Hidrológiai tájékoztató, 2012
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2013-ban
1813. A Vág folyó áradása tönkretette a pöstyéni fürdő néhány évtizeddel korábban kialakított fürdőépületeit. A híres fürdőhelyet tápláló források egyébként a Vág mindkét partján, valamint magában a folyómederben is előtörtek, ha a csökkenő felszíni nyomás ezt lehetővé tette. 1813. Befejeződött a Hegedűs-csatorna folytatásaként épített Hanság-főcsatorna kivitelezési munkája, amelynek költségeit az Eszterházy-uradalom és az érintett vármegyék közösen viselték. A csatorna, amely az Eszterháza körüli vizeket és az Ikva vizét is levezette a Rábába, bár kezdetben sokat enyhített a vidék helyzetén, rosszul méretezett szelvénye miatt mégis hamarosan feliszapolódott, s csapadékosabb időben nem tudta feladatát teljesíteni. 175 éve 1838. március A Duna jeges árvize Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna völgyét. A halálos áldozatok száma meghaladta a másfél százat. 1838. március 13. A dunai árvíz tetőzése Esztergomnál. 1838. március 15. Az árvíz a pest-budai szakaszon is tetőzött és a főváros addigi legnagyobb természeti katasztrófáját okozta. 1838. június 18. f Babócsay József (Nagykanizsa) orvosdoktor, Hévíz Gyógyfürdő első ismertetője. Az általa írt - mindössze 28 lapra teijedő hírverő füzetke 1795-ben jelent meg Sopronban ,ßoldog Zala vármegye! Keszthelyi Hév-vizekről méltán nevezteti így attól, a 'ki ezen rendeket írta ditséretedre" címmel. A kis művet, amely már némi balneológiai, sőt hidroterápiai fejtegetéseket is tartalmazott, csak néhány régi könyvtárban lehetett megtalálni, ezért Darnay (Dornyai) Béla 1941-ben Keszthelyen újból kiadatta. (*Budapest, 1760. március 19.) 1838. június 30. *Bertalan Lajos (Beremend) vízmérnök, az Országos Vízépítészeti Igazgatóság tiszai osztályának vezetője. 1881-ig mint megyei mémök, majd mint ármentesítő társulati főmérnök munkálkodott a Tisza-völgyében. Állami szolgálatba lépve kezdetben a tokaji folyammérnöki hivatal vezetője volt, majd soronkívüli előléptetéssel 1883-ban a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban foglalkozott a nagy hazai folyók szabályozási munkáival. 1890-ben nevezték ki a vízügyi szolgálat tiszai osztályának főmérnökévé, s így lett a Tisza-szabályozás befejező munkálatainak legfőbb irányítója, (f Budapest, 1901. július 30.) 1838. szeptember 1. * Hajnal Antal (Makó), a fiumei kikötő bővítésének tervező és kivitelező főmérnöke. 1860-ban Békés városa mérnökévé választotta, majd állásáról lemondva magánmérnöki tevékenységet folytatott, s részint tagosításokkal, részint a Körös-szabályozás munkálataival foglalkozott. A kiegyezés után a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban főmérnökként az elnöki, majd a vízépítési ügyosztályon dolgozott. 1877ben kapott megbízást a fiumei kikötő építéséért felelős építészeti hivatal vezetésére, s az 1884-ben meginduló kikötőfejlesztési munkák vezetésére. 1896-ban a magyar királyi tengerészeti hatóság műszaki osztályának főmérnökeként a kikitőépítéseken kívül a magyar-horvát tengerparti kikötők, s általában a tengerészeti hatóság összes műszaki ügyeit vezette, (f Fiume, 1907. január 27.) 1838. október 11. Pest városa az 1838-as árvíz tapasztalatait hasznosító közönséges építési rendszabás..." című építési szabályrendeletében előírta, hogy a város területét fokozatosan fel kell tölteni. Minden épület földszinti talaja legalább 6 hüvelykkel magasabb kellett legyen, mint a tavaszi árvíz tetőző szintje. 1838. október 31. Vásárhelyi Pál, munkatársaival együtt a budapesti Dunaszakaszon Woltman-szárnnyal pontonkénti vízsebességmérést végzett, amelynek eredményeit a Magyar Tudós Társaság Évkönyve 1845. évi kötetében jelentette meg. 1838. A Lányi-féle Tisza-felmérés során elkészült a folyó ősi árterének részletes kimutatása, amely szerint a Tiszavölgy árvizeknek kitett árterülete 15 921 km 2 volt. 1838. Németül és magyarul is megjelent Trattner János Jégszakadás és Duna kiáradása Magyarországon" című munkája, amely a kortársi feldolgozások közül a legteljesebben és leginkább tárgyszerűen adott számot a század legpusztítóbb dunai árvízéről. 1838. Keczkés Károly átfogó tervet készített a Hanság és a Fertő táj vízrendezésére. A tervet Győrött, a vármegyei közgyűlésen gr. Zichy Ferenc ismertette az érdekelt birtokosokkal, de kivitelezésére nem került sor. 1838. A Velencei-tó annyira megáradt, hogy a gárdonyi birtokokon súlyos károk keletkeztek. 150 éve 1863. április eleje Kezdetét vette a Sió-csatorna ásása és építése, amelynek során a kubikosok mellett megjelentek a kotrógépek is. 70
