Hidrológiai tájékoztató, 2013
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Visegrádi-hegységben fakadó Lajos-forrás makro és nyomelem adottságai
1. táblázat. A vizsgált Lajos-forrás makro és nyomelemeinek táblázata Hely Visegrádi-hegység forrás Lajos-forrás °C 9,0 Nyomelemek ug/l PH lúgos Li 3,70 As 1,74 La 0,05 OSSZ. só 159,4 irig/1 Be 0,05 Se 0,34 W 0,05 mg/1 eé.% B 11,2 Rb 1,53 Ti 0,02 Na+K 8,01 13,0 Al 4,30 Sr 178 Pb 1,52 Ca 23,6 49,6 V 5,01 Mo 0,22 Bi 0,05 Mg 10,8 37,3 Cr 0,57 Ag 0,02 Th 0,05 Cl 3,77 5,96 Mn 0,20 Cd 0,02 U 0,59 so4 41,9 49,0 Co 0,05 Sn 0,18 F 100 HCO, 25,5 45,0 Ni 0,23 Sb 0,19 Br 39,6 H2SiO, 45,8Cu 54,4 Cs 0,06 1 3,57 víztípus rétegforrás Zn 16,6 Ba 30,532 db vizsgálta MÁFI 2011 nyomelemek összege pg/1 454,51 pasztalhatók, mert ezek közül egyes elemek jelentős feldú- sulása tapasztalható. A vízben a meghatározott 32 nyomelem ossz. mennyisége 454,61 jlg/l-nek adódott. Ezen belül a legnagyobb feldúsulását mutatták ki a stronciumnak 178 pg/l-e 1, amely érték 28,1 %-ot képvisel a vizsgált nyomelemeken belül. Mennyiségileg ezt követi a fluor, amelyet 100 pg/l-ben észleltek, amely így 18%-t tesz ki a nyomelemek összes mennyiségi értékein belül. Nem szokványos módon harmadik elem feldúsulásban jelentkezett a réz, amelyet a vízben 54,4 pg/l-ben határoztak meg, amely így 10,6%-t képvisel a nyomelemek sorában. így lerögzíthető, hogy ez a három nyomelem kiugró mennyiségi értékekkel domináns a meghatározott nyomelemek között. Ezt igazolja, hogy e három nyomelem a vízben 332,4 fig/l-ben fordul elő a vízben. Ezért a többi 29 nyomelem ossz. mennyisége csak 122,21 fig/l értéket ér el. Ez százalékban kifejezve a három nyomelem 73,1%-t tesz ki, míg a többi csak 26,9%-ot képvisel. Ebből látható, hogy a három domináns nyomelem feldúsulása alapvető és lényegi meghatározói a Lajos-forrás nyomelem adottságainak. A vizsgált nyomelemek sorából mennyiségileg kiemelkedik még a bróm, a bárium, a cink és a bőr. így a vízben a három domináns és ezekhez kapcsolódó, még négy kísérő elem 10 pg/l-1 meghaladó mennyiségeikkel együtt már az összes nyomelemen (454,6 pg/l) belül 427,6 pg/l-t tesz ki (2. ábra). Ezekből az értékekből látható, hogy a 7 nyomelem 94%-t, míg a többi 25 nyomelem már csak 5,9%-t képvisel a Lajos-forrás vizében. Rendszer dinamikailag értékelve a nyomelemvizsgálatok eredményeit megállapítható, hogy a forrás vízkörforgalmán belül a vulkáni kőzetekben kialakult áramlási pályák mentén a stronciumnak, a fluornak és réznek legkedvezőbbek a feldúsulási feltételei. Továbbá még az, hogy a réz mellett egyéb fémeknek is (pl. cink) kisebb mértékű mennyiségi növekedése is tapasztalható. Ez arra vezethető vissza, hogy az áramlási pályák mentén a vulkáni tevékenységhez hidrotermás folyamatok is kapcsolódtak és ezek olyan ásványtársulásokat hoztak létre, amelyekből mind a makro, mind a vizsgálatokkal kimutatott vezető nyomelemek oldási feltételei biztosítottak. Összefoglalva a fentiekkel magyarázható a Lajősforrásnak érdekes és változatos nyomelem összetétele és ezen be2. ábra. A forrás vizében kimutatott hét leggyakoribb nyomelem mennyiségi adottságait szemléltető ábra lül egyes nyomelemeknek (pl. fluor, réz) feldúsulása pedig a rendszerre gyors és rövididejű vízkörforgalom a jellemző. IRODALOM Császár G. (1998): Map of the pre-tertiary basement. (M=l:200 000) In.: Matura A. szerk.: Danube Region Enviromental Geology. Programme. Danube Region Vienna-Bratislava-Budapest. MAFI kiadvány FTVZrt. (1980-1995): Szentendre építésföldtani térképei (M=l:10 000) és magyarázója. Budapest. Adattár. Korpás L. - Csillagné, Teplánszky E. (1999): Börzsöny-Visegrádi-hegység fedetlen földtani térképe (M=l :50 000) és magyarázója. MAFI kiadvány. Schmidt E. R. et al. (1962): Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Műszaki könyvkiadó. Bp. 364—412. Szakács S.-Karátson D. (2002): A Belső-kárpáti mészalkáli vulkánosság. In.: Karátson D. szerk.: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub kiadványa. Bp. 73-77. Vendl Anna (1966): A Szentendrei-hegység forrásai. Hidrológiai Tájékoztató, június 83-89. Vitális Gy. - Hegyi I.-né (1973): Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunai andezithegységgel határos mészkő területeken. Hidrológiai Közlöny, 53. 5. 213—221. Vitális Gy. — Hegyi I.-né {1974): Hidrotermális kőzetelváltozások a Dunai andezithegységgel határos dolomitterületeken. Hidrológiai Közlöny, 54. 12. 562-568. 45
