Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Halász Csilla: A Hemád folyó folyógazdálkodási koncepció terve
• a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, • az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Integrált folyógazdálkodás Az integrált folyógazdálkodás, mintegy megalapozója volt a Víz Keretirányelvnek és annak alkalmazása során a bevezetésre került vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek. Ezek a tervek nem foglalkoznak szorosan az árvízvédelem és a folyószabályozás kérdéseivel. Általános célok: Társadalmi-gazdasági célok Az árvíz és belvízvédelmi feltételek és az aszály elleni védekezés feltételeinek biztosítása Vízkészlet-gazdálkodás, vízigény, energiatermelés A folyógazdálkodás lehetőségei a Hemád folyón A folyó természetes állapotának megőrzése Hosszirányú átjárhatóság'. A folyón megépült duzzasztók és fenékgát miatt a halak és a makro élőlények részére az átjárhatóságot „hallépcsők” - csatornák és pihentető medencék építésével lehet megoldani, amelyek tervezése esetén figyelembe kell venni az ökológiai vízigényt és a bővíthetőséget, az árvíz biztonságos levezetését és a folyó hordalék járását. Szempont továbbá az optimális vízmélység (folyamatos vízborítottság biztosítása), az áramló víz sebessége és a csatorna megfelelő szélessége. Partvédelem, medervándorlások: A Hemád folyó 0,000 - 118,400 fkm szelvényei közötti szabályozottságának jellemzői: minkét oldalon szabályozott folyószakasz 4,935 fkm, egyik oldalon szabályozott folyószakasz 34,682 fkm, természetes folyómedrek 78,783 fkm. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak rehabilitációja, árvizi biztonság növelése: A folyó keresztirányú átjárhatóságának biztosítása a meglévő töltések áthelyezésével is megoldható, amely egyúttal a térség árvízi biztonságának növelését is biztosítja. Energiatermelés Jelen korunk igénye egyre inkább, hogy az általunk felhasznált energia olcsó és környezetbarát módon megtermelt legyen. Erre alkalmasak a vizierőművek. A Hemád folyó magyarországi területein a már meglévő erőmüvek mellett további erőművek telepítése is lehetséges. Egyeztetések A folyógazdálkodási tervezés során egyeztetési eljárásokat kell lefolytatni, mind a hatóságokkal, mind a társadalom képviselőivel. A Hemád folyó kapcsán a hivatalos egyeztetésekben közreműködők a Belügyminisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium ÉMI KTVF, érintett nemzeti parkok, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, majd a természetvédelmi szakemberek önkormányzatok, helyi érdekeltségű egyesületek, szervezetek. A program kiterjesztése a vízgyűjtőre, határon túli egyeztetések A Hemád vízgyűjtőjének egy része a Szlovák Köztársaság területén helyezkedik el. Magyarország és Szlovákia között több fórumon folynak egyeztetések a határon átnyúló folyókkal kapcsolatban. A vízügyi szakágazaton belül az úgynevezett határvízi egyeztetések a Hernád folyó vonatkozásában 1937- ben kezdődtek, a Magyar-Csehszlovák határvízi egyezménnyel. A II. Világháborút követően ezt az egyezményt a megváltozott körülményeknek megfelelően felülvizsgálták, majd 1954-ben újra megkötötték. Következő megújítása 1976-ban történt meg. Az 1990-es években, a lezajlott rendszerváltások után Szlovákia lett a partner ország az egyezményben. A határvízi bizottságok vízgyűjtő elven szerveződtek, a Hemád folyó közös érdekeltségű szakaszával a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság Tisza és mellékfolyói Albizottsága foglalkozik. Közös feladatok: • vízszint és vízhozam mérések; • töltések és vizépítési létesítmények állapotának ellenőrzése; • árvízvédelem; • fejlesztési és építési tervek egyeztetése; • vízmérleg; • vízminőségi mérések és értékelések; • szabályzatok, albizottságok és munkacsoportok létrehozása. Összefoglalás A Hemád-völgy szépsége abban rejlik, hogy rendkívül összetett, sokoldalú természeti értékekkel, kulturális hagyományokkal, építészeti emlékekkel rendelkezik. Az elmúlt évek során a térséget több, jelentősebb természeti csapás érte. A legutóbbi a 2010. évi rendkívüli árvíz, amelyben valamennyi folyómenti település érintett volt. A rendkívüli árvizek kapcsán az árvízvédelem, a folyószabályozás és a folyógazdálkodás előtérbe került. Egyebek között a Hemád folyót érintő kérdések szakmai megoldásával is foglalkozni kellett és kell továbbra is. Megnövekedett a társadalmi érdeklődés is az árvíz- védelem és a folyógazdálkodás, folyószabályozás lehetőségei felé. Elsősorban, természetesen, az egyre növekvő árvízszintek kezelése foglalkoztatja a vízügyet, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a természet közeli állapotok fenntartása, illetve visszaállítása is fokozott érdeklődést váltott ki. A térség gazdaságilag elmaradott, kevés az ipari termelést biztosító üzem. A mezőgazdasági termelés a Hemád völgyben jelentősebb, de az időszakonként bekövetkező árvizek a termelés hatékonyságát csökkentik. A folyó adottságaiból következik, hogy napjainkban is jelentős medervándorlások tapasztalhatóak, amely a partmenti területek tulajdonosainak, a folyó kezelőjének - és ezzel együtt a Magyar Államnak is, mint tulajdo30