Hidrológiai tájékoztató, 2013
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: Hozzászólás a Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata, a védőidom kijelölése és az üzemeltető, érintettek feladatai témájú előadásokhoz
Hozzászólás a Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata, a védőidom kijelölése és az üzemeltető, érintettek feladatai témájú előadásokhoz SZLABÓCZKY PÁL Az MHT Borsodi Területi Szervezete és Hidrogeológiai Szakosztálya 2013. január 22.-i Miskolcon tartott, nagy érdeklődéssel kísért szakülésén (70 fő!) a Smaragd GSH Kft. előadói Gondár Károly és Gondárné Sőregi Katalin ismertették a címben jelzett többéves kutatási munkájuk eredményét. A környezetvédelmi hatósági véleményezést Iván Krisztián, az üzemeltetői észrevételeket Ho- rányiné Csiszár Gabriella ismertették. Felkért hozzászóló volt Szlabóczky Pál. Ez utóbbi lényegét örökíti meg ez a cikk. A Miskolc város ivóvízellátásába bekapcsolt hidegvizes karsztforrások egységesített védőterületének, majd védőidomának kijelölését célzó kutatásokkal az 1950-es évek közepe óta foglalkozunk. Az első ilyen munkát 1956-ban készítette el egy hidrogeológusokból, mérnökökből, orvosokból álló Kommunális Mérnöki Munkaközösség. A határozatot 1958-ban adták ki, majd 1968-ban módosították. Ennek nyomán elsősorban a vízbázisokat közvetlenül veszélyeztető létesítményeket szüntették meg, amely nyomán a bakteriális víz- szennyezések jelentősen lecsökkentek. A nagy ütemben növekvő víztermelés, a vízgyűjtőn bekövetkező gazdasági-társadalmi fejlődés és a nagyipari kőbányászat hatása miatt szükségessé vált egy több éves kutatáson alapuló és már észlelő elemek kivitelezését is tartalmazó modernebb védőidom kijelölése, figyelemmel a hi- degkarszt és a „Miskolc-fürdővárosi” hévízkészlet összefüggésére is. Ezt a nagy ívű munkát az 1970-es években végeztük dr. Böcker Tivadar irányításával, az ALUTERV fővállalkozásában, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat szakembereinek jelentős közreműködésével. Az elhúzódó földnyilvántartási egyezetések miatt 1983-ra elkészült védőidom tervet elfogadó határozat kiadás éve: 1987. Újabb évtizedek teltek el, bejött az Európa Uniós jogharmonizáció, majd pedig a 2006-os pünkösdi vízfertőzés, miközben a vízgyűjtőn jelentős települési, turisztikai szennyvízkezelési lépések történtek. Megjelent a klímaváltozás réme extrém száraz periódusokkal (1993, 2003) és eddig sohasem tapasztalt romboló trópusi zivatarokkal (2006, 2010). Nyilvánvaló lett, hogy a megváltozott környezetvédelmi szempontoknak megfelelő, újabb védőidomot kell kijelölni, átfogó felszíni és mélységi geológiai kutatásokkal, ellenőrző létesítményekkel, műtárgyakkal. Erről a rendkívüli, mindez- ideig Magyarországon példanélküli terjedelmű munkáról kaptunk széleskörű ismertetést az elhangzott előadásokban. Miskolc város K-bükki 10 karsztos ivóvíz (és hévíz) termelő létesítmény vízgyűjtőjének 240 (+40) km2-nyi kutatási területén, 2010-2012 között végzett diagnosztikai kutatások terepi mennyiségi jellemzői: 10 db karsztvízszint észlelő kút felújítása, 11 db új kút fúrása (1441 fm), 12 km-nyi szennyvízcsatorna hálózat állapot és 162 szennyező forrás felmérése, 9 helyszínen és 35 fúrásban 76 vízmintavétel szennyeződési vizsgálatokkal, 37 km felszíni geofizikai mérés „szárazon és vízen”, 6 db karsztvíz nyomjelzésnél 252 vízminta vizsgálata, 1 db meteorológiai állomás létesítése, 243 db különféle vízkémiai vizsgálat, 46 különféle helyszínen folyamatos vízszint mérések. Az elvégzett munkát 19 kötetben, - 5 DVD lemezen (15 GB) dokumentálták és átadták az illetékes hatóságoknak, üzemeltetőknek. A munkálatok érdemi részében félszáz szakember működött közre, az alvállalkozókkal és külső irányítókkal együtt. Az 1980-as évek közepétől mintegy harmadára csökkenő városi vízfogyasztás mostanra évi 10 millió m3 körüli. 2000 körül (évi 15 millió m3, 140 Ft/m3) végzett közgazdasági számításunk ma is hasonló árbevétel/ összes ráfordításból adódó 24%-os nyereség és a 270 Ft/m3 vízdíj alapján a karsztvízbázisok közszolgáltatási nyeresége bizonyos, hogy több mint évi 0,5 milliárd Ft, akár megközelítheti az 1 milliárd Ft-ot is! A miskolci víztermelés önköltsége városaink közül a legalacsonyabb, a részben gravitációs, illetve alacsony emelési magasság, kezelést nem, csak fertőtlenítést igénylő víz- szállítás miatt. Ehhez még hozzá kell adni azokat a közvetett járulékokat, amelyet a karsztvízbázisok felszínen megjelenő vízkészletére alapozott turisztikai létesítmények nyomán, valamint a jelenleg folyamatban lévő karsztos hévíz védőidom alapján működő, illetve újra indítandó fürdők és azokhoz illeszkedő vendéglátós turizmus fizet, (fizetne) be a város kasszájába. Ilyenek például a most elkészült garadnai és lillafüredi attraktív létesítmények, a garadnai pisztrángos, a Hámori-tó, a lillafüredi vízesés és függőkért, a tapolcai csónakázó tó, kalandpark, bob pálya és a tervezett Hejő-völgyi vizes park. Mindezek létalapját a karsztforrások biztosítják. Térségünkben nincs még egy olyan természeti-gazdasági tényező, amely városgazdálkodási szempontból ilyen nagy jelentőséggel, haszonnal bírna. Nekünk nincs aranybányánk, Balatonunk és csak karsztvíz kincsünk van! Az 1990-es évek elejétől tapasztalt klímaváltozási szélsőségek (források elapadása, patakok kiszáradása, illetve rohanó, romboló eróziós árvizek) nem csak civilizációs, hanem ökológiai kártételeket is okoznak. A technikai vízügyi megoldások hosszabb távon nem jelentenek előnyt a természeti megoldásokkal szemben, már csak a jelentős üzemeltetési költség és a vízpazarlás miatt sem. Például a Pisztrángosnál több 10 millió Ft- ból megépített, elektromos energiával, vegyszeradago49
