Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Csurgó Gergely: Vágatkörnyezet leürülését kísérő vízkémiai változások felszín alatti vizekben, a Bátaapáti NRHT példán
maradt a tó többi részétől a jó vízminőség megőrzése érdekében, így két vízfelület alakult ki). IV. A meglévő madár-élőhelyként szolgáló szigetek megőrzése, új sziget kialakítása e célra. V. Gyeprekonstrukció: a jelenlegi meddő-hányók mellett, ugyanis az itt található jellegtelen szárazgyepekben megtalálhatók a szikes gyepek fő fajai. 3. ábra. Környezetrendezési javaslat (részlet) A rézsű- és partbiztosítást mérnök-biológiai módszerek alkalmazásával oldottam meg, a tereprendezésre vonatkozó javaslatokat 10 db javaslati metszettel is szemléltettem (pl. B-B metszet, 2. ábra). A környezetrendezési javaslati tervlap részletét a 3. ábra jeleníti meg. Összefoglalás A tanulmányterv során levont fő következtetés, hogy a fenntartási feladatok sok esetben nincsenek belekalkulálva a tó üzemelésébe, melyeknek kulcsfontosságú szerepe van az eutrofizáció lassításában és a környezeti kockázatok csökkentésében. Annak ellenére, hogy a tulajdonos hosszú távú érdeke a jó vízminőség biztosítása, mégsem feltétlenül élvez prioritást. Véleményem szerint fontos lenne a tulajdonosok szélesebb körű tájékoztatása a kockázatokról és lehetőségekről; valamint annak tudatosítása, hogy hosszú távon is gazdaságos maradhat az üzemeltetés, amennyiben az adottságoknak megfelelő utóhasznosítást választunk. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a diplomaterv elkészítésében, különösen konzulensemnek, dr. Boromisza Zsombornak. ’ A 2013. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton MSc egyetemi kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. Vágatkörnyezet leürülését kísérő vízkémiai változások felszín alatti vizekben, a Bátaapáti NRHT példáján* CSURGÓ GERGELY Bevezetés, célok Diplomamunkámban a Nemzeti Radioaktívhulladéktároló (NRHT, Bátaapáti) bányászati technológiával kihajtott vágataiban, a repedezett vágatkörnyezet leürü- lése következtében megjelenő vizek vízkémiai változásait vizsgáltam. Munkám során a 2005 és 2011 között született általános vízkémiai (főkomponens) és stabilizotópos (Sl80 és 8D) eredményeket dolgoztam fel. A vizsgált időszakban a vízfakadásokból és fúrásokból havi és eseti rendszerességgel mintegy 420 vízmintavétel történt, a mintavételi programba 2007 nyarán kapcsolódtam be. Célom a vágatok környezetének leürülésével járó vízkémiai változások azonosítása volt, melynek érdekében értékeltem és összehasonlítottam a vágatbeli vízfa- kadások és fúrások vizsgálati eredményeit. Ezzel párhuzamosan, elsősorban a vízfakadások eredményei alapján, megkíséreltem bemutatni a vágatkömyezet vízkémiai viszonyainak esetleges változását a primer állapothoz képest. A vizsgált terület rövid jellemzése A vágatok (/. ábra) a Mórágyi-komplexum gránitjában kerültek kialakításra, mely kőzet szerkezeti arculatának vízföldtani tulajdonságokat meghatározó legfontosabb bélyegei a háttér-repedéshálózat és a torlasztószigetelő zónák. Előbbi adja a gránit repedésvizének túlnyomó hányadát, melyet lassú vízáramlás jellemez. A torlasztószigetelő zónák pár méter vastag, jelentős mértékben töredezett, agyagosodon törésrendszerek, melyek a háttér-repedéshálózatot vízföldtanilag (is) egymástól elkülönülő blokkokra tagolják. Gyakran kíséri őket jó vízvezető képességű repedésrendszer. A vágatok két jelentős ilyen zónát harántoltak, a Klára- (110 mBf) majd a Péter-törést (40 mBf), melyek hidraulikai és vízkémiai szempontból egyaránt meghatározónak bizonyultak. 17
