Hidrológiai tájékoztató, 2012

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2013-ban

a - Czverdely Andor (1873-1922) tervezte - hortobágyi halastavakat telepítették. 1913. Habekost Alajos elkészítette az ország első regionális vízművének terveit, amely a Mezőség 70 községének vezetékes vízzel való ellátását célozta. A terv megvalósítását az első világháború akadályozta meg. 1913. A nagy esésű Vág folyó középső szakaszának szabályozása érdekében létrehozták a Vágszabályozási Kirendeltséget, Becker Adám vezetésével. A folyószabályozási munka során Becker az elsők között alkalmazta hazánkban a dróthálós kőhengereket. 1913. Benedek József vezetésével elkészültek a Sajó-csatornázás általános tervei a Miskolc - tiszai Sajó-torkolat közötti szakaszra nézve. A közel 54 km hosszú folyószakaszon 8 duzzasztóművet és 9 hajózsilipet szándékoztak megépíteni. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt megtartották a kivitelezési versenytárgyalást, de a szerződés megkötésére már nem került sor. 1913. Az országban létesített kútfúrásokról egy rendelet előírásai alapján a kútfúrók kötelesek voltak pontos adatokat szolgáltatni a Magyar Állami Földtani Intézet adattára számára. 1913. A rétegvizet kitermelő 12 kútra telepítve megépült Debrecen központi városi vízműve, amely egy 1000 m

3-es víztorony, valamint közel 60 km vezeték segítségével, napi 16 órás üzemidő alatt mintegy 2000 m

3 vizet juttatott a hálózatba. 1913. A Soroksári Duna-ág északi végén megkezdődött a Kvassay hajózsilip építése. 75 éve 1938. január 7. A foldmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy a Balatoni Kikötők Felügyelősége készítsen tervet - a Keszthelyiöböl eliszaposodásának megakadályozása érdekében az iszap kotrással történő eltávolítására. 1938. március 5. Darányi Kálmán miniszterelnök győri beszédében meghirdette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kijelentette: „...ami felmérhetetlen fontosságit, az egész magyar vidéket, ahol ez még nem történt meg, egészséges ivóvízzel fogjuk ellátni!" 1938. március 17. A pest-budai árvíz 100. évfordulója alkalmából a Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyetemes szakülést rendezett, amelyen dr. Lászlóffy Woldemár az árvíz hidrológiai okairól tartott összefoglaló előadást. A nevezetes eseményre emlékezve a Fővárosi Múzeum kiállítást nyitott meg, s a Budapest-Belváros Szerb utca 23. sz. ház falán pedig térképes domborművet helyeztek el 1938. április 28-30. A Műegyetemen a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Országos Ivóvízellátási Nagygyűlést tartott. Az 1930-as években a lakosság ivóvízzel való ellátottsága, illetve annak hiánya (8,9 millió lakosból mindössze 1,9 millió volt a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma) a települések fejlődésében jelentős feszültségeket okozott. A nagygyűlés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az e téren tapasztalható elmaradottságra, s kormányzati támogatást szerezzen a magyarországi ivóvízhelyzet javítása érdekében. A több mint 500 fő résztvevő között ott ült Horthy Miklós kormányzó, Darányi Kálmán miniszterelnök, a kormány tagjai közül Széli József, Bornemissza Géza és Marschall Ferenc, valamint az összes érdekelt intézmény vezetője. 1938. június 19. Bükkszéken az 517 méteres B.27.számú kutatófúrás szénhidrogén helyett hévizet tárt fel, amely megalapozta a fürdő kialakítását és a „Salvus" gyógyvíz palackozását. 1938. július közepe Pécs város üzembe helyezte 6000 m

3 napi teljesítményű szennyvízderítő és iszaposító telepét. 1938. július A Garády Sándor vezette ásatások során a Budapest, XII. kerületi Orbán téren megtalálták a Sváb-hegyi középkori vízvezeték nyomait. 1938. augusztus 10. f Tellyesniczky János (Budapest), vízmérnök. Pályáját a Foldmívelésügyi Minisztériumban kezdte, később több folyammérnöki hivatalnál szerzett gyakorlatot a folyószabályozási munkákban. 1908-tól a Morva-szabályozási kirendeltség vezetője, majd emellett a Vág-szabályozási munkák irányításával is őt bízták meg. Az első világháborút követően a minisztérium tiszai ügyosztályának élére került, majd a Vízépítési Igazgatóság vezetőjeként az 1924—1927 közötti években a hazai vízügyi szolgálat legfőbb irányítója volt. Főbb munkái a Morva-szabályozás történetével, valamint a szabályozási műveletekkel kapcsolatos tanulmányok, ezenkívül a Tisza-völgy árvizeivel és ármentesítésével foglalkozó cikkek a Vízügyi Közlemények évfolyamaiban jelentek meg. (*Élesd, 1864. szeptember 11.) 1938. szeptember első napjai A Tolna megyei Tamási község környékén egy nagy felhőszakadás következtében a Cserengáti-patak előző évben kitisztított és felújított medre 500 m hosszban teljesen feliszapolódott a nagy mennyiségben lehordott löszös-humusztól. 74