Hidrológiai tájékoztató, 2013
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A Misko(l)c nemzetségi tapolcai monostor környezetének paleohidrográfiai rekonstrukciója
A Misko(l)c nemzetségi tapolcai monostor környezetének paleohidrográfiai rekonstrukciója SZLABÓCZKY PÁL A Miskolc-tapolcai Barlangfürdő bővítése során 2004 telén találtak rá a leírásokból már ismert XII. szd.-i Bencés Apátság alapjaira. A régészeti feltárás egyik érdekessége, hogy a templom padlószintjét a XII-XVI. szd. között 1 méterrel megemelték, az 1200-as évekből bekövetkezett csapadékos időszakkal járó vízelöntések miatt. Két kérdés merült fel:- milyen geomorfológiai szituáció tette lehetővé, hogy az amúgy intenzív vízjárásos völgyfőben egy ilyen jelentős épületegyüttes biztonsággal elhelyezhető volt,- ezután milyen hidrológiai folyamatok okozták a völgytalp több méteres, viszonylag gyors megemelkedését, árvízi veszélyeztetettségét? A korabeli folyamatok rekonstrukciójához kétféle adatbázisból indulhattunk ki:- a XVIII.szd. közepe és a XX.szd. eleje közötti topográfiai térképek, vázlatok,- az 1920-as, majd az 1950-60-as években mélyült fúrások rétegszelvényei. Ezek értelmezését jelentősen növelték a térség hasonló hegylábi környezeteiben szerzett áradási, eróziós völgyfő fejlődési ipari tapasztalataink. A Miskolc-tapolcai Vízmű, fürdők és park területén mélyült fúrások szelvényéből (főként a MÉLYÉPTERV 1960-as évek eleji sekély mélységű kézi fúrásaiból) jól kirajzolódott egy változóan tőzeges, szerves agyagos, iszapos, kavicsos anyagú, lencsés településű rétegtani szint, amit a térségi talajmechanikai tapasztalataink alapján egyértelműen a hűvös-csapadékos klímájú ó-holocén ~ neolit korúnak vettünk az abban található csiszolt kőeszközök, patics és kőedény töredékek, korjelző pollenek alapján. Az ásatásokat irányító dr. Fischl Klára közlése szerint a neolit kor e vidéki időszaka Kr.e. 55-44 szd. Ezért a fúrások szerves réteglencséinek fedő és fekü szintjeit e korúnak vettük, amellett hogy a paleoklímatikustól a kultúrtörténeti időhatárok némileg eltolódhattak. A feküszintekből mutatkozó néhány mélyebb pont korabeli forráskrátert, küszöböt jelez, mint például a szerelem-szigeti fúrásnál, ahol a forrás mészkőaljzati környezetét a geoelektromos mérések remekül kirajzolták. A fúrási rétegsorok tetején jól követhető a bolygatott, feltöltéses felszíni réteg, amely fekü vonala az antropogén beavatkozások kezdetét jelzi. Ez a történeti leírások alapján a XVIII/XIX. szd. határa körüli időszak lehet. Ugyanis Tapolcát és környékét Mária Terézia adományozta a munkácsi püspökségnek, innen ered az előző Görömböly-Tapolca elnevezés. Ekkor indult az első területi átalakítás („vízrendezés”), mivel a törökkori fürdő kiépítése csak a régi hévízfürdő helyére szorítkozott. Jelmagyarázat tfjP Épület ff Forrás kráter Hordalék halom ^Forrás tölcsér •/V> Mellékforrások Q Forrásbarlang — — gyalogút M" Hegyláb vonal — ----- Szigetlépcső —=• Maximális elöntési határ-----Időszakos vízfolyás = állandó vízfolyás — ? — feltételezett vízfolyás 46
