Hidrológiai tájékoztató, 2014
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gondárné Sőregi Katalin - Gondár Károly - Székvölgyi Katalin - Szlabóczky Pál: Hozzászólás a „Hozzászóláshoz” - A Miskolctapolcai és a Kács-Sályi vízbázis határa
1. táblázat A "Lillafüredi" ásványvíz kémiai összehasonlítása a lillafüredi (bükki) forrásvizekkel Komponens Lillafüredi Szinva Szinva Anna Anna Lillafüredi Ásv./Bükk mg/l ásványvíz felső fö I. II.+ III. átlag arány Ossz. old. 550 426 395 432 389 410 1J4* Na 19,4 3,2 1,5 5 7,5 4,3 4,5* Ca 75 108 106 106 94 103 0,73* Mg 17,8 10,3 5,9 8,1 12 9,1 1J6* Cl 4,2 6,7 3,4 7,8 11,9 7,5 0,56* S04 25 25 20 26 40 28 0,89 HC03 348 327 308 309 273 304 1,1* 2. táblázat A "Lillafüredi" ásványvíz kémiai összehasonlítása a miskolci hévizekkel Komponens mg/l Lillafüredi ásványvíz Erzsébet fürdő Aug.20 L- II. Húsipar Egyetem Hévizes átlag Ásv./Hév. arány Ossz.old. 550 450 340 340 410 380 1,4* Na 19,4 36,8 13 17,9 14 20,4 0,95 Ca 75 74,9 74 58 92 75 1 Mg 17,8 17,5 16,5 26,7 16,3 19,3 0J2 Cl 4,2 11,2 8 12 6 9,3 0,45* S04 25 27 20,8 nyom. 16 22 1,14____ HC03 348 338 305 329 329 326 _____hl*____ Hozzászólás a „Hozzászóláshoz” A Miskolctapolcai és a Kács-Sályi vízbázis határa GONDÁRNÉ SŐREGI KATALIN, GONDÁR KÁROLY, SZÉKVÖLGYI KATALIN, SZLABÓCZKY PÁL A Hidrológiai Tájékoztató 2013. évi számában megjelent „Hozzászólás a Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata, a védőidom kijelölése és az üzemeltető, érintettek feladatai témájú előadásokhoz” (Szlabóczky Pál) cikk egyik bekezdése utal azokra a szakmai szempontokra, amelyek szerint „...egyes hidrológiai és hidraulikai helyzetekben Répáshuta térségéből is áramlik kasztvíz a tapolcai vízbázishoz.” Ezt, a többek által kialakított véleményt, a MAFI hivatalosan 2005-ben kiadott új földtani térképének formációs rétegrendje, a diagnosztikai vizsgálatok alatt végzett VESZ mérések valamint a SMA- RAGD-GSH Kft. ezek alapján készült modellezései nem támasztották alá. Nagy valószínűséggel Répáshuta felől a gyakran elszennyeződő karsztvíz nem áramolhat a tapolcai vízbázis tápterületére! Az 1980-as évek közepétől gyarapodó új földtani eredmények alapján ugyanis a Hollóstető-Pénzpatak- Répáshuta, valamint a Kisgyőr-Tebe-puszta vonalában a felszínen is megtalálható rossz vízvezető agyagpala sávok nem feküi a karsztvíztározó mészkőnek, hanem csupán arra települő „merülő gátak”, mivel az agyagpala a mészkőtől fiatalabb, jura időszaki. A vízbázis diagnosztika során, a Háromkő Bt. által végzett VESZ mérések ezt a földtani képet alátámasztották és pontosították az agyagpala sávok vertikális elhelyezkedését is. Az 1. ábrán feltüntetett irányú egyszerűsített hidrogeológiai szelvényen (2. ábra) az agyagpala vonulatok vízterelő hatása jól tükröződik. Az áramlások irányának szempontjából fontos, új adatokat szolgáltatott a 2012-ben, a Miskolci vízbázisok diagnosztikai vizsgálata alatt a Bükkszentkereszttől délre, a Lófő-tisztáson létesített K-5 figyelőkút. A 2010 és 2013 között rendelkezésre álló karsztvízszint idősorokból egyértelműen kitűnik, hogy a K-5 megfigyelőkút karsztvízszintje mind nagyvízi, mind kisvízi időszakokban magasabban helyezkedik el a Répáshutai Rh-1 figyelőkút vízszintjénél (3. ábra). Ezen mérési eredmények alátámasztják a SMA- RAGD-GSH Kft. által végzett Kács-Sályi (2010) és a Miskolci vízbázisok (2011) modellezési eredményeit. Ez a súlyos vízbázisvédelmi kérdés is rámutat arra, 54
