A vizek minőségi felügyelete központi feladatainak ellátásáról" szóló OVF 5/1965. sz. utasítás értelmében az OVF Vízellátási és Csatornázási Főosztályának keretében Vízminőségi Osztályt létesítettek, amelyen belül megalakult a Vízminőségi Felügyelet. 1965. március - június Fonyód és Balatonfenyves partjainál nagyméretű halpusztulást észleltek. Az országos riadalmat keltő katasztrófa során a legkülönbözőbb halfajták tetemei borították el a vízfelszínt a tó Tihanyig terjedő részén. A szakértők szerint a fogassüllő állományt érte a legnagyobb veszteség, több mint a felük elpusztult. A vizsgálatok szerint az (összesen 500 tonnás) elhullás döntő mértékben a DDT rovarirtó szerek használatának volt a következménye. A tóban mindmáig ez volt a legnagyobb mértékű halpusztulás. 1965. március 17. Megalakult a kormány által életre hívott Országos Vízgazdálkodási Bizottság. A Dégen Imre (1910- 1977) által vezetett bizottság feladatául tűzték ki, hogy működjék közre a nagyobb, elvi jelentőségű vízügyi problémák, a több minisztériumot és országos hatáskörű szervezetet érintő kérdések megoldásában, a vízgaz-dálkodás fejlesztési irányának kialakításában. 1965. április 25-29. 11 töltés szakadással kísért árvíz pusztított a Répce és a Rába vidékén. A halálos áldozatokat is követelő katasztrófa során több mint 500 km“-nyi terület került víz alá. 1965.tavasza Magyarországon a vízi gyomok irtása érdekében megkezdődött a növényevő amur halak telepítése, elsőként a dunántúli Nádor Malomcsatomába. 1965. április-július 15. A század addigi legnagyobb árvize vonult le a Dunán és mellékfolyóin Csehszlovákiában, Magyarországon, és Jugoszláviában. A szokatlanul csapadékos időjárás, valamint a sok évi átlagot meghaladó alpesi hótömegek májusi olvadása következtében kialakult árhullámok magassága és tartóssága minden addigit felülmúlt. Az árvízi védekezés irányítására Fehér Lajos miniszterelnök helyettes vezetésével Árvízvédelmi Kormánybizottságot neveztek ki, amelynek tagja volt Dégen Imre államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos is. A Kormánybizottság jelentését a dunai és nyugatdunántúli árvizek-belvizek elleni védekezésről július 22-én tárgyalta és fogadta el a kormány, ezzel a Kormánybizottság befejezte munkáját. Az árvíz tapasztalatai alapján még ez évben megkezdődött a védművek fejlesztése a Szentendreiszigeten, a Csepel-szigeten, a Budakalászi öblözetben stb. 1965. május 1. A kormány 1016.sz. határozata jóváhagyta a Dunakanyar regionális fejlesztési tervét. 1965. június 17. A Duna Budapestnél 845 cm-rel tetőzött. Jó ideig ez volt a folyó budapesti szelvényében a legmagasabb jég nélküli árvízi magasság. 1965. június 19. Az addig szabályozatlan Bódva árvize közel 65 km“ területet öntött el. A folyó szabályozási munkáit már a következő hónapban megkezdték. 1965. július 1. A Balatonban nagymértékű halpusztulás következett be, amelyet az emberre egyébként veszélytelen Aldrin-mérgezés okozott. 1965. július 5. Jóllehet a lassú ütemben apadó Duna alsó szakaszán még mindig 15 ezren védekeztek az árvíz ellen, az árvédelmi területi bizottságok mellett megalakultak az újjáépítési bizottságok is. 1965. július 11. Megjelent a 1 l.sz. Kormányrendelet a gyógyfürdő- és üdülésügy, valamint az ásvány- és gyógyvizek feltárása és hasznosítása egyes kérdéseinek rendezéséről. A rendelet az ásvány- és hévizek gondozását a vízügyi szolgálatra bízta, s intézkedett az ásvány- és gyógyvizek országos nyilvántartásának (törzskönyvezésének) megismétléséről. A rendelettel összefüggésben az Országos Fürdőügyi Bizottság és az Országos Balneológiái Kutató Intézet szerepét 72
