Hidrológiai tájékoztató, 2014

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A balatonfüredi Kossuth-forrás makro- és mikroelemeinek vizsgálata

merték, és az akkori társadalmi élet fontos színtere volt, melyet ma is számos műemléki épület bizonyít.

Balatonfüredet azonban nemcsak a tó vize és a hely változatos felszíne teszi vonzóvá, hanem a part közelében fakadó szénsavas források is, amelyek a Balaton- felvidéken gyakoriak ugyan, de hazai vízföldtani vonatkozásban mégis különlegesnek tekinthetők.

A helyi ásványvizek gyógyhatását már a XIX. században felismerve épült fel a Szívkórház 1866-67-ben, amelyben azóta is gyógyászati tevékenység folyik az itt feltörő szénsavas vizek felhasználásával (Papp F. 1957). E forráscsoporthoz kapcsolódik a Szívkórház nyugati előterében fakadó Kossuth-forrás, amelynek vize ízlésesen foglalt fedett ivócsamokban lép a felszínre és szénsavas vizét a látogatók napjainkban is szívesen fogyasztják (7. ábra, 1. kép). A vizsgálatok fő célja a Kossuth-forrás nyomelem adottságainak megismerése volt.

1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a Kossuth-forrás és környékéről az ismert közeli szénsavas vízkilépések feltüntetésével

I.Kossuth-forrás, 2. Berzsenyi kút (volt Tolnai kút), 3.

Polányi kút. 2

2. A vizsgált forrás környezeti adottságai A Balaton-felvidék déli részén számos szénsavas ásványvizű forrás fakad, amelyek közé tartozik a megmintázott Kossuth-forrás is. E szénsavas ásványvizekre vonatkozó hazai szakirodalom nagyon gazdag és ezen belül kiemelkedő jelentőségűek a XX. század elején megjelent anyagok (id. Lóczy L.; Vitális /.), amelyek e források vízföldtani adottságait alapvetően tisztázták. A későbben közölt közlemények továbbfejlesztve pontosították mind hidrogeológiai, mind pedig vízkémiai szempontból egyaránt a forrásokra vonatkozó ismereteket. (iff. Lóczy L., Papp F., Pálfy J. -Horváth V., Scheuer

Gy.-Schweitzer F., Gondár K.-Gondárné Söregi K., Dobos Cziráky J.-Schiefner K. és Papp.Sz., Vitális Gy,).

l.kép. A Kossuth-forrás ivó kutas fedett csarnoka

A vizsgált Kossuth-forrás a Balatonfured és környéki szénsavas források csoportjához kapcsolódik, ahol ezek Paloznak községtől kezdve - Csopakon át a város belterületén és annak nyugati oldalán lépnek a felszínre. A források jelentős részét foglalták és vizük a nagyközönség rendelkezésére áll. A Szívkórházi forráscsoport vizét pedig gyógyászati célokra hasznosítják. A helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatok szerint a forrásokat gyakran keresik fel és vizüket szívesen fogyasztják.

Vitális I. (1911) és ifj. Lóczy L. (1936) részletesen foglalkozott a balatonfüredi és környéki forrásokkal és édesvízi mészkő lerakódásaikkal. E két szerző által leírtak alapján 1972-73-ban felkerestük ezeket az előfordulásokat (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1974). A vizsgált Kossuth-forrásnál ma nem tapasztalható kiválás, de ettől nyugatra a Tagore sétány nyugati végénél egykor egyik őse forrásmészkő kúpot halmozott fel. Ezt a kúpot a hetvenes évek végén a 71. út belvárosi átépítése során elbontották, de maradványai a mai parti parkoló bejárata közelében napjainkban is megtalálhatók (2. kép). Az itteni igen kemény édesvízi mészkő bizonyítéka annak, hogy az egykori savanyúvizű források környezetében mészkiválás is történt.

2. kép. A z elbontott egykori édesvízi mészkőkúp tömbjei

Jelen anyagban nem indokolt a vizsgált Kossuth-forrás környezeti és vízföldtani adottságainak ismertetése, mert már több szerzőtől a közelmúltban (1999, 2013) részletes leírás jelent meg (Dobos I. 2013, Gondár K.- Gondárné Söregi K. 1999).

47