Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
átvette az Egészségügyi Minisztérium önálló osztályaként működő Országos Gyógyfürdői Igazgatóság. 1965. július 28. t Sikó Attila (Budapest) mérnök. Számos hazai vízépítési műtárgy építésében vett részt. Önálló munkái közül legjelentősebb a tiszaburai csőzsilip. Statikai, talajmechanikai és hidraulikai kérdésekkel egyaránt foglalkozott. Fő eredményei a csővezetékek és csővezetékek méretezésével és tervezésével, továbbá az inhomogén talajon folyamatosan fölfekvő, egyenetlenül terhelt tartókkal kapcsolatosak.)* Tiszavárkony, 1897. szeptember 10.) 1965. július A dunai árvizet követően ismét a vízügyi szolgálat (a Budapesti Vízügyi Igazgatóság) kezelésébe került a dunabogdányi kőbánya. 1965. július Badacsonyban megszűnt az 1906 óta tartó bazaltbányászat. Badacsonyt az Országos Természetvédelmi Hivatal tájvédelmi körzetté nyilvánította. így a bada-csonyi terület Tihany után a második tájvédelmi körzete lett az országnak. 1965. szeptember Megnyílt a zalakarosi fürdőtelep, amely kezdetben 1 1 egy 340 irf-es termálmedencével és egy 70 m~-es gyermekmedencével állt a látogatók rendelkezésére. 1965. szeptember 28-október 5. Budapesten nemzetközi hidrológiai tanácskozás zajlott le 35 ország 300 kutatójának részvételével. 1965. október 28. A Kormány jóváhagyta a vízügyi politikájának alapját képező Országos Vízgazdálkodási Kerettervet, amelyet a 2001/1961.sz kormányhatározat alapján a VIZITERV koordinálásával dolgoztak ki. A Keretterv megszabta az 1985-ig teljesítendő feladatokat és kijelölte a nagyobb távlatban elérendő célokat. 1965. november 9. A Gazdasági Bizottság határozattal foglalt állást a második tiszai vízlépcső első építési ütemének megvalósítása mellett. 1965. december 30. A Keleti Főcsatornából kiágazva (Tiszavasváritól Újszentmargitáig) megépült a tiszalöki rendszer nyugati felét öntözővízzel ellátó 42,8 km hosszú Nyugati Főcsatorna., amely a tiszai vízzel 46 km2 halastó vízellátását és mintegy 100 km" szántó öntözését tette lehetővé, ugyanakkor övcsatornaként a Hortobágy tehermentesítésében játszott szerepet. 1965. A 23. sz. tvr. intézkedett a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának felállításáról, ezzel lehetővé vált a társulati mozgalom érdekvédelmének haté-konyább képviselete, s a társulatok tevékenységének integrálása. 1965. A Mirhó-Gyolcsi (84 km2) és a Peresi (220 km2) kísérleti belvízöblözetekben megkezdődött a terméseredmények és a vízrendezési beavatkozások kapcsolatának vizsgálata. 1965. Üzembehelyezték a balatoni felszíni vízkivételen alapuló 30 km2-es Balatonaligai és a 23 kirf-es Nagyhegyesi Öntözőfürtöt, amelyek — a kalocsaival együtt — az ország első felszín alatti nyomócsöves esőztető rendszerei voltak. Ugyancsak ebben az évben készült el a 31 km2-es Dunaújvárosi Öntözőfürt, amely akkor az ipari és mezőgazdasági vízgazdálkodás együtt-működésének sikeres példája volt. A fürt vízellátását a Dunaújvárosi Vasmű szivattyúkapacitása biztosította. 1965. A növekvő idegenforgalom kielégítése érdekében bala-toni fejlesztési terv alapján az OVH és a BIB 15 kem-ping vízmüvét építtette ki. 1965. A kétirányú működtetésre - azaz a belvizek átemelésére, illetve az öntözővíz kiemelésére - is alkalmas (reverzibilis) gömbházas, horizontális propeller szivattyú típust (CsR - Ganz Trenka- Szécsey szabadalom) hazánkban első alkalommal a foktői és a tiszavalki szivattyútelepeken építették be (DN 800 és 1000 mm névleges átmérővel). Később a vajdasági Fenek és Csóka szivattyútelepekre is ilyenek kerültek, ahol még a mai napig is üzemben vannak. 1965. Megkezdte működését Pécelen az ország első víz- és csatornamű társulata. 1965. Megindultak a Kapos folyó vízének rendezési munkála-tai 65 km-es hosszúságban. 1971-ig megépült 82 csapóajtós csőzsilip, 30 torkolati műtárgy, 4 csatomaőrház. 25 éve 1990. Az önkormányzatokról szóló LXV. törvény a települési önkormányzatok hatáskörébe utalta a helyi közszol-gáltatások közül a csatornázást, s az önkormányzatok kötelező feladatává tette az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodást. 1990. január 8. Jelentősen emelkedett számos fogyasztási cikk és szolgáltatás ára. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás ára 336 százalékkal nőtt. 1990. április 13. t Bartsch Lajos (Szeged) mérnök, az Öntözésügyi Hivatal munkatársaként részt vett a hódmezővásárhelyi öntözőrendszer, illetve a lúdvári szivattyútelep építésében. Később társulati igazgató főmérnökként, majd 1948-tól az ATIVIZIG (ill. jogelődjeinek) egyik vezető mérnökeként különböző beosztásokban a délalföldi vízhasznosítási munkák szakértője, különös tekintettel az öntözési és halastógazdálkodási felada-tokra. (* Kiskunfélegyháza, 1910. február 18.) 73
