Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben
dúló előtt megalakult az angol érdekeltségű „Apenta Rt.”. Az Apenta keserűvíz termelése és forgalmazása 1981-ben szűnt meg. E telep mellett 1876-ban Hirschler Mór „Ferencz József’ néven alapította meg keserűvíz- palackozóját, és az ugyanilyen nevű gyógyvizet még ma is forgalmazza a jelenlegi tulajdonos. 1864. * Schmid Ödön (Budapest), miniszteri tanácsos, a nagyváradi kultúrmérnöki hivatal egykori főnöke, a Sebes- Körösi öntözések szorgalmazója és megvalósítója. Szakmai ismereteinek megbecsülését bizonyítja, hogy Bog- dánfy Ödön után két esztendőn át szerkesztője volt a vízügyi szolgálat színvonalas folyóiratának, a Vízügyi Közleményeknek. (t Budapest, 1922. június 10.) 1864. A fellépő tiszai árvíz tönkretette a Felső Szabolcsi Tiszai Ármentesitő és Belvízlevezető Társulat halászi és tisza- berceli fazsilipjét. Az utólagos vizsgálatok kiderítették, hogy a gyenge méretekben épített műtárgyak az álló zsiliptest alatti kiüregelődés következtében törtek el. Az eset akkoriban azért keltett nagy feltűnést, mert a Tisza mentén több műtárgy is hasonló elvek alapján épült. A Társulat a tönkrement zsilipek helyett 1865-1866 között Tiszabercelen egy betonlapra fektetett és kockakövekből épített zsilipet állított. 1864. A Flelytartótanács a Marcal szabályozását elkerülhetetlenül szükségesnek nyilvánította és a munkák végrehajtása érdekében Skublits Gyulát nevezte ki királyi biztosul. 125 éve 1889. január 15. t Mokry Endre (Budapest), vízmémök, országos középítészeti felügyelő, a délvidéki vízszabályozások szakértője. A bécsi polytechnicumban végzett műszaki tanulmányokat, majd részt vett a szabadságharcban. 1851-ben a Ferenc-csatorna, majd 1854-ben a Béga-csatoma mérnöki hivatalába került, ahol egészen 1873-ig, a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumba való belépéséig dolgozott. Állami műszaki hivatalnokként jelentős szerepe volt a vízjogi törvény előkészítésében. Az 1888-as tiszai árvizek idején kormánybiztosként irányította a védekezési munkákat. Ugyanezen évben a dunai osztály vezetőjeként az állami Duna-szabályozás munkáinak legfőbb irányítója volt. (* Monostorszeg, 1827. április 26.) 1889. február 9. Napvilágot látott a halászati törvény végrehajtási utasítása (5000:1889.sz.). Az utasítás, amely a május 1-én életbe lépő 1888:XIX.tc.-kel, azún. „halászati törvény”-nyel összefüggő intézkedéseket tartalmazta, először írta elő, hogy a kultúrmérnöki hivatalok keretén belül - ahol ez szükséges - halászati felügyelői állást kell létesíteni. 1889. március 20. Megkezdődött és november elsejéig megépült a mezőhe- gyesi „Élővíz-csatorna”. A Szárazéri-vízrendszerben létesített 90,5 km hosszú csatorna Arad térségében ágazott ki a Marosból, útjában Tornya és Battonya községeket érintve a mezőhegyesi ménesbirtokon áthaladva Nagylak község határában tért ismét vissza a Marosba. A csatorna vizét a mezőhegyesi cukorgyár és a rá tervezett öntözőgazdaságok hasznosították. 1889. május 1. Életbe lépett a halászati törvény (1888:XIX.tc.), amely megnyitotta a halászati társulatok megalakításának lehetőségét. A törvény a társulatokon kívül egyebek mellett foglalkozott a halászat jogával és gyakorlásával, lehetővé tette az ún. „kíméleti területek” kialakítását, s a halászati visszaélésekkel kapcsolatban büntető rendelkezéseket is tartalmazott. A törvény életbe lépésével és alkalmazásával lehetővé vált a hazai közvizek halászatának megszervezése, a halállomány tervszerű utánpótlása és a halászat ügyeinek állami kézben tartása. 1889. május 1. Baross Gábor miniszter Orsóvá székhellyel megalapította az Al-dunai Vaskapu-szabályozási m.kir. Művezetőséget. A Művezetőség főnöke Wallandt Ernő, helyettese Hoszpotzky Alajos lett. 1889. június 15. Az országgyűlés által meghozott 1889:XVIII. te. következtében átszervezték a minisztériumokat. A törvény június 15-ével megszüntette a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumokat és ügykörüket a gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelően átcsoportosítva szétosztotta az új Kereskedelemügyi Minisztérium és Földművelésügyi Minisztérium között. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter a víziközlekedési-csator- názási ügyek mellett csak a Vaskapu-szabályozási és a fiumei kikötő építési ügyeket tartotta minisztériuma kezelésében, míg gr. Szapáry Gyula fÖldmívelésügyi miniszter az összes folyószabályozási, ármentesítési és egyéb vízi ügyeket saját minisztériuma felügyelete alá rendelte. Ennek eredményeként a vízmémöki kar a kereskedelemügyi minisztériumból átkerült folyammérnökökkel erősödött meg. Az új FÖldmívelésügyi Minisztériumban a felállított 16 ügyosztály között 3 önálló vízügyi osztály (a tiszai, a dunai, a vízrajzi), valamint a Kvassay Jenő vezette Országos Kultúrmérnöki Hivatal működött. 1889. június 26. Az országgyűlés által meghozott 1889:XXX. te. (A magyar földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavítási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről) igyekezett a vízszabályozások és talajjavítások támogatásával a termőterületek jövedelmezőségét növelni. Intézkedései révén még a jelzáloghitellel megterhelt birtokok tulajdonosai is hozzájuthattak talajjavítási kölcsönökhöz. A törvény hatékonyságát ugyanakkor csökkentette, hogy a korabeli viszonyok között a kölcsönökhöz csak bonyolult úton lehetett hozzájutni. 57
