Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
Zámoly, 1795. január 7.) 1890. ősze Lezajlott Magyarországon az első kifejezetten vízvezetéki járvány Pécsett. A Tettye-forrás felett az egyik ház ásott illemhelyéből szivárgott a tífusz fertőzés a kőboltozatos vízvezetékbe. 1890. december 31. * Hallóssy Ferenc (Budapest) mérnök, folyammérnök. A 20-as években a Csepeli Vámmentes Kikötő és Gabonatároló építési munkáiban működik. 1929-től a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa, 1945-1948 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályának főnöke, a vízügyi szolgálat vezetője. 1948-ban meghurcolták, majd "vád" hiányában szabadult. Ezt követően 10 éven keresztül a MÉLYÉPTERV, majd az ÉTI kutatótervezője. Mérnöki tevékenységének fő szakterületei a folyamszabályozás, kikötőépítés, halászati és árvíz- védelmi kérdések, valamint a Duna-Tisza csatorna ügyei voltak, (t Budapest, 1970. január 17.) 1890. Megjelent Than Károly (1834-1908) ,ylz ásványvizek chemiai konstitutiójáról és összehasonlításáról” című könyve. Than elemezte a harkányi (1869.), a margitszigeti (1875.), a városligeti (1880.) és a szliácsi (1885.) hévizek, illetve artézi vizek kémiai összetételét. Az ásványvizek vegyi összetételének kimutatására az egyes alkotókat ionokban adta meg, az egyenérték százalékból pedig a víz jellegére következtetett. Ezzel kapcsolatos fenti munkája csak ebben az esztendőben jelent meg nyomtatásban. Módszerét azóta a magyar ásvány- és gyógyvizet elemzők használják. Í890. A földmívelésügyi miniszter 16570.sz. rendeletével felállította a Morvaszabályozási Kirendeltséget, amelynek első feladatául a folyón végzendő vízimunkálatokhoz szükséges adatok összegyűjtését szabta. 1890. Hőgyes Endre (1847-1906) professzor vezetésével - két évvel a párizsi hasonló intézmény megalakulása után - létrehozták a budapesti Pasteur Intézetet, amely komoly szerepet játszott a hazai vizek bakteriológiai szennyezettségének kivizsgálásában. 1890. Az új halászati törvény alapján, az FM Országos Fíalászati Felügyelőség támogatásával, 616 km" területen az országban elsőként megalakult a Balatoni Fíalászati Társulat. 1890. Az első balatoni rajzoló vízmércét a keszthelyi Hencz Antal mérnök szerelte fel, s őt követte Cholnoky Jenő, aki 1894-ben Keszthelyen és Kenésén állított fel óraművel ellátott rajzoló vízmércét. A műszerek a vízállás és a vízszintingadozás rögzítését szolgálták. 1890. A balatoni hínár tömeges megjelenése társadalmi üggyé vált Keszthelyen. A Balaton elhínárosodásában nagy szerepet játszó „potamogeton perfoliatus” egyik első ábrázolása Borbás Vince: „A Balaton flórája” című munkájában látott napvilágot, amely kötet ebben az évben jelent meg. 1890. A hazai kultúrmérnöki hivatalok középfokú végzettségű segéderőit, a folyamfelvigyázókat és a gátfelügyelőket, 1890-ben, a Földművelésügyi Minisztérium által egyesített vizügyi szolgálat tanintézeteként, a kassai Vízmesteriskola képezte ki. 1890-es évek A Körösök völgyében a nagyobb átmetszések során kialakított holt-medreket belvízlevezető csatornákká fejlesztették. 100 éve 1915. Hoszpótzky Alajos, a Kereskedelemügyi Minisztérium kikötő és csatomatervezési irodájának főnöke elkészítette a Budapesti Vámmentes Kikötő második tervezetét. Az első változatot Gonda Béla vetette papírra még 1905-ben. 1915. A Körösök árvize már gátszakadás nélkül vonult le, a hosszan tartó belvíz azonban jelentős károkat okozott. 1915-1916. Flazánkban első ízben Ogyallán végeztek Kenessey Bélának, a komáromi folyammérnöki hivatal főnökének irányításával rendszeres talajvízszint- megfigyeléseket. 75 éve 1940. január 1. Mezőkövesden megkezdte az előző évben feltárt hévíz (a későbbi Zsóry fürdő tápvizének) palackozását és forgalmazását a forrás akkori tulajdonosa. 1940. január 28. t Kaán Károly (Budapest), erdőmémök, akadémikus, aki a modern, ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás úttörője volt, s tevékeny szerepet játszott a természetvédelem gondolatának és az Alföld fásításának népszerűsítésében. Munkásságával hozzájárult az erdők és a vízélettan kapcsolatának és kölcsönhatásának tisztázásához, valamint az erdészet- és vízgazdálkodástörténet számos fejezetének tisztázásához. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése, a természetvédelmi törvény megalkotása. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és az Országos Erdészeti Egyesületnek. ( * Nagykanizsa, 1867.július 12.) 1940. február 22. t Marenzi Ferenc Károly őrgróf (Budapest), tábornok, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának, a Magyar Flidrológiai Társaság elődszervezetének egyik alapítója. (* Laibach, 1859. december 29.) 1940. március 12-20. A délről érkező melegfront a Dél-Dunántúl kisebb- nagyobb vízfolyásain (Kapos, Sió, Zala, Rinya, Marcal stb.) hirtelen hóolvadást és árvizet okozott. A közúti, vasúti átereszekben nagy károkat okozott. Március 14- én kilenc vasútvonalon szünetelt a forgalom. 1940. március 13. A Gerje-Perje Armentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál megkezdődött az ár-, illetve belvízvédelem, ajég és a hóolvadásos vizek elleni küzdelem. Törtei és Cegléd határában jégtorlaszok keletkeztek, így az utóbbi 69
