Hidrológiai tájékoztató, 2014
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Homonnay Zsombor - dr. Scheuer Gyula: A Csókavár-i bánya (Üröm) kalcittelérének részletes nyomelemvizsgálata
IRODALOM Budai T.-Császár G. et al. 1999: A Balaton-felvidék földtani térképe M= 1:50 000 és magyarázója. MAFI 197. Alkalmi kiadványa Budapest. Cziráky J.-Schiefner K. 1961: A Balaton-kömyéki szénsavas források. Hidrológiai Közlöny. 41,5, 387-398. Dobos I. 2013: Új hidrogeológiai kutatási eredmények a Balaton- felvidéken. Hidrológiai Közlöny, 93.1. 78-80. Gondár K.-Gondárné Söregi K. 1999: A Balaton-felvidék. Hidrogeólógia In.: Budai T.-Csillag G. szerk.: Magyarázó a Balaton- felvidék földtani térképéhez. MAFI kiadvány, Budapest. 151-157. Lóczy L. id. 1913: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet, Budapest. Lóczy L. iß. et al. 1936.: A balatonfüredi kincstári szénsavas források. MÁFI Évi Jel. 1929-32 kötetéből .Különkiadás, 3-57. Papp F. 1957: Az ásvány és gyógyvizek hidrogeológiája és ffir- dőtani leírása. In.: Schulhof Ö. szerk.: Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 203-210. Papp Sz. 1957: Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és ösz- szetétele. In.: Schulhof O. szerk.: Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 475-482. Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1974: Adatok a Balaton-felvidéki forrásüledékek vizsgálatához. Földrajzi Értesítő, 23.3. 347-357. Vitális I. 1911: A balatonvidéki bazaltok. A Balaton Tud. Tanúim. Eredményei I. kötet. Függelék 11. rész. 1-169. Vitális Gy. 1996: Emlékezés dr. Vitális István hidrológiai munkásságára születése 125. évfordulóján. Hidrológiai Tájékoztató, április 3-6. A Csókavár-i bánya (Üröm) kalcittelérének részleges nyomelemvizsgálata HOMONNAY ZSOMBOR - DR. SCHEUER GYULA 1. Előzmények A főváros és közvetlen környezetében kiemelkedő természeti értékeket képviselnek azok a recens és egykori paleo- hévforrások, amelyekhez olyan felszíni és felszín alatti paleokarsztos formák kapcsolódnak, mind az édesvízi mészkövek, ásványtársulások, hévforrásbarlangok stb. Ilyen területek közé tartoznak a Pilis hegység délkeleti részéhez kapcsolódó magasan kiemelt helyzetű északnyugat-délkeleti irányú triász időszaki karbonátos kőzetekből felépült Kis- és Nagy-Kevély-i rögvonulat. Ennek délkeleti folytatásában, de már mélybe süllyedve a Duna-völgyében, annak jobb partján eltemetett karsztos kőzettestekből fakadnak a mai subtermális források, jelezve azt a tényt, hogy ezek a térségben, de már kiemelt helyzetű területeken az egykori paleo-hévforrásoknak jelenkori megnyilvánulás formái közé tartoznak. Ilyen az Üröm település környezete is, amely a Nagy- Kevély-i vonulat délnyugati lábánál fekszik számos paleo-hévforrások által létrehozott felszíni és felszín alatti karsztos formákkal, amelyeknek igen gazdag szakirodalma van. A térség karsztos formakincsének megismeréséhez döntően hozzájárultak azok az Üröm környéki kőbányák is, amelyeket a XIX század második felében nyitottak a főváros dinamikus fejlődése kapcsán jelentkező építőkő igények biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik többek között a jelen anyagban tárgyalt Csókavár-i kőbánya is, amelyet Schafarzik F. (1904) leírása szerint 1885-ben nyitottak meg és 1231 sorszám alatt ismertet. A bányában felsőtriász időszaki dachsteini mészkövet bányásztak mészégetés céljából és évi termelése 3000 m ' volt. Megemlíti még, hogy a bányászat során, több helyen a kőzetet mészpáterek járják át. Ebből megállapítható, hogy Schafarzik F. volt az első, aki már leírta a paleo- hévforrásokhoz kapcsolódó kalcitteléreket, mind ezeknek megnyilvánulás formáját. l.ábrsL Helyszínrajz a vizsgált bánya helyének feltüntetésével A tárgyalt Csókavár-i bánya helyét az 1. ábrán közöljük. A Csókavár-i kőbánya morfológiai kialakítása és bányászata alapvetően eltért a szokványostól, mert nem oldalirányú, hanem mélység felé történő fejtést alkalmaztak, rámpák létrehozásával. Feltételezhetően ezt a fejtési módot azért fejlesztették ki, hogy elkerüljék a dachsteini mészkövet fedő vastag meddő letakarítását. Ebből a művelésből eredően közel kör alakú több mind 30 m mély bánya alakult ki. Ezt jól szemlélteti a közelmúltban geodéziailag felmért bánya helyszínrajza (2. ábra). 50
