Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben
felvétel” néven ismeretesek. A titkosan kezelt anyag Magyarországot 963, Erdélyt 280, a Bánságot pedig 208 térképlapon dolgozta fel. 225 éve 1789. március 11. f Hell József (Selmecbánya), selmeci főgépmester, a 18. század kiemelkedő bányagépésze. Mikoviny Sámuel tanítványa, 1738-ban alkotta meg „himbás szekrényes” vízemelő gépét, amely nevét széles körben ismertté tette. Hell élete során számos vízenergiával hajtott ötletes szivattyút készített, amelyek a felvidéki bányákban hosszú időn át jó hatásfokkal működtek. (* Szélakna, 1713. május 15.) 1789. július 28. t br. Orczy Lőrinc (Pest), tábornok, a 18. századi nemesi költészet jeles alakja. 1774-1782 között királyi biztosként először kísérelte meg a Felső-Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozását. (* Tamaörs, 1718. augusztus 9.) 1789. * Beszédes Ferenc (Magyarkanizsa) vízimémök, a reformkor neves mérnökének, Beszédes Józsefiek test- véröccse. Tolna vármegyében megyei mérnökként dolgozott, számos szakcikket publikált a Tisza- és Duna- szabályozással kapcsolatban. 1789. Schönstein Ferenc udvari tanácsos a Duna és Tisza folyók Pest-Szolnok közötti összeköttetésére két csatorna- tervet dolgozott ki. A javaslat alapján a részletes felmérést Bállá Antal megyei mérnök készítette el több változatban. 1789. Vertics József vármegyei mérnök - a II. József-féle 1785- ös rendelkezés alapján - elkészítette a Maros Csongrád vármegyei szakaszának áttekintő térképét 123 kereszt- szelvénnyel, ami egészen egyedülálló mérnöki teljesítmény volt abban az időben. 200 éve 1814. március 29. * Bodoki [Henter] Károly (Békés), vízimémök, a Körösök szabályozásának kiemelkedő alakja. Békés vármegye mérnökeként kezdte pályafutását. Gr. Széchenyi István támogatásával hosszabb külföldi tanulmányútra mehetett, 1847-től a Körös Szabályozó Társulat osztálymérnöke lett. A folyó völgyére kiterjedő egységes szabályozási tervét 1855-ben fogadták el, aktív közreműködésével hozták létre a Körös-Berettyó vidéki ármentesítő társulatot. (f Nagybajom, 1869. december 10.) 1814. december 5. * Molnár János (Körmöcbánya) gyógyszerész, Pest város törvényszéki vegyésze. Egyike volt a hazai ásványvízelemzés klasszikusainak. (| Budapest, 1885. június 16.) 175 éve 1839. április 4. Siklós várában megalakult a Fekete-víz Lecsapoló Társulat, amely Beszédes József tervei alapján 1880-ig 1,1 millió m3 földmunkát végzett a feladat megvalósítása érdekében. A társulat többszöri szünetelés után 1896- ban Fekete-Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat néven alakult újjá. 1839. április 9. * Könyves Tóth Mihály (Debrecen), mérnök. Kezdetben a Közmunka- és Közlekedésügyi minisztériumban, később magánmémökként számos vasútépítési munkában vett részt. Jelentékeny szerepet vitt a Dráva szabályozási feladatainak elvégzésében, valamint a budapesti vízmű kútjainak kiépítésében. Szakcikkei a mémökegylet közlöny ében jelentek meg. (t Budapest, 1918. november 18.) 1839. szeptember 28. * Doletsko Mihály (Pest), vízimémök, az Országos Vízügyi Műszaki Tanács tagja, aki a kiegyezés utáni Magyarország csaknem valamennyi nagyobb vízszabályozási munkájában részt vett. 1876-ban az Ondava-Tapoly szabályozását vezette, később a komáromi és budapesti folyammémöki hivatal főnökeként a Duna és Vág folyók rendezésénél vitt vezető szerepet. 1893-ban, mint vízépítési kerületi felügyelő a Kvassay Jenő vezette Országos Vízépítési Igazgatóságnak lett munkatársa. Az 1895-ös dunai árvíz elhárításában tett kimagasló érdemeiért a királytól nemességet kapott. Szak- irodalmi és vízrajzi tevékenysége is említésre méltó. Főbb tanulmányai a „Gátszivárgások és gátcsuszamlások megakadályozásának természetes módja” (1904), valamint a"Vaskapu robbantási munkálatoknál alkalmazandó gépe- krőf címmel íródtak, (t Budapest, 1913. június 8.) 1839. * Martin Ottó ( ? ), műszaki tanácsos, aki Budapest székesfőváros mérnöki hivatalában részt vett a budai vizmű- vek építésében, majd a csatornázási osztály vezetőjeként 1884-ben tervet készített a főváros bal parti része általános csatornázásának megoldására. Terve számos módosítással együtt a 90-es években meginduló munkálatok alapját képezte, (f Budapest, 1910 után). 1839. Pesten megjelent Beszédes József „Kolozsvártól Grétzig hajózható Nagy Csatorna tervének, és a földszin, s folyóvízágy ótalmi elvének rövid előadása ” című munkája. Beszédes - az 1836. évi országgyűlésen elfogadott XXV. te. által a közlekedési eszközök építőinek nyújtandó kedvezményekre alapozva - előmunkálati engedélyt kért egy Pest- Csongrád, illetve Pest-Szeged közötti hajócsatoma építésére. Fenti munkája alapján br. Vécsey Miklós 91 aláíróval, élükön gr. Széchenyi Istvánná, megalakította a „Duna-Ti- sza Társaság”-ot. A Társaság jelentős sikernek könyvelhette el az 1840. évi XXXVIII. tc.-et, amely a vállalkozás jogait és kedvezményeit törvényileg is biztosította. Mindezek ellenére a Duna-Tisza-csatomát nem építették meg. Beszédes a fenti művében először közölt a Balaton vízháztartásával kapcsolatban mérési adatokat. 55
