Hidrológiai tájékoztató, 2013
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Béres Márta: A „Bréb”-i ásványvíz és hasznosításának rövid történeti áttekintése
Anion mg/1 1959 mg/1 1973 Kation mg/1 1959 1973 mg/1 1959 1973 c r 691,5 716,3 Na+ 875,5 1041,9 H2Si03 22,0Br~ 0,52 2,0 K+ 45,4 34,0 hbo2 103,9 267,2 r 0,17nh4+ 7,2 4,0 co2 1300,5 1506,7 no3~ 0,62Ca++ 848,9 817,6 h2s 16,0 30,5 no2Mg^ 83,5 97,2 S041218,9 1440,0 Fe++ 2,5 9,5 hco3~ 2679,7 2745,4 4. Felhasználása: a. Külsőleg: gyógyfürdőként gutta, reumatikus, sziv- érrendszeri betegségekben. Kezdetben népi tapasztalon, földbe ásott gödrökbe gyűjtött, forró kövekkel melegített vízben Pop loan parasztgazda telkén. 1845-ben 3 helysé- ges házat épit Alexi Gh. aknasugatagi lakos néhány fakáddal., fellendül a forgalom. 1856- ban új tulajdonosok (Szőllősy B., Szendi A.), építkeznek. 1865-ben Szőllősy B. egyedüli tulajdonos tovább fejleszti, 20 háóhelység több fürdőkabin, zsidó épület. 1876-ban kialakul a fürdőtelep: további 10 épület, összesen 72 helység (36 lakószoba, 10 fürdőkabin 12 kád, 80 személyes ebédlő, nyári vendéglő, olvasó és biliárdterem, istálló, kocsiszín, szivattyúval ellátott csatorna a forrástól kazánházba, onnan 2 csővezeték hideg és meleg vízzel a kádakhoz) (lásd Szilágyi, I. szerk 1876), 30 hold park sétányok, ülőpadok és 100 hold ligetes erdő kirándulásra. A maga idejében teljes kényelem biztosítva. Bérelték Bölcsházi Imre, Glósz Emma. Pár napos 6-12 órás ülőkúra után, vagy naponta 2-szer hetekig, a beteg teljesen felgyógyult. 1914- 1918 háborús körülmények, fürdő- használat megszűnése. 1918: a fürdőtelep tönkremenve, épületek, berendezések, felszerelések elhordva, csak az Olga forrás (2. ábra) maradt meg napjainkig. 1918-1940 közt vásárlással új telektulajdonosok: Katz B. és Bota Gr. ez utóbbitól 1946-ban kisajátítással községi, később állami tulajdonba kerül. b. Belsőleg gyógy-ivókúrára. 1860-1940 évek között. Orvosi javaslat a múltban emésztőszervi, húgyúti, (iuré- mia) betegségben csak az Olga-forrást. (Altman L. ajánlása: reggeli előtt fél pohárral, !U óránként 2-3-szór kortyolva, purgató). Hatását azonosnak tartották a karlsbadi, marianbadi, parádi vizekkel. Eleinte helyben a forrásból merítve, később fahordóban majd szekéren szállítva Máramarosszigetre kereskedőkhöz, onnan tovább üvegpalackokba töltve erdélyi városokba, Debrecenbe, Ausztriába, Angliába, tengeren túlra, minőségét, hatását évekig megtartva. Jelenleg nincs hivatolasan gyógyvízként alismerve. Orvosi ellátás hetente egyszer körzeti vagy vármegyei orvosok részéről, pl. Csiky és Hegyesi S. (1876), Pelech J. (1885), Kenessy K. (1887). 1873 Bécs-i Nemzetközi Kiállítás: „Elismerő Oklevelet” kapott. A palackozásról további adat nem áll rendelkezésünkre. A „borkút” -helyi neve minden ásványvízforrásnak - ismeretéhez, hírnevéhez a több megyei és országos rendezvényen kiállított brébi viz, számos szakember, média is hozzájámlt. 5. Neves események és személyek a fürdőtelepen: 1856: a brébi fürdőtelepen hirdették ki ünnepélyesen a 17 számú törvénycikket a má- ramarosi zsidók egyenjogúságáról. 1876: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók IX Naggyűlésének (Msziget) és 1899 a Máramaros Vármegyei Orvos és Gyógyszerész Egyesület résztvevői kirándultak a brébi fürdőre. Itt gyógyultak meg beteg- sükből: Szilágyi István a Magyar Akadémia tagja, Egressy Gábor színművész, Bodrogi Gyula, Kovássy Zoltán tanárok, báró Roszner Ervin főispán, több képviselő, tanácsos, pap stb. 6. Környékének turisztikai nevezetességei: falúsi fatemplomok, népművészeti tárgyak, aknasugatgi sós- aknatavk és gyógy-üdülő, Gutin vulkáni krátere, különleges sziklaformáció - „Kakastaréj”, dagadólápok reliktum növényekkel, augusztusi népünnepély Hotinka (Hoteni) falúban, kapnikbányai síterep. 7. Feladatok a jövőben: A fürdő és palackozás újraindításához szükségesnek tartjuk többek között legfontosabb feladatként a következőket: hidrogeológiai fúrások, vízhozam mérés, bakteorológiai, hidrokémiai vizsgálatok, forrásvédelem, hidrogeológiai védőövezet kijelőse, működési engedélyek stb. A dolgozatot poszteren mutatta be a Bányászati és Kohászati Konferencián Besztercén (Románia) 2013.04.07.-én. IRODALOM Priájan, A., 1972: Apele minerale. §i termale din Románia, Edit. Teh- nicä, 95-115 o. Buc. Szilágyi, I. szerk. 1876: Máramaros vármegye egyetemes leírása. 499- 504 o. Bpest Wachtel, D., 1859: Ungars Kurorte und Mineralquellen. Oedenburg, in Comission bei Seyring & Hennicke 2. ábra. Az „ Olga ” ásványvízforrás mai képe 53
