Hidrológiai tájékoztató, 2014
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Homonnay Zsombor - dr. Scheuer Gyula: A Csókavár-i bánya (Üröm) kalcittelérének részletes nyomelemvizsgálata
2.ábra. A Csókavár-i bánya szintvonalas térképe a tóval az FTV. Zrt. geodéziai felmérése alapján (2010) A bánya termelése lezárult az 1920-as években (Kriván P. szóbeli közlése) és a Budapest építésföldtani térképezése során 1969-1970-ben került látókörbe és vizsgálat tárgyává, mivel az 1. sz. Békásmegyer-i M= 1:10 000 lap területére esett. Az elkészült térképlapokon felhagyott bányaként szerepeltették. Továbbá, mind negyedidőszaki és felsőtriász dachsteini mészkő feltárásként írták le helyszíni szemrevételezés alapján megemlítve, hogy a bányában karsztos üregek, járatok figyelhetők meg (FTV 1972). Üröm az idő sodrában címen megjelent kiadványban Üröm és környékének természeti kincsei fejezetben Bálái T.-Báldiné Beke M. (2010) tárgyalja a Csókavár-i bányát megemlítve, hogy Leél-Ossy S. (1958) már Amfiteátrum barlangként leírta az itt található és megfigyelhető karsztos járatokat. Közlik még, hogy a bányában elhelyezett gáztisztító massza szennyező hatását éppen itt ismerték fel először, mert a járatokban szivárgó vizében mérgező nyomelemeket és vegyületeket mutattak ki. A mérgező anyagok eltávolítására és a bányafalak megtisztítására 2010 nyarán került sor. E munkálatokba kapcsolódott be az FTV Zrt. (2009) (Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt.) mérnökgeológiai és geotechnikai szakvélemény készítésével. Feladatuk kiterjedt még geodéziai és egyéb munkálatokra is. E munkálatok keretében vizsgálták, hogy a massza kiemelését végző daru, nem veszélyezteti-e a szigorúan védett Amfiteátrum nevű barlangot, amely 294 m ossz. hosszúságú 73 m mélységű és 48 m vízszintes kiterjedésű és az alján megjelenik a karsztvíz is 107 m balti magasságban (Leél-Ossy S.-Polacsek Zs. (2009)). Továbbá geodéziailag felmérték a kitisztított bányát. A barlang egyedisége és különlegessége miatt a bányát is természetvédelmi értéknek nyilvánították, ezért körbekerítették és lezárták. így napjainkban csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Az egykori bánya hévizes barlangjaival, kalcittelérjeivel, mély és kerek formájával az alján kialakult tóval a változatos, karsztos formáknak és jelenségeknek szemléltető és bemutató színhelyévé vált. 2. A Csókavár-i bánya makro- és nyomelemeinek vizsgálata A Budai- és Pilis hegységben igen gyakoriak a paleo-hévforrásokhoz kapcsolódó ásványkiválások, amelyekkel és ezen belül a kalcittelérekkel már számos szerző foglalkozott. / Schafarzik F. (1928), Greschik Gy. -Mándy T. (1962), Dubljanszky J. V. (1991) és Wein Gy. (1977)," Vitális Gy.-Hegyi I.-né (1973; 1974; 1982) /.A felsorolt szerzők egyértelműen lerögzítették, hogy a kalcitkiválások - kalcittelérek az egykori dinamikus paleo-hévforrás tevékenységhez kapcsolódnak és a kiválásoknak több generációja különböztethető meg. Dubljanszky J. V. (1999) a fenyőgyöngyei kalcittelér kiválási hőmérsékletét 40-75 °C közé helyezi, Schafarzik F (1928) több generációba sorolta a kalcit- kiválásokat és ehhez kapcsolódik Greschik Gy. -Mándy T. beosztása is bevonva már a barlangi kiválásokat is. A kalcittelér vizsgálataink szempontjából alapvető jelentőségűek Vitális Gy.-Hegyi I.-né tanulmányai, amelyek már kiterjedtek a hidrotermás és metaszomatikus jelenségek vizsgálatain túlmenően az édesvízi mészkövek makro- és mikroelemek mennyiségi elemzésekre is. Számunkra különösen érdekes a Budapest térségi édesvízi mészkövek 48 helyen történő megmintázása és kémiai vizsgálataik. E kutatási eredmények már kimutatták, hogy a hévforrás kiválásokban a mikroelemeken belül elsősorban a stroncium a domináns, de a mészkövek egyéb nyomelemekben is gazdagok. Ezekből a vizsgálati eredményekből már következtetni lehet arra, hogy az édesvízi mészkövet lerakó paleo-hévforrások nemcsak makroelemekben voltak gazdagok, hanem mikroelemekben is, ezen belül stron- ciumban, báriumban. A közelmúltban jelent meg a Budai karsztos hévízrendszer recens hévforrásainak nyomelem adottságaira vonatkozó ismertetés (Dobos I. et al. (2012). A vízvizsgálatok is kimutatták, hogy a mai forrásokban is domináns nyomelem a stroncium. így például a Békásme- gyer-i Attila-forrásban 641 pg/l mennyiségben mutatták ki a stronciumot, míg a Csillaghegy-i Árpád-forrásban 470 pg/l feldúsulást tapasztaltak. A Csókavár-i bányánál is feltárt egyik kalcittelérből történt mintavétel és ennek vizsgálata, annak érdekében, hogy összehasonlító anyag álljon rendelkezésre a recens és a paleo-hévforrásokra vonatkozóan. A bányánál történt mintavétel helyét a 2. ábrán tüntettük fel, míg a MÁFI vizsgálati eredményeit az 1. táblázat tartalmazza, melyen belül 22 elem meghatározására került sor. 51
