Hidrológiai tájékoztató, 2013
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Szabadi Dóra: A Kenderes-csatorna eredete és története
A Kenderes-csatorna eredete és története* SZABADI DÓRA Dolgozatomat a Baján található Kenderes-csatorna történetéről, mai állapotáról, és a csatorna jövőérői írtam. Baja város vízgyűjtőjének vízrajzi és domborzati viszonyai Baja a Duna bal partján fekszik, részben ártéri öblö- zeten belül, melynek védelme árvízvédelmi töltéssel biztosított. A Dunából a Türr István kilátónál ágazik ki a Su- govica, más néven Kamarás-Duna, melynek K-i ága a városközpontba nyúlik be. Ny-i irányból lezárva a várost, majd déli irányba fordulva a Deák Ferenc-zsilipnél találkozik a Türr-átvágással (vagyis „Tejessel”). A Tejes a Sugovicából ágazik ki, és a Petőfi, vagy más néven Kis-Pandúr-szigetet zárja közre; üdülést és pihenést szolgáló terület. A város földrajzilag két középtáj határán fekszik, a Duna-menti síkság déli, és a Bácska síkvidék északnyugati részén. Mindkét tájegység tökéletes síkság, Balti-tenger szintje felett 100-120 méterrel. A város belterületének nagyobbik része a Bácskai síkvidéken, ezen belül a Felső-Bácskai löszplatón helyezkedik el. A Kenderes-csatorna története Livoda, ez az a terület ahonnan természetes vízforrásokból a Kenderes csatorna ered. Baja egy vizenyős város. A város keleti részén ilyen a Livoda, déli részén pedig a Bara. Ezen területekről csatornahálózat vezette le a természetes vízfolyások vizét a Dunáig, mely végigment a Kenderes nyomvonalának egy részén, egészen a Dunába való torkolásig, a jelenlegi „ÁTI-rakodóig”. Ebbe csatlakozott a déli oldal (Bara-tó) levezetése - feltételezhetően a mai Mészáros Lázár u. vonalában —; ezt bizonyítják az 1970-es csatorna fahíd-maradványai, melyeket a Damjanich u. és a Mészáros L. u. kereszteződésében találtak. A kelet-nyugati ág nyílt rendszerű árok lehetett, amely a város fejlődése folyamán már a 19. században többfelé zárt szelvénybe került. A régi nyílt rendszerű árok az 1960-as években fellelhető volt, a mai Sportpálya szélén (Vasvári-pálya), a Tóth Kálmán Gimnázium udvarán, valamint a mai lakótelep (posvá- nyos, záportározó) területén. Az 1960-as évek végén épült hozzá egy mentesítő ág, ami a jelenlegi Sétáló u. alatt húzódik, felhasználva az 1800-as évek végén épült falazott, Szentháromság tér alatti téglaboltozatú csatornát befogadónak. Utóbbi a Sugovicába torkollik („Büdös-kifolyó”). A 1970-es években az árkot zárttá alakitották. Ez az ág jelenleg is csak nagy záporok esetén üzemel, azonban jelenleg a Záportározóba torKenderes-csatorna nyomvonala (fekete vonal) és mellékága (piros vonal). * A 2012. évi Sajó Elemér diplomamunka pályázaton I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 31
