Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
majd kegyelmet kapott Lévay Sándor egri püspök, az Alsószabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnöke gr. Széchenyi István emlékére a Tisza-szabályozás első kapavágásának színhelyén, a tiszadobi töltés oldalában emlékoszlopot avatott fel. 1865. november James Abernethy angol főmérnököt Majláth György főkancellár meghívta a Tisza-szabályozási munkák megtekintésére és a száraz alföldi vidékek öntözési lehetőségeinek megvizsgálására. Az olaszországi Cavour-csatoma építője a következő évben elkészítette egy Tiszalök és Gyoma közötti öntözőcsatoma tervét, amelyben helyet kapott egy tiszai duzzasztómű terve is. 1865. Pesten német és magyar nyelven megjelent Reitter Ferenc (1813-1874) „Ditna-szabályozás Buda és Pest között, a Csepel-sziget s a soroksári Duna-új balpartján fekvő ártér ármentesítése ” című munkája, amely az 1838-as pesti árvíz óta megfeneklett szabályozási kérdést újra felvezette, s közvetve elindítója lett a téma körül kialakult széles körű szakmai vitának. 1865. * Schick Emi! (Zombor) mérnök, vizépítési szakértő. Úttörő munkát végzett a Felső-Duna kisvízi mederszabályozásának megkezdésével. Külföldi és hazai szaklapokban publikált. 1924-1925 között a vizügyi szolgálat vezetője volt. t Budapest, 1930. november 1.) 1865 tele A Tisza árvize a Bodrogköz gátjait áttörve Cigándtól Vissig vízzel borította a földeket. 1865. Megjelent Pesten az első magyar nyelvű bányászati szakmunka, Zsigmondy Vilmos (1821-1888): „Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. Kutatás, fúrás, s az ártézi kutak" címmel. Zsigmondy könyve az első magyar nyelvű bányászati szakmunka, amely az artézi kutakkal - Derczeni Dercsényi János 1836-ban megjelent tanulmánya ("Az artézi kutakról, honunkra alkalmaztatva") óta - első ízben foglalkozott Magyarországon. 1865. * Hajagos Imre vízmémök, miniszteri osztálytanácsos. Pályáját a szegedi folyammémöki hivatalnál kezdte, majd a Dunánál (Komárom, Budapest, Esztergom) teljesített szolgálatot. 1912-től az esztergomi árvédelmi munkálatok kirendeltségének főnöke volt, s részt vett a lágymányosi kikötő terveinek elkészítésében. Nevét elsősorban szakirodalmi munkássága tette ismertté, (t Budapest, 1918. május 17.) 1865. Megkezdte a Duna-víz hőmérsékletére vonatkozó első folyamatos méréseket Greguss Gyula (1829-1869) fizikus, aki a több mint egy esztendőn (17 hónapon) át tartó mérések eredményeit az akadémia folyóiratában adta közre 1866-ban. 125 éve 1890. január 1. A miniszter 7207.sz. rendelete alapján megkezdte működését a Földmívelésügyi Minisztérium V. főosztálya keretében működő Országos Kultúrmérnöki Hivatal alosztályaként a közegészségügyi mérnöki szolgálat, Barcza Károly főmérnök vezetésével. Az új szervezet fő feladatát a községek és városok vízvezetéki és csatornázási ügyeinek egységes szempontok szerinti műszaki elbírálása, szükség esetén a tervek elkészítése jelentette. Létrehozásával a hazai települések vízellátásának és csatornázásának ügye jelentős fejlődésnek indult. 1890. január 26. * Varga Lajos (Désakna) zoológus, egyetemi tanár, akadémikus. Külföldön is elismert kutatója volt a vizek és talajok kerekes férgeinek és egyéb alacsonyrendű állati lényeinek. Úttörő munkát végzett a Balaton és a Fertő tó mikroszkopikus állatvilágának megismertetésében. Ismeretterjesztő tevékenységével az ökológiai szemléletű hidro- és talajbiológia tudományát népszerűsítette. (f Sopron, 1963. május 10.) 1890. március 25. A "Kultúrmérnöki jelentések" évkönyv folytatásaként, Bogdánfy Ödön szerkesztésében megjelent a "Vízügyi Közlemények" című periodika, amely a vízügyi szolgálat szakfolyóirataként 1911-től kéthavonta látott napvilágot. 1890. tavasza A vízrajzi szolgálat a Péch-féle módszerrel megkezdte a várható vízállások előrejelzést, kísérletképpen 9 tiszai főállomásra összesen 383 előrejelzést számítottak ki. A hazai szakemberek ezzel a Duna egész vízgyűjtőjében először készítettek tudományos alapon vízállás előrejelzéseket. A fenti munkákkal párhuzamosan első alkalommal vizsgálták a Tisza mederanyagának összetételét. 1890. május 22. Az Al-Duna szabályozási munkák elvégzésére a Baross Gábor által irányított Kereskedelemügyi Minisztérium magyar és német vállalatokból alakitott Aldunai Vaskapuszabályozási Vállalattal állapodott meg. A vállalat igazgatója Hugo Luther braunschweigi gyáros, a kivitelezés irányítója pedig Rupcsics György főmérnök volt. 1890. július 25. * Dévény (Zauner) István (Budafok) vízmérnök. Jelentős szerepe volt a Tisza-szabályozás építési munkálataiban. Szakirodalmi munkássága mellett kezdeményezője volt a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja megalakulásának, haláláig annak elnöki tisztét is betöltötte, (f Szeged, 1978. szeptember 23.) 1890. szeptember 15. (más források szerint 16-án) Gr. Szapáry Gyula magyar- és Gmics szerb miniszterelnök jelenlétében a Grében szikla alsó végének robbantásával ünnepélyesen megkezdődött az al-dunai Vaskapu-szabályozás. 1890. október 25. t Udvardy Cserna [Cherna] János (Heves) mérnök, akadémikus. Oklevelét a pesti egyetem Mérnöki Intézetben (Istitutum Geometricum et Hydrotechnicum) szerezte, ezután uradalmi mérnök lett (1821), később vármegyei mérnökként dolgozott. Az 1830-as években különböző szaklapokban számos tanulmányt publikált. A vizszabályozásról (Gazdasági Vízmérő, 1827.) és a tagosításról (Gazdasági Földmérő, 1825.) a reformkor szellemében írt kézikönyvei úttörő jellegűek voltak. (* 68
