Hidrológiai tájékoztató, 2013
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Koch Márk: Mi változott egy évtized alatt a Zagyván?
kollik. A déli rész elvezetése is ebbe a csatornarendszerbe folyik esőzések folyamán, az újonnan kiépített csapadékrendszeren keresztül. A Tóth Kálmán Gimnázium és a fiúiskola alatt is volt egy ága, de a Pázmány Péter utcában vezették. A csatorna mai állapota A Kenderes-csatorna a vasútvonalnál gyűlik össze, majd magánházak alatt zárt csatornarendszerben fut. A bajai Vasvári Pál Sportpálya mögött már nyílt árokban halad. A Kenderes-csatorna iránya a Livodából zárt szelvényben magánházak alatt halad, majd a Vasvári Pál Sportpálya mögött nyílt szelvényben folyik tovább. Utána a Pázmány Péter utca következik, ahol szintén zárt szelvényben folyik. Onnan az 51-es főút irányába, a Lábas ház alatt, majd a Belvárosi Templom és a plébánia, illetve a III. Béla Gimnázium alatt csörgedezik. Ez az irány átépítések miatt már csak csúcs vízhozamok esetén működik. A csatorna mellékága az 51-es főutat keresztezve, a bajai Tóth Kálmán téren lévő Lábas ház alatt, onnan kanyarodik a Szentháromság tér felé ahol a Sugovi- cába torkollik. A 2012 évi belvárosi rekonstrició óta és vált a fő iránnyá. Az egyik mellékágának mondják még a Kórház mosodájából kifolyó vezeték is rákanyarodik a Szentháromság tér alatti gyűjtőbe. A Livodától a Városi Záportározóig különböző méretű és formájú szelvényekben vezetik el Az eredetétől a Cirfüs F. utcáig 40-50 cm átmérőjű betoncsőben vezetik. A Pázmány P. utcában egészen az 51-es főútig ahonnan 40 cm átmérőjű csőbe szűkül egészen a Lábas házig (Árkádok alatt). Utána ismét 60 ernes csőbe vezetik, a Tóth Kálmán térig majd az Eötvös utcán át 70 cm-es új, műanyag csövön keresztül vezetik el a Béke téri nagy gyűjtőbe, ami 6 m-re van a felszín alatt, ahol már egy 1,4x1,7 m átmérőjű járható csatornán keresztül kerül be a Sugovicába. A Szent Imre tér, Belvárosi Plébánia, III. Béla Gimnázium alatt falazott csatornába folytatja útját, ami 90x80-as, félig járható. Ezeket a falazott csatornákat a 90-es években kiváltották, az ingatlanok alatti részeket leszakaszolták. Ahogy a Városi Piactér felé halad ott már 1 m átmérőjű gumizsaluzatos betoncső található. Innen továbbhaladva már 1,2-1,5 m-es csőben folytatódik. A záportározóba már 2 m-es csőben érkezik, innen nyomott csőben vezetik bele a Dunába. A Kenderes-csatorna jövője A csatorna fő- és mellékágainak elvezetését a város alól meg kell oldanunk. A Livodában lévő vizet szeretnék elvezetni a vasút mentén a Malom étterem felé zárt szelvényben, ami 1 m átmérőjű, majd az Aldi bevásárló- központ melletti zárt műtárgyig, ahonnan nagy esésű csatornán (surrantó) keresztülfolyik a víz a DVCS-be. Az un. Livoda csatorna projektnek az első két üteme már megépült, a 3. ütem megépítésére a város pályázott és nyert, a projekt jövő évben megvalósul, a Livoda vízelvezetése megoldódik és a Kenderes csatorna jelenleg még üzemelő ágai beolvadnak a csapadékelvezető csatorna rendszerbe. Köszönetnyilvánítás A dolgozatom elkészülésében nyújtott segítségéért szeretnék köszönetét mondani konzulensemnek; Ráczné Gergity Eszternek, és Baja Polgármesteri Hivatalától; Sárosi Györgynek és a Bajai Vízügyi Igazgatóságnak. Mi változott egy évtized alatt a Zagyván?* KOCH MÁRK Nyertes pályamunkámban a Zagyva vízminőségének változását mutattam be jelenlegi és 10 évvel ezelőtti mérések alapján. Kíváncsi voltam, hogy mi változott az eltelt 10 év alatt? Milyen a Zagyva jelenlegi vízminősége? Hatással vannak-e, és milyen hatással a települések a víz ökológiai állapotára? Vizsgált folyom: a Zagyva A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobboldali mellékfolyója. Az Északi-középhegység északi részén 623 m tengerszint feletti magasságban, a Karancs-Medves hegység déli lejtőjén Zagyvaróna község határában ered. A vízfolyás iránya déli irányú, vízrendszerével a Mátrát öleli körül. A forrásvidéktől Terenyéig összeszűkült völgyben folyik, dél-keleti irányban, majd onnan lefut a Karancsalja dombvidék és a Mátra között lévő harmad- időszaki medencébe, ahol völgye már kiszélesedik. Itt ömlik bele a Taiján-patak, ahonnan már dél-nyugati irányba folytatja útját. Pásztóig ismét szűkül a völgye, mert itt sokkal keményebb vulkáni kőzeteken kell keresztül törnie. Pásztó és Hatvan között déli iránnyal érkezik a menedékes törmeléklejtőn át az Alföldre, majd dél-keleti irányú lesz Hatvantól egészen Szolnokig, ahol a Tiszába torkollik. A meder karbantartási munkák sajnos a hetvenes évek óta elmaradnak, ez eliszaposodáshoz, a növényzet elburjánzásához vezetett, ami csökkentette a vízszállítást. Ugyan csak csökkentette a vízszállítást a mederben felhalmozódott hordalék mely az erdőirtás miatt kialakult csapadék, okozta talaj bemosódás következménye. * A 2012. évi Sajó Elemér diplomamunka pályázaton II. díjat nyert diplomamunka kivonata. 32
