Hidrológiai tájékoztató, 2012
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2013-ban
1863 nyara Ekkor pusztított Magyarországon az elmúlt 200 esztendő legnagyobb aszálya. A természeti csapás egyik okát számosan a Tisza szabályozásában látták, mivel - véleményük szerint - az összefüggő vízfelület összezsugorodása a csapadék csökkenését vonta maga után. Az aszály az öntözési törekvések fellendülését hozta. A Helytartótanács Herrich Károllyal tervet készíttetett a Hortobágy öntözésére. ("Tisza-Hortobágy-Körösi öntözési és hajózási csatorna"), de a tervet a bekövetkező csapadékosabb évek miatt az érdekeltek félretették. Ugyancsak az aszály játszott közre abban, hogy a Sárvíz völgyében a Nádor-csatorna Társulat kebelében megalakult az „Öntöző Zsiliptársulat", amely az egyik első öntözőtársulat volt hazánkban. A Sárvíz-csatornán összesen 8 öntözési célra szolgáló zsilipet épített, melyekkel a vizet a részben tőzeges rétekre terelték. 1863. október 25. Ünnepélyes körülmények között, a királyi helytartó gr. Pálffy Mór jelenlétében felavatták a Cathry Szaléz mérnök-vállalkozó által épített Sió-zsilipet, amely először tette lehetővé a Balaton vízszintjének szabályozását. A zsilip 13,3 méter széles, egyszerű faszerkezet volt, hét nyílással. Minden nyílásnak kettős, egy felső és alsó részből álló, lánccal mozgatható rekesztő táblája volt. A Sió-zsilip üzembe helyezésével megszűnt a Balaton természetes vízjárása és mesterségesen szabályozott vízállású tó lett belőle. 1863. december 18. *Bogdánjy Ödön (Torda) vízépítőmérnök, a hidrológia hazai tudományának kimagasló művelője. 1890-től állami szolgálatba lépve több kultúrmérnöki hivatal vezetője volt. Tudományos munkásságának elismeréseként a hidrológia műegyetemi magántanára, majd a Vízügyi Közlemények szerkesztője (1911-16 között). A haladó gondolkodású tudós és műszaki szervező a Tanácsköztársaság idején az Országos Vízépítési Igazgatóság főmérnökeként a vízügyi szolgálat vezetője volt. Kényszernyugdíjazása után visszavonult a vízügyi szakmai munkától, s kisebb cikkei és tanulmányai a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Bogdánfy jelentős szerepet játszott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, különösen annak vízépítési szakosztályában, valamint az alakuló Hidrológiai Társaságban. Főbb művei Hidrológia, Budapest, 1902, Hidraulika, Budapest, 1904, A természetes vízfolyások hidraulikája /-//., Budapest, 1906, A vízierő I-IL, Budapest, 1914. (t Budapest, 1944. március 13.) 1863. * Dános (Dauscher) Miklós, vízmérnök, a vízjogi kérdések szakértője, a vízügyi szolgálat vezetője 1920-1921. között, (t Budapest, 1924. március 1.) 1863. Az 1861-ben alakult Marcal-szabályozási Társulat - a Győr-megyei birtokosok tiltakozása ellenére - megkezdte a folyó szabályozási munkáit. A munkához 1868ban állami támogatást is kaptak, így az 1870-re fejeződött be. Az 1872-ben újraalakult társulat a Marcal-völgyi ártér további szabályozását, illetve öntözőcsatornák építésével annak fejlesztését irányozta elő. 1863. A Helytartótanács elsőosztályú fürdőnek minősítette a felvidéken Bártfát, Lublót, Pöstyént, Szliácsot, SzinnyeLipócot, Tátrafüredet, Trencsénteplicet és Vihnyét. 1863. Befejeződött az újpesti kikötő 1858-ban megkezdett építkezése, s az Újpest és a Népliget között Duna-ágban létesült kikötőt átadták a forgalomnak. Építésének elsőrendű célja az volt, hogy a Duna zajlása idején a vízijárművek itt téli menedéket találjanak. Bejárójánál található az angyalföldi hajógyár javítóműhelye is. 1863. Először jelentett problémát a Bodrogközben a töltések mögé szorult belvizek levezetése. Még ebben az évben két zsilipet (Füzesér, Törökér) építettek a töltések oldalába a belvizek gravitációs levezetésére, azonban ezeket a következő árvíz elrontotta. Az új zsilipeket 1871-1874 között építette meg a társulat. Később szivattyútelepeket létesítettek a belvízcsatornák betorkolásához. 1863. Háky Dániel Temes-Bega-szabályozási tervének végrehajtására Bodoky Lajos főmérnökletével megalakult a Temes Szabályozó Társulat. 1863. Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész megkezdte - az előző évben Nagyigmánd község közlegelőjén általa felfedezett keserűvíz palackozását. Az „Igmándi" néven híressé vált igen jó minőségű magnézium-szulfátos gyógyvíz kitermelése az 1980-as évek közepén - a környezet szennyező hatása következtében megszűnt. 125 éve 1888. március 13. Kiszely Károly középítészeti felügyelő javaslatának felhasználásával elkészült a Balaton vízszintjét szabályozó Sió-zsilip kezelési utasítása, amely lényegében egészen 1940-ig érvényben volt. 1888. március-április Levonult a Tisza egyik legnagyobb árvize, amelynek tetőzése, a mellékfolyók (Szamos, Kraszna, Körösök, Berettyó) vízjárásának kedvezőtlen találkozása miatt a Felső és Középső Tiszán az ezredvégi árvizekig sok helyen a mértékadó árvízszint volt, sőt a Tisza Záhony-Tiszabercel közötti szakaszán még ma is az. A Tisza és a Körösök völgyében a számlálhatatlan (csak a Tiszánál 28) gátszakadás miatt csaknem 2900 km 2 került víz alá. Négy vá71
