Hidrológiai tájékoztató, 2014
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: Lillafüredi-e a LILLAFÜREDI természetes ásványvíz?
források a makroösszetevők vonatkozásában kalcium- hidrogénkarbonátos típust képviselnek, gazdag nyomelemtartalommal, amelyben domináns a strontium a mai hévizekkel megegyezően, amelyhez még jelentős vas, mangán és egyéb fémek is kapcsolódnak. A leírtak szemléltetésére és bizonyítása érdekében 4 db képet is mellékelünk az anyaghoz a bányáról, a kalcit- telérről és egyéb kalcitkiválásokról. IRODALOM Bálái T.-Báldiné Beke M. 2010: Üröm az idő sodrában. Kiadó: Ürömiek Baráti Társasága, 15-35, 53-55. Dohos I.-Scheuer Gy.-Kele S. 2012: A Dunántúli-közcphcgyscg északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai. Magánkiadás, Budapest. 3-84. Dubljanszkí J. V 1991: A Budai hegység hidrotermális paleokarsztja. A folyadékzárvány vizsgálatok első eredményei. Karszt és Barlang. I-II. füzet, 19-24. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) 1969-72: Budapest építésföldtani térképezése. 1. Békásmegyer. M= 1:10 000 lapok és magyarázói. FTV Zrt. 2009: Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése. Kiértékelő, összegző mérnökgeológiai-geotechnikai szakvélemény a daru telepítéséhez. Tsz.: 2008/172-22. Greschik Gy.-Mándy T. 1963: Budapest ásványai in.: Schafarzik- Vendl-Papp\ Geológiai kirándulások Budapest környékén. 3. E.K.M.E. kiadványa,. Bp. 16-26. Leél-Ossy Sz. 1958: A Kcvély-hegycsoport karsztmorfológiája és barlangjai. Földrajzi Értesítő, VII. 1. 17-33. Leél-Óssv Sz.-Polacsek Zs. 2009: Barlangtani szakvélemény az Üröm- Csókavár-i karsztos bányaüreg kármentesítése során alkalmazandó kitermelő berendezés (daru) telepítéséhez. Kézirat. Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat. Schafarzik F 1904: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Magyar Királyi Földtani Intézet alkalmi kiadványa, 413 p. Schafarzik F. 1928: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny, 8.1. 9-14. Vitális Gy.-Hegvi I.-né 1973: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunai andczithcgységgcl határos mészkőterületeken. Hidrológiai Közlöny, 53.5. 213-221. Vitális Gy.-Hegyi I.-né 1974: Hidrotermális kőzetclválasztások a Dunai andczithegységgcl határos dolomit területeken. Hidrológiai Közlöny, 54.10. 562-569. Vitális Gy.-Hegyi I.-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny. 62.2. 73-84. Wein Gv. 1977: Budai hegység tektonikája. MAFI kiadvánv, Bp. 39- 41. Lillafüredi-e a LILLAFÜREDI természetes ásványvíz? SZLABÓCZKY PÁL A 2013. évi nyár, egy forró kánikulai napján csinos leánykák ásványvizes palackokkal kínálták a Déli pályaudvarról utazókat. A kezembe adott flakon ízléses címkéjén meglepődve olvastam a „Lillafüredi Természetes ásványvíz" megjelölést. Hat évtizedes bükki karsztvíz kutatásaim miatt meglepő érdeklődéssel böngésztem az eredetre utaló apró betűs adatokat. E szerint a víznyerő hely: „Bükk hegység. B-108 OKK mélyfúrású kút”. Gyártó Miskolci Likőrgyár Zrt., amely 1916 feliratú szépmívű emblémája alatt a lillafüredi Palota szálló képe, mellette a Bükki Nemzeti Park emblémája is látható (l.kép). A kataszteri számmal megjelölt kút helye és hidrogeológiai viszonyai számomra nem voltak ismeretlenek, mivel azt annakidején egykori munkahelyem, az Országos Földtani és Kutató Vállalat mélyítette a Likőrgyár területén, majd a vállalat egyik szakmai utódja a GEOKOMPLEX Kft. azután még egy kutat mélyített itt. Mindkét kút neogén földtani korú sekélytengeri tufigén összlet, uralkodóan agyagos rétegek közötti homokrétegeiből nyeri vizét, 200-300 m közötti mélységekből. Ezért semmiképpen sem állhat gyakorlati jelentőségű hidraulikai kapcsolatban a bükki hideg és termál karsztvíz testekkel. A kutak helyszíne Lillafüredtől kb. 15 km-re, de még a Bükk hegység peremétől is 6 km távolságra található. Az 1. táblázat szemlélteti az ásványvíz emblémáján feltüntetett és a lillafüredi források, a 2. táblázat a miskolci hévíz kutak vízkémiai átlag értékeinek összehasonlítását. A nagy eltérések arányszámait * jelöli! Jelentős az eltérés, az elsősorban humánbiológiai jelentőségű összes oldott ásványi anyag tartalom és a kationok vonatkozásában! A lillafüredi forrásvizek átlagértékeit az ENGEO Bt. által 1999-ben, túlnyomó részben a Miskolci Vízmű Rt. adataiból összeállított: Miskolci hideg karsztvíz bázisok régebbi vízminőségi vizsgálatai című tanulmányból, a hévíz kutakét a vízföldtani naplókból és későbbi adatokból számítottuk. 53
