Hidrológiai tájékoztató, 2014
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A balatonfüredi Kossuth-forrás makro- és mikroelemeinek vizsgálata
A forrásból a vízmintavétel 2010. március 25-én történt. A vizsgálatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet laboratóriumában készültek. 3. A makro-és nyomelemvizsgálatok ismertetése A forrás vízkémiai adottságaira vonatkozó vizsgálati eredményeket először Emszt K. végezte 1935-ben, amelyet Papp Sz. közölt (1957). E vizsgálatok során néhány nyomelemet is meghatározott (Sr, Li, B, Br, I). A Balaton-felvidéki savanyú vizeknek teljes és átfogó vízvizsgálatait találjuk meg a Hidrológiai Közlöny 1961-ben megjelent számában, ahol Cziráky J- Schiefner K. az összes ismert szénsavas forrás fizikai tulajdonságok mellett a teljes makroelemzésüket publikálták kiegészítve néhány nyomelem meghatározásával is (Br, I, F, HBO3). A hivatkozott szerzők a kapott vizsgálati eredmények alapján a Kossuth-forrást a szénsavas kalcium- magnézium hidrogén-karbonátos szulfátos vizek csoportjába sorolták. E típusba tartoznak még a Szívkórház forrásai, továbbá a Berzsenyi és a Polányi kutak is. 3.1. Makroelem vizsgálatok A Kossuth-forrás makroelem vizsgálata az alábbi eredményeket szolgáltatta: A kationok közül az eddigi vizsgálati eredményekkel összhangban legnagyobb mennyiségben a kalciumot mutatták ki 200 mg/l-el és 47,3eé %-al. A másik leggyakoribb elem a magnézium 96,3 mg/l-el, amely érték a vízben 37,5 e.é. %-ot képvisel. így a két földfém együttesen 84,8 e.á%-kal domináns a forrásvizében. Ezért a kimutatott nátrium és kálium 79,9 mg/l-rel csak színesítik savanyúvíz összetételét. Az anionok közül természetesen a hidrogén-karbonát összetevő jelentkezik legnagyobb értékkel 884 mg/l- rel és 69,7 e.é. %-al. Mennyiségileg ezt követi a szulfát lényegesen kisebb dúsulással (242 mg/l) amely 24,2 e.é. %-t ér el. A klór a kimutatott eredmény alapján a legkisebb mennyiségű az anionok sorában 40,5 mg/l-rel és 5,5 e.é. %-kal. Ezért a klorid a savanyúvízben alárendelt szerepet játszik. A közölt vizsgálati eredményeket a mellékelt 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A balatonfüredi Kossuth-forrás makro- és mikroelemeinek táblázata (A csillaggal jelölt értékeket _________________________Cziráky J.-Schiefner K. táblázatából vettem át)_________________________ Hely Balaton-felvidék forrás Balatonfüred Kossuth L. ivókút °C 14 Nyomelemek pg/l PH 6,44 Li 111 As 2,05 La 0,1 OSSZ. só 1560 mg/l Be 0,26 Se 1,43 w 0,1 mg/l e.é. % B 210 Rb 36,2 Ti 0,14 Na+K 79.9 15,1 A1 2,45 Sr 596 Pb 0,1 Ca 200,0 47,3 V 0,65 Mo 0,54 Bi 0,1 Mg 96,3 37,5 Cr 1,97 Ag 0,04 Th 0,1 Cl 40,5 5,5 Mn 307 Cd 0,04 U 11,1 S04 242 24,2 Co 4,35 Sn 0,1 F 1200* HC03 884 69,7 Ni 21,4 Sb 0,04 Br 160* n p 1331,4 mg/l Cu 0,48 Cs 1,15 I 5,3* Víztípus Szénsavas Ca+Mg+S04+HC03 Zn 1.58 Ba 23,2 32 db. nyomelemek összege 2699 pg/l Vizsgálta MÁFI 2010 vezető nyomelemek (9db.) összege 2664 pg/l A forrás vizének pH-ja 6,44 jelentős oldott anyag- tartalommal (1560 mg/l). A kapott makroelem összetétel és az 1000 mg/l-t maghaladó oldott sótartalom alapján a forrásvíz összetétele lényegében megegyezik az 1959-es vízösszetétellel, kissé eltolódva a csökkenő oldott anyagok irányába. De ez nem okoz típusváltást. Ezt a csökkenést a nagyobb hozamnál történt mintavétellel lehet magyarázni. A makroelemek eloszlása és mennyiségi értékeik alapján vízföldtanilag megállapítható, hogy a forráshoz kapcsolódó rendszernél egyes makroelemek feldúsulása jellemző és ezen belül a földfémeké és még ehhez kapcsolódó szulfát és hidrogén-karbonáté, amely döntően karsztvíz utánpótlást valószínűsít. Típusjellemzője még a víznek a klorid relatíve kis értéke. Tehát a forrás vízkörforgalmán belül az áramlási pályák mentén egyes makroelem fcldúsulásának feltételei kedvezőek (Ca, Mg, S04, HCO3), míg másokénak (Na, Cl) korlátozottak a beoldódás lehetőségei. 3.2. Nyomelemek vizsgálata A Kossuth-forrás vizéből 29 db nyomelemet határoztak meg. A halogén elemek vizsgálata (F, Br, I) hiányzik, ezért ezeknek az elemeknek mennyiségi értékeit a Schiefner K. táblázatából vettem át. A vizsgált nyomelemek mennyiségi értékeit az 1. táblázatban közlöm, amelyben megadom 32 nyomelem ossz. mennyiségét, továbbá azoknak az elemeknek összegét is, amelyeket feldúsulásuk alapján a vezető nyomelemek kategóriájába soroltam. Ezeknek összege 2664 pg/l, míg az összes meghatározott elemé 2699 pg/l. E két számból megállapítható, hogy a vezető nyomelemek (9 db.) dominanciája a forrásvízben döntő meghatározó, mert a többi 23 db. nyomelem csak 35 pg/l mennyiséggel vesz részt a víz nyomelem összetételében és ez az érték nem éri el az összmennyiség 3 %-t sem. A vezető nyomelemek mennyiségi értékeit vizsgálva megállapítható, hogy a Kossuth-forrásban a fluor, döntő meghatározó vezető nyomelem 1200 pg/l mennyiséggel. Ezért a forrás nyomelem összetétel alapján fluor típusú vizek 48
