Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Halász Csilla: A Hemád folyó folyógazdálkodási koncepció terve
A Heraád teljes vízgyűjtője 5436 km2, ami alig kisebb, mint a Sajó 5545 kirf-es saját vízgyűjtője. I «fara A ItKANAU V (ZUVI jTtVir te VÍZRENDSZERE 1. ábra. A Hernád vízgyűjtője Hordalékszállítás A folyó hordalékszállítását a rendkívül nagy, szélsőséges hordaléktöménységek jellemzik. A Hernád a vízhozamához viszonyítva aránytalanul sok lebegtetett hordalékot szállít, valamint jelentős a görgetett hordalék mennyisége is. Medermorfológia, medervándorlás A medermorfológia, medervándorlás sajátosságainak ismertetése során a II., III., IV. Katonai felmérés, valamint a Hernád vízrajzi atlasz lapjait használtam fel, feltüntetve a legutóbbi mederfelméréseket. Ennek alapján jól láthatók a Hemád folyó mederváltozásai. A régi folyókanyarulatok helyén lefüződött holt medrek, kisebb holtágak alakultak ki, ezzel párhuzamosan új medervonalak is megfigyelhetőek (2. ábra). Történeti áttekintés A Hemád folyó történeti áttekintése során jelentős a középvízi szabályozás. A folyóval kapcsolatos jelentősebb események: • 1910-ben kezdődtek a Hernád-szabályozási munkák, amelynek során 10 átmetszés és 16 partbiztosítás készült. • A Hernád folyó intenzív szabályozása az 1950-es évek elején indult meg. • Megépültek a kisvízi erőművek és duzzasztómüvek, így a Bocsi Duzzasztó, a Felsődobszai Duzzasztó és Erőmű, Gibárti Duzzasztó és Erőmű, valamint a Hernádszurdoki fenékgát, amely a visszaduzzasztással a Bársonyos-öntöző-főcsa- tornába állandó vízmennyiséget biztosít. • Árvízvédelmi fejlesztések az 1960-70-es években jelentősek voltak, jellemzően a bal parti oldalon. Jelentősebb árvizek Jelentősebb árvizek: 1970., 1974., 1989., 2004. július-augusztus, 2006. június és a 2010. május-júniusi árvizek. 0 205 410 820 1 230 1 640 2. ábra. A Hernád medervándorlása A Hemád folyó árhullámainak kialakulásában a tavaszi olvadás és esőzések együttes vízmennyiségei, és a felső vízfolyásokon létrejövő árhullámok hazai folyószakaszokon egymásra halmozódásai alakítanak ki igen magas vizszinteket. 1989-2004. közötti időszakban is előfordultak árvizek a folyón, de ezek jelentősége kisebb volt, mivel az LNV szintek nem változtak. Ökológiai jellemzők A Hemád magyarországi szakaszának jellemző fafajai a fűz (Salix), nyár (Populus) és éger (Alnus) alkotta puhafa-liget (Salicetum albae-fragilis). A területen 11 féle védett növény található, a folyóban 3 kagylófaj és 41 féle halfaj, ebből 11 védett. Víz Keretirányelv célkitűzései a Hemád víztestjein A Víz Keretirányelv céljai a következők: • a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, • a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, 29
