Hidrológiai tájékoztató, 2014

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Somodiné Kaliczka Csilla: Vízkárok a Veszprémi Séd vízgüjtő területén

nosnak - megoldandó feladatokat jelent. Egy átfogó, minden érdekelt véleményét összefog­laló, konszenzusra törekvő folyógazdálkodási tervvel a problémák nagy része felvethető és a kezelésükre ja­vaslat adható. Ehhez szükséges a vízügy valamennyi szakágának közreműködése, szoros együttműködése. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni dr. Szlüvik Lajosnak, Sziebert Jánosnak, Kiss Péternek és mindazoknak, akik segítettek, támogattak abban, hogy a szakdolgozat elkészüljön. A 2013. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában 11. díjat nyert diplomamunka kivonata. Vízkárok a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén* SOMODINÉ KALICZKA CSILLA Bevezetés, célok Szakdolgozatomban a Veszprémi Séd vízgyűjtő terüle­tén lévő településeken előfordult helyi vízkáreseménye­ket tekintettem át. Feltártam a vízkárok okait és megol­dási javaslatokat fogalmaztam meg a problémákkal kapcsolatosan. Tettem mindezt annak érdekében, hogy előkészítsek egy értékelő rendszert, amely az egyes dombvidéki településeket vízkár veszélyeztetettség szempontjából értékeli, kategorizálja.problémákkal kapcsolatosan. Tettem mindezt annak érdekében, hogy előkészítsek egy értékelő rendszert, amely az egyes dombvidéki településeket vízkár veszélyeztetettség szempontjából értékeli, kategorizálja. Módszerek A munkámban a vízgyűjtő terület bemutatását kö­vetően a területen előfordult vízkárokat jellegük alapján három fő csoportba osztottam:- a karszt-és talajvízszint emelkedésből adódó elön­tések,- a területen lévő kisebb-nagyobb vízfolyásokon le­futó árhullámok okozta kiöntések,- a belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek ki­építési és üzemeltetési hiányosságaiból adódó elöntések. Minden csoportnál konkrét esettanulmányokon ke­resztül tártam fel a problémák okait. Ennek az elemző tevékenységnek az eredményeit egy olyan módszer kidolgozásához használtam fel, amelynek segítségével viszonylag egyszerűen fel lehet mérni egy-egy dombvidéki település kül - és belterületi adottságait, amely adottságok a csapadékvíz felszíni lefolyását, ezáltal a település vízkárveszélyeztetettségét befolyásolják. A módszert a KÖTI VIZIG-en a Lovas Attila igaz­gató úr, valamint Békési István és Sólyom Péter kollé­gák által kidolgozott értékelő rendszer alapján dolgoz­tam ki. A szolnoki kollégák a települések és a belvízvé­delmi szakaszok belvízveszélyeztetettségi értékelését végzik az alap rendszerrel. Szakdolgozatomban ezt a rendszert adaptáltam a dombvidéki településekre vonat­koztatva. Az értékelés során az egyes települések vízgyűjtő te­rületére vonatkoztatva megvizsgálom a kül- és belterü­leti természetes és mesterséges adottságokat. A külte­rületi rész esetében pl. a vízgyűjtő terület alakját, a te­rület lejtési viszonyait, a terület talajtani felépítését vagy a jellemző területhasználatokat, az alkalmazott agro­technikát vizsgálom. A belterület esetében áttekintem többek között a lakott területet érintő völgyek számát, a befogadó vízfolyás állapotát, a völgyfenék beépítettsé­gét vagy a belterületi vízjárta területek jelenlétét. Ezeket a kategóriákat vízkárveszélyesség szem­pontjából minősítem. Minél kevésbé van hatással a felszíni lefolyásra az adott jellemző, annál kisebb a minősítési értéke, és minél jelentősebb a hatása a lefo­lyásra annál magasabb a minősítési értéke, amely 0-5 pont között differenciálható. Egy példa a külterületi _________________1. táblázat Minősítési értékek a vízgyűjtő terület alakja szerint A vízgyűjtő terület alakja Minősítés Hosszan elnyúló y = 0,7-2,0 2 Kerekded y = 0,1-0,6 4 és a belterületi minősítési kategóriákra: 2. táblázat Minősítési értékek a burkolt felületek aránya szerint A burkolt felületek aránya Minősítés 10-33 %-os 1 34-66 %-os 2 67-90 %-os 5 31

Next

/
Thumbnails
Contents