Hidrológiai tájékoztató, 2013
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr Kozák Péter: Több mint száz szegedi vízügyes segítette a dunai árvízvédekezést
lássál működtetett vízvisszaforgató berendezés párolog- tatási vesztesége miatt több hónapos nyári száraz időszakokban a rendelkezésre álló forgatott vízkészlet káros mértékben lecsökken. A Hámori-tónál évtizedek óta tapasztaljuk vízutánpótlódás nélküli időszakokban vagy a felette lévő szennyvízátemelő árvízi kitörései nyomán a vízminőség romlását. Emiatt a tóból mesterségesen táplált vízesésnél és olykor az Anna barlangban is a kénhidrogén bűz észlelhető. Az idén éppen 100 éve üzemelő tapolcai, de a többi ivóvízbázison is nagy záporok, hóolvadások után a kút- víz megzavarosodik, néha bakteriálisán is szennyeződik. A 2006-os pünkösdi vízszennyezés kitűnő példát mutatott ennek természeti és műszaki okaira. Ezért a káros csapadék-árvíz és szennyvízkezelési kártételek kivédésére már a Projekt Előkészítő Tanulmányban (Smaragd GSH Kft. 2008) részletes műszaki javaslatot adtunk, amit - figyelemfelkeltés céljából - többször ismertettünk a Elidrológiai Társaság különféle rendezvényein és a szaksajtóban, levélben is tájékoztatva az illetékeseket. Fontos mérnöki szempont, hogy a vízgyűjtő felöli vízminőség veszélyeztetettséget elsősorban preventív módon, a vízgyűjtőn előzzük meg, olcsóbb és biztonságosabb természetközeli megoldásokkal. (Csapadék bevezetések hatékony kizárása, kétszintes ülepítők az átemelőknél és kitörésveszélyes pontoknál, víznyelők időszakos kizárása, a tapolcai Kolónia és Juh- döglő-völgyi lakások rákötése a szennyvízcsatornára, a szennyvízzel veszélyeztetett víznyelők feletti patakmedrekben az árvízi lefolyás lassítása kaszkádolással, tározókkal stb.) Hangsúlyozni kell azt is, hogy a vízbázisvédelmi szempontok nem akadályozzák a környezetükben tervezett turisztikai (Függőkért) műemlékvédelmi (Diósgyőri Vár), vagy régészeti (Tapolcai Apátság) fejlesztéseket, feltárásokat, szakszerű mérnöki egyeztetések esetén. A hozzászólásokban felmerült a Répáshuta felöli (Balla-völgyi) időszakos karsztvíz szennyeződés lehetősége. A tapolcai vízbázis vízmérleg számításai (Szlabóczky P. 1998) és kisvízi hidraulikai modellezések (Mező Gy. 1995) alapján szinte bizonyos, hogy egyes hidrológiai és hidraulikai helyzetekben Répáshuta térségéből is áramlik karsztvíz a tapolcai vízbázishoz. Ezt a felszíni geomorfológiai kép is alátámasztja (Böcker T. - Vecsernyés Gy. 1983). A bevezetőben említett közel hat évtizedes miskolci karsztvízbázis fejlesztési-védelmi munkákban a Hidrológiai Társaság mindig aktívan részt vett, ötletekkel bombázva a város mindenkori politikai és közigazgatási vezetését. Erre most is szükség volna! Városunk lakossága és mindenkori vezetősége tájékoztatására céljából kívánatos, hogy az elkészült anyag publikusabb változata könyvformában is kiadásra kerüljön! Ugyanis naponta tesznek fel idevonatkozó kérdéseket ismerős járókelők, vagy épen ismeretlen turisták, de valamilyen vonalon érintett szaktervezők is, az előírt vízbázis-védelemmel kapcsolatos egyes részproblémákról. IRODALOM Böcker T. - Vecsernyés Gy. (1983): A Szinva, Anna, Diósgyőri, Tapolcai, forráscsopotok és a Felsőforrás, Királykút forrásvízművek védőidoma. ALUTER V-FKI Mező Gy. (1995): A Bükk és környezete szimulált karsztvízszint-térké- pe. In. Távlati vízbázisok biztonságba helyezésének programja. BKMI. Szlabóczky P. (1998): A MIVÍZ Rt ivóvíz termelő bázisainak száraz évszaki vízhozam alakulása, az 1988 - 1997 közötti észlelések alapján. ENGEO Bt. Több mint száz szegedi vízügyes segítette a dunai árvízvédekezést DR. KOZÁK PÉTER igazgató A 2013. júniusi rendkívüli dunai árvízvédekezéshez, amikor már látszódott, hogy egy komoly árhullámmal fog szembenézni az ország, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai az elsők között kerültek kirendelésre. Az ATI-VÍZIG műszaki szakemberekből és fizikai (gát- és csatomaőrök, gépészek, hálózatszerelők, lakatosok) létszámból álló első kontingense 41 fővel - az Országos Műszaki Irányító Törzs utasítására - 2013. június 4.-én indult útnak Győrbe, a dunai árvízvédekezési munkák segítésére. A győri vízügyi igazgatóság (ÉDUVI- ZIG) területén, ezen a napon este 6 órakor meg is kezdte a szegedi csoport Győrben és Gy őrúj falun a 12 órás, reggel 6.-ig tartó éjszakai műszakot. Az egyre növekvő víztömeggel együtt egyre több szakmai és fizikai segítségre volt szüksége a győri kollégáknak. Az ország szinte minden vízügyi igazgatóságától nagy állományok indultak a segítségnyújtásra, így a szegedi vízügytől is újabb 21 fő került kivezénylésre. A létszám egy része a győrújfalui töltésszakaszra, másik része pedig az almásfüzítői árvízvédekezési munkákhoz került. A rekordárvíz levonulásának időszakában, a budapesti Országos Műszaki Irányító Törzs központi ügyeleti munkáját - többek között - négy szegedi vízügyes szakember is támogatta. Dk Kozák Péter igazgató, Kádár Mihály műszaki igazgatóhelyettes és Sági János szegedi szakaszmémök 50
