Hidrológiai tájékoztató, 2012

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2013-ban

a - Czverdely Andor (1873-1922) tervezte - hortobá­gyi halastavakat telepítették. 1913. Habekost Alajos elkészítette az ország első regionális vízművének terveit, amely a Mezőség 70 községének ve­zetékes vízzel való ellátását célozta. A terv megvalósítá­sát az első világháború akadályozta meg. 1913. A nagy esésű Vág folyó középső szakaszának szabályo­zása érdekében létrehozták a Vágszabályozási Kirendelt­séget, Becker Adám vezetésével. A folyószabályozási munka során Becker az elsők között alkalmazta hazánk­ban a dróthálós kőhengereket. 1913. Benedek József vezetésével elkészültek a Sajó-csatorná­zás általános tervei a Miskolc - tiszai Sajó-torkolat kö­zötti szakaszra nézve. A közel 54 km hosszú folyószaka­szon 8 duzzasztóművet és 9 hajózsilipet szándékoztak megépíteni. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt megtartották a kivitelezési versenytárgyalást, de a szerződés megkötésére már nem került sor. 1913. Az országban létesített kútfúrásokról egy rendelet előírá­sai alapján a kútfúrók kötelesek voltak pontos adatokat szolgáltatni a Magyar Állami Földtani Intézet adattára számára. 1913. A rétegvizet kitermelő 12 kútra telepítve megépült Deb­recen központi városi vízműve, amely egy 1000 m 3-es víztorony, valamint közel 60 km vezeték segítségével, napi 16 órás üzemidő alatt mintegy 2000 m 3 vizet jutta­tott a hálózatba. 1913. A Soroksári Duna-ág északi végén megkezdődött a Kvassay hajózsilip építése. 75 éve 1938. január 7. A foldmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy a Balatoni Kikötők Felügyelősége készítsen tervet - a Keszthelyi­öböl eliszaposodásának megakadályozása érdekében ­az iszap kotrással történő eltávolítására. 1938. március 5. Darányi Kálmán miniszterelnök győri beszédében meghir­dette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kijelentette: „...ami fel­mérhetetlen fontosságit, az egész magyar vidéket, ahol ez még nem történt meg, egészséges ivóvízzel fogjuk ellátni!" 1938. március 17. A pest-budai árvíz 100. évfordulója alkalmából a Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyetemes szakülést rende­zett, amelyen dr. Lászlóffy Woldemár az árvíz hidrológiai okairól tartott összefoglaló előadást. A nevezetes ese­ményre emlékezve a Fővárosi Múzeum kiállítást nyitott meg, s a Budapest-Belváros Szerb utca 23. sz. ház falán pedig térképes domborművet helyeztek el 1938. április 28-30. A Műegyetemen a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Országos Ivóvízellátási Nagygyűlést tartott. Az 1930-as években a lakosság ivóvízzel való ellátottsága, illetve an­nak hiánya (8,9 millió lakosból mindössze 1,9 millió volt a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma) a települések fej­lődésében jelentős feszültségeket okozott. A nagygyűlés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az e téren tapasz­talható elmaradottságra, s kormányzati támogatást sze­rezzen a magyarországi ivóvízhelyzet javítása érdeké­ben. A több mint 500 fő résztvevő között ott ült Horthy Miklós kormányzó, Darányi Kálmán miniszterelnök, a kormány tagjai közül Széli József, Bornemissza Géza és Marschall Ferenc, valamint az összes érdekelt intéz­mény vezetője. 1938. június 19. Bükkszéken az 517 méteres B.27.számú kutatófúrás szénhidrogén helyett hévizet tárt fel, amely megalapozta a fürdő kialakítását és a „Salvus" gyógyvíz palackozását. 1938. július közepe Pécs város üzembe helyezte 6000 m 3 napi teljesítményű szennyvízderítő és iszaposító telepét. 1938. július A Garády Sándor vezette ásatások során a Budapest, XII. kerületi Orbán téren megtalálták a Sváb-hegyi középkori vízvezeték nyomait. 1938. augusztus 10. f Tellyesniczky János (Budapest), vízmérnök. Pályáját a Foldmívelésügyi Minisztériumban kezdte, később több folyammérnöki hivatalnál szerzett gyakorlatot a folyó­szabályozási munkákban. 1908-tól a Morva-szabályozá­si kirendeltség vezetője, majd emellett a Vág-szabályo­zási munkák irányításával is őt bízták meg. Az első világ­háborút követően a minisztérium tiszai ügyosztályának élére került, majd a Vízépítési Igazgatóság vezetőjeként az 1924—1927 közötti években a hazai vízügyi szolgálat legfőbb irányítója volt. Főbb munkái a Morva-szabályo­zás történetével, valamint a szabályozási műveletekkel kapcsolatos tanulmányok, ezenkívül a Tisza-völgy árvi­zeivel és ármentesítésével foglalkozó cikkek a Vízügyi Közlemények évfolyamaiban jelentek meg. (*Élesd, 1864. szeptember 11.) 1938. szeptember első napjai A Tolna megyei Tamási község környékén egy nagy fel­hőszakadás következtében a Cserengáti-patak előző év­ben kitisztított és felújított medre 500 m hosszban telje­sen feliszapolódott a nagy mennyiségben lehordott lö­szös-humusztól. 74

Next

/
Thumbnails
Contents