Hidrológiai tájékoztató, 2013
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Visegrádi-hegységben fakadó Lajos-forrás makro és nyomelem adottságai
visszatöltődése A kút visszatöltődési görbéjén megfigyelhető vissza- töltődés utáni vízszintcsökkenést kigázosodás okozhatja, ezért a vízszintnövekedésig illesztettük a modellt (6. ábra). A triász dolomit itt is anizotrópiával jellemezhető, a vertikális vizvezető-képesség három nagyságrenddel nagyobb, a horizontálisnál. Átkonvertálva az analitikusan nyert transzmisszivitás értékeket hidraulikus vezetőképességgé, átlagosan 1-2 nagyságrendnek adódott az eltérés a numerikusán kapott értékekkel történő összevetésben. A fenti módszerekkel nyert adatok pontszerű/lokális becslést adnak a tározó transzmisszivitására, illetve hid- raulikus-vezetőképeségére. Összefoglalás, következtetések Összegyűjtöttük analitikus és numerikus módszerrel felülvizsgáltuk a budapesti hévízkutak létesítéskori kút- vizsgálatának adatsorait. A kutak jelentős százalékában a mérési körülmények rögzítésének hiánya tette lehetetlenné a kiértékelést. Ahol a rendelkezésre álló információk megengedték, ott Cooper-Jacob analitikus módszerrel végeztük el az adatok felülvizsgálatát. Három kút esetében numerikus szimulációval is meghatároztuk a paramétereket. A numerikus szimuláció a módszer korlátain belül kezeli a kettős porozitás kérdését is. Munkánk egyik következtetése, hogy a hévízkutak vizsgálatánál alkalmazott mérési gyakorlat, gyakran lehetetlenné teszi az adatsorokból a rétegparaméterek meghatározását. Ott azonban, ahol ez megoldható, az archív adatok analitikus és numerikus módszerekkel történő felülvizsgálata felbecsülhetetlen jelentőségű a jelenkori vizsgálati árak miatt. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk az OTKANK101356 pályázat támogatásáért, Prof. Joel Carrillo Riveranak az útmutatásért. IRODALOM Freeze, R., A., Cherry, J., A., (1979): Groundwater, Prentice-Hall, Inc, Englewood Cliffs, NJ, pp. 604. Rathod, K. S., Rushton, K., R., (1991): Interpretation of Pumping from Two-Zone Layered Aquifers Using a Numerical Model, In: Ground Water 29/4, 499-509. A Visegrádi-hegységben fakadó Lajos-forrás makro és nyomelem adottságai DR. SCHEUER GYULA 1. Bevezetés A fővároshoz közel fekvő Visegrádi-hegység közkedvelt kiránduló hely, amely nemcsak látnivalókban nyújt maradandó élményeket, hanem a hegységben fakadó nagyszámú foglalt vagy foglalatlan forrásaival biztosít pihenést, felüdülést ivási lehetőséget a turistáknak. Ezeknek a forrásoknak sorába tartozik a hegység déli részén fakadó, közkedvelt és ismert Lajos-forrás, amelynek környezete és a mellette létesített turistaház gyakori célpontja a természetet kedvelő kirándulóknak. Az elmúlt években történt különböző felszín alatti víztípusokra kiterjedő nyomelem vizsgálataim eredményei alapján vetődött fel a vulkáni hegységekben fakadó források nyomelemeinek megismerése is. Ezt az indokolta, hogy a vulkáni működéssel kapcsolatosan kimutatott kiterjedt hidrotermás tevékenységből származó ásványtársulások (telérek és impregnációk) elemei kimu- tathatók-e a forrásokban és azoknak vízkörforgalmán belül, milyen mértékben gazdagítják és alakítják a vízösszetételt azaz a vízminőséget. Továbbá, hogy ezen belül a nyomelemadottságok mennyire tükrözik vissza az egykor lezajlott hidrotermás tevékenységet. Miután a hegységben számos forrás fakad, ezek közül a Lajos-forrást azért választottam ki, mert könnyen megközelíthető és vízföldtani ismeretek és tapasztalatok is rendelkezésemre álltak például a szentendrei pincevizesedések és építésföldtani térképezéssel kapcsolatos kutatásokkal (FTV, 1980-1995) kapcsolatosan. A forrásból a vízmintavétel 2011 júliusában történt. A vizsgálatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet laboratóriumában készültek. A jelen anyagban a Lajos-forrás makro és nyomelem vizsgálatainak eredményeit ismertetem vízföldtani értékeléssel. 2. A forrás környezeti és vízföldtani adottságai A makro és nyomelemekre vizsgált forrás a Visegrádi-hegység déli részén Pomáz településtől északnyugatra, légvonalban kb. 4 km fakad a Lajos-forrási turistaház déli előterében. A forrás és a turistaház a Szentendre-Vi- segrád-i útból kiágazó burkolt úton közelíthető meg (7. ábra). A forrás nyugati és északi oldalán 500 mtszf. magasságot meghaladó hegyek emelkednek, míg a keleti irányban meredek lejtős terület kapcsolódik mély metsződésekkel. A forrás 510 mtszf-i magasságon fakad a szakirodalom szerint (Schmidt E. R. et al. 1962). 43
