Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben
ÉVFORDULÓK A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben 750 éve 1264. A győri káptalan levele említést tett a Rába gátjairól. 500 éve 1514. Werbőczy István országbírói ítélőmester bemutatta az országgyűlésnek híres-hírhedt ,JTármaskönyv”-ét, amely a feudális Magyarország jogfejlődésének és joggyakorlatának századokon át irányt szabott. A nyomtatásban három évvel később megjelent „Tripartitum ’ számos vizekkel kapcsolatos jogszabályt rögzített. így egyebek között foglalkozott a vízhasználatokkal, a vizek által időlegesen szabdalt birtokok hovatartozásával és a malmok különböző típusainak értékelésével is. 475 éve 1539. * Kolozsvári Jordán (Jordanus) Tamás (Kolozsvár) neves humanista és orvostudor. Francia (Párizs, Montpellier) és olasz (Pádua, Pavia) egyetemeken tanult, végül Bécsben szerzett orvosdoktori rangot. A török elleni háború során a keresztény seregekben kitört tífuszjárvány gyógyításában sikereket ért el. Az a megállapítása, hogy az szifiliszt a köpölyözés és érvágás révén a fürdősök is terjeszthetik, azaz a betegség a nemi érintkezésen kívül is átvihető, elvi jelentőségű volt. Később Brünnben, majd Ollmützben tevékenykedett közmegelégedésre. Az akkori királyi Magyarországhoz tartozó Trencsén-teplici fürdő hévizeinek leírásával a hazai gyógyvízkutatás egyik első alakja volt. (f Brünn, 1585. február 6.) 300 éve 1714. Nagyszombatban megjelent Csiba Mihály István jezsuita tanár Magyarország hegy- és vízrajzát leíró munkája „Dis- sertatio historico-physica de montibus Hungáriáé ” címmel. 275 éve 1739. április 15. * Winterl József Jakab (Eisenerz, Ausztria) orvos, kémikus, botanikus, egyetemi tanár. A magyarországi bányavárosok főorvosa, majd 1770-ben a nagyszombati egyetemen a kémia-botanikai tanszék vezetője. Sokoldalú kísérletező, aki többek között ásványvíz-elemzésekhez is kidolgozta az analitikai metodikát. (| Pest, 1809. november 23.) 1739. december 18. * Bállá Antal (Nagykőrös), földmérő és vízépítő mérnök, a XVIII. sz. második felének egyik legkiválóbb hazai térképésze. A kamarai, később megyei mérnök több tucat térképe a kor színvonalát meghaladó pontosságával és művészi kivitelével a magyarországi térképészet történek kimagasló alkotása. Bállá munkásságának fő színtere a Duna-Tisza köze volt. Az ő nevéhez fűződik a Duna- Tisza csatorna 1791. évi tervének elkészítése, és egy pest-budai kőhíd terveinek felvetése is. 1781-ben javaslatot tett a Tisza átvágásokkal történő szabályozására. (f Nyáregyháza, 1815. szeptember 11.) 1739. Mikoviny Sámuel Selmecbánya környékén a bányatelep erővíz-szükségletének biztosítására hatalmas víztározórendszert tervezett és épített, amely a maga korában egyedülálló méretű bányaipari vízhasznosítás volt. 1739. Az áradás elsodorta azt a három nyílású kőhidat, amely- lyel Fr. G. Dietrichstein gróf, császári kamarás 1736-ban átjárhatóvá tette a Kakat-eret Bánhalmánál. A híd egyébként az akkoriban 170 m széles vízfolyáson csupán 38 m széles nyílást hagyott. 250 éve 1764 áprilisában Megalakult a Pozsony vármegyei Szene (Szempc, ma a szlovákiai Senec) városában a piaristák Collegium Oeco- nomicum-a, az első hazai műszaki-gazdasági szakiskola, amely elsősorban a kamara és a megyék számára képzett fiatal mérnököket. Az intézet létesítését elsősorban az indokolta, hogy a közigazgatás számos alsóbb ágazatában egyre komolyabb gondokat okozott olyan szakemberek hiánya, akik a számvitelben, a kereskedelmi számtanban, de ugyanakkor a gyakorlati mérnöki tudományokban is járatosak. Az ország útjainak javítása, a folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása a gyakorlati mértan és mechanika ismerete nélkül nem volt végrehajtható. Noha a kísérletnek is szánt úttörő szerepű iskola mindössze 17 évig (1764-1780) állt fenn (ráadásul az oktatási épület 1776-ban leégett), az állam e tanintézet létesítésével lépett a műszaki-gazdasági nevelés mindinkább fontosabbá váló útjára. 1764. május 5. Mária Terézia a Haditanács előterjesztését elfogadva elrendelte a monarchia országainak katonai felmérését. Az intézkedésben komoly szerepe volt a nem sokkal korábban befejeződött hatéves háború tapasztalatainak, miko- ris a hadvezetés erősen igényelte volna a megbízható térképeket. Az előzetes felkészülés után 1776-ban Márama- ros vármegyében kezdték el a helyszíni felméréseket. Tekintettel arra, hogy a munkák javarészt II. József uralkodása alatt folytak és csak 1784-85-ben fejeződtek be, az eredmények a szakirodalomban a „II. József-féle katonai 54
