Hidrológiai tájékoztató, 2012

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2013-ban

1938. nyara A Rheuma és Fürdő Kutató Intézet felállításával kezdetét vette a főváros területén fakadó melegforrások rendszeres vizsgálat és lényegében kezdetét vette az első rendszeres forrásmegfigyelés az országban. 1938. november 4. A belügyminiszter engedélye alapján a hajdúszoboszlói I. és II. sz. kút vize gyógy- és ásványvíz minősítést kapott. Ennek birtokában létesült a következő évben a város palackozó üzeme, amely a bitumentől megtisztított kellemes ízű, kristálytiszta vizet szénsavval telítve hajdúvíz" néven forgalmazta. A szénsav nélküli hajdúszoboszlói Gyógyvíz "-et a gyógyszertárak árusították. 1938. A fővárosban talajvízszint-észlelő kúthálózatot létesítettek. 1938. A Romániához csatolt Fekete-Körösi Társulat a folyó jobb parti töltéseit 1 méterrel megemelte és a Felfogócsatorna felé eső töltésein is elvégezte a szükséges munkálatokat. 1938 vége Megkezdődött az Árpád-híd építése, s ahhoz a Margitszigetet északi irányban 130 méterrel meg kellett hosszabbítani. Ennek érdekében 1939-ben, az Angyalföldi kikötő bejáratának kotrásából kikerülő mintegy 30 000 m

3 földanyagot a meghosszabbításra használták fel. A híd vasszerkezetének építése 1940-ben indult meg. 1938. Az 1896-ban megalakult Fekete, Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat nevet változtatott „Feketevízi Lecsapoló Társulat" néven működött tovább, s korábbi feladatai közé az öntözést is felvállalta. 1938. A főváros közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a polgármester előterjesztését egy 6 évre szóló 24 millió pengős csatornafejlesztési programról. Az előterjesztés összefoglalta mindazokat a javaslatokat, melyeket a szakemberek a csatornázás gondjainak megoldására az I. világháború óta felvetettek. A program megvalósítását azonban az újabb háború csaknem teljesen meggátolta. Az 1938-as terv átdolgozásához és az új koncepció kialakításához csak 1957-ben kezdett hozzá a főváros vezetősége. 1938. A műemlékvédelmi szervezet Veszprémben helyreállíttatta a vár vízellátását biztosító, valószínűleg a XIII. században létesített, de azóta elapadt 26 m mély Várkutat (vagy másik nevén a Sárkány kutat). 1938. Szolnokon megkezdték a Zagyván túli területek csatornázását. A csatorna végpontjához egyesített rendszerű mechanikai tisztító berendezést is építettek. 1938. Befejezte működését a Földmívelésügyi Minisztérium keretén belül 1932-ben megalakított Hármas Öntözési Bizottság, amely az ország különböző területein létrehozott öntözőtelepeket vizsgálta gazdaságosság, a geológiai tényezők és az öntözővíz felhasználása szempontjából. A bizottság feloszlatását az időközben (1937) felállított Országos Öntözésügyi Hivatalnak a fentieket is magában foglaló feladatköre indokolta. 1938. Megkezdődött a Hernád legalsó szakaszának vízenergiáját hasznosító Kesznyéteni Vízerőmű építése. A Sabathiel Richárd műegyetemi tanár által tervezett üzemvízcsatornás vízerőmű létesítésének elsőrendű célja az észak-magyarországi villamosenergia növelése, egyrészt az építést kezdeményező Diósgyőri Vas- és Acélgyár, másrészt az Országos Öntözésügyi Hivatal által tervezett öntözőberendezések energiaigényének kielégítésére. Az építkezést 1943-ban fejezték be. 1938. Némethy Károly szerkesztésében megjelent „A pest-budai árvíz 1838-ban" című kötet, amelyben az árvíznek az irodalomra és a művészetekre gyakorolt hatásával foglalkozó tanulmányok mellett megjelent Lászlóffy Woldemár mindmáig a legalaposabbnak tekintett hidrológiai elemzése az árvizet kiváltó vízjárási körülményekről. 50 éve 1963. január 1. Megalakult a Heves megyei Vízmű Vállalat. Az egri székhellyel létrehozott intézmény a megyei területén 55 vízművet és 9 szennyvíztisztító telepet üzemeltet. 1963. január 4. Dunaújvárosnál megkezdték a Kisapostagi Duna-ág lezárását. Az létrejött zárt holtág a Vasmű szennyvizeinek ülepítésére szolgált. 1963. január A vízrajzi szolgálat ettől kezdve hetente hótérképet szerkesztett és adott közre hóviszonyok a Duna vízgyűjtőterületén " címmel, amelyen feltüntették a hóvastagság vonalait, a hóban tárolt vízkészlet magassági eloszlását a Dunán Pozsonyig, a Tiszán pedig Szegedig. 1963. február-március A hirtelen hóolvadás miatt az ország csaknem valamennyi hegy- és dombvidéki kisvízfolyásán nagy víztömegek zúdultak le és mintegy 1700 km

2 területen okoztak rövidebb-hosszabb ideig tartó elöntést. Az Ipolyon például minden addig észlelt maximumot meghaladó árvíz vonult le, de a Rába, a Marcal, a Kapós, a Sárvíz, a Séd, maga a Velencei-tó, a Zagyva-Tarna, a Bódva, a Ronyva és más vízfolyásokon is veszélyes helyzetek, töltésszakadások fordultak elő. Az OVF vezetője, Dégen 75