Hidrológiai tájékoztató, 2013
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: 150 évvel ezelőtt jelent meg Chyzer Kornél tanulmánya „Sáros megye ásványvizeiről”
150 évvel ezelőtt jelent meg Chyzer Kornél tanulmánya „Sáros megye ásványvizeiről” Régi gyakorlat volt a természettudományt művelők körében - itt a geológusokra, a geográfusokra és még a néprajzkutatókra lehet elsősorban gondolni - hogy az egyetemi diploma megszerzéséhez, vagy később a doktori disszertáció, újabban szakdolgozat témájául a szülőföldet és környezetét dolgozzák fel. így történt ez Chyzer Kornéllal (1836—1909) is, aki „Tudósítás a bártfai fürdőről s különösen az 1861-iki idényről”, előbb csak a bártfai fürdőről, és alig két év múlva, 1863-ban már az egész megyéről összeállított munkát nyújtott be a Tudományos Akadémiára „Sáros megye ásványvizeiről” címen (/. kép). Megjelenésének 150. évfordulóján felelevenítjük munkáját, így tisztelegve a kiváló természettudós és a nagyszerű közegészségügyi szakember előtt. Chyzer Kornél 1836. január 4.-én Bártfán született. Tanulmányait Bártfán, Kassán és Temesvárott végezte, majd 1858-ban a pesti egyetemen orvosi diplomát, később pedig Bécsben természetrajz tanári oklevelet szerzett. Pályáját 1860-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban mint őrsegéd kezdte, majd a Városi Főreáltanodában helyettes-tanár. Első eredményes munkája a Kárpát-medence rákféléinek feldolgozása volt, amellyel olyan sikert ért el 1861-ben, hogy a Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta {Dobos, 2002). taiban közölte, hogy a földtani alapokra helyezi a hangsúlyt, abból indul ki (2. kép). Megemlíti a nálunk alig ismert Senoner Adolf, a bécsi cs. és kir. Földtani Intézet könyvtámoka 1853-ban és a közismert bécsi Földtani Intézet igazgatója Franz von Hauer (1822-1899) 1859-ben megjelent munkáját. Ezután tovább folytatja azokkal, akik beírták nevüket a Felvidék, és annak jelenlegi munkájának helyén, Sáros megyében. Közöttük olyat is említ, akit alig ismertünk, mint Bartsch Edwardot, illetve munkáját: Sáros megye helyiratát, amely Eperjesen 1846- ban jelent meg, vagy Jácz Aloys (-1804-1886) orvos 1858-ban folyóiratban közölt munkáját Sáros megye ásványforrásairól. Már itt jelzi, hogy a felsorolt szerzőkre és az irodalomra [Kitaibel Pál (1757-1817), Tognio Lajos (1798-1854), Lengyel Dániel (1815-1884), Török József (1813-1894), Wachtel Dávid (1807-1872), Richthofen Ferdinánd (1833-1905)] a későbbiekben többször is hivatkozik. Megállapítja, hogy a megye sokféle ásványvíz forrását a földtani felépítésnek köszönheti, mert szerinte a csapadékvíz a kőzeteken átszivárogva különböző ásványi anyagokat old ki. Véleménye teljesen megegyezik a mai több irányú tudományos eszközökkel és vizsgálatokkal végzett kutatási eredményekkel. Úgy látja, hogy e hazában alig van Sáros megyéhez hasonló, ahol annyi forrás fordulna elő, mint itt. Akkor 60 helységben 139 ásványvíz forrást talált. Vázlatosan a különböző korú képződményeket Franz von Hauer bányatanácsos és Hazslinszky Frigyes (1818— 1896) botanikus nyomán igyekszik bemutatni, elterjedését és kifejlődését a legtöbb helyen saját megflgyeléseiMAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. A MATliEMATIKAl ÉS TERMÉSZET TUDOMÁNYI OSZTÁLYOK KÖZLÖNYE. IV. KÖTET. 1863. »1, SZÁS1, ,1 ú ~ / ' SÁROS VÁRMEGYE ' w ÁSVÁNYVIZEIK Ö 1, SZÉKFOGLALÚLAG ÉRTEKEZIK CHYZER KORNÉL LEV. TAG. (Olv. febr. 16-án 1863.) (A megye föld- es ásványvíztani térképével). Értekezésemnek a megye földtani ismertetését bocsátom előre, melyet részint a legjobb kútforrások után s azok megnevezésével, részint mint szemtanú állíték össze; s végén érdekesnek s tárgyunkra vonatkozólag fontosnak is tartottam megyénk mai napig megmért magaslatait Senoner *) régibb összeállítása, Hauer **) értekezései, s a es. k. katonai *) Senoner A. Zusammenstellung der bisher gemachten Höhen- ines8uugen in deu Kronländeru Ungarn, Groatieu, Slavouieu, daun der Militairgrenze. Jalirb. der k. k. geologischen Reichsaustalt. Wien 1853.1. füzet 120, s a külön lenyomat 8—9. lapján. Senoner adatait az egyöntetűség kedvéért bécsi ölekre számítottam által. #*) Hauer Fram von. Höheumessungen lm nordöstlichen Un. garu. Mittheilungeu der k k. geographischen Gesellschaft. Wi^u 18*39. III. Jahrg 2. füzet 71—102.lapján. MATH. ÄS TERM KŐZL. ~ IV. 18 1. kép. A tanulmány címlapja A földtani felepites bemutatása Sáros megye igen alapos, minden részletre kiterjedő munkájának bevezetése bizonyította, hogy milyen közel áll hozzá a természettudomány, mert már az első mondaV \_ j. Ó tabló. \ydotüi SupetbSa O íhnro / tar ^ f ^oJiizrtfd S A R 0 o Mezolaburr \ tíriésmajEk hszrhm l-ütnc T isire* Cl°' C sőrös,, , E P f S <t-y olasií WS&Böy. Jjapamjta VarnKtjöqás .Shrény l EM P'-V^ "^‘teű>w4K3SSa ° O fr,\ %tmvj /s r / *fJaszú o f f lE> ) 2. kép. Sáros vármegye Kassa és az országhatár között 12
