Hidrológiai tájékoztató, 2012

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2013-ban

Vízügyi évfordulók 2013-ban (egész, háromnegyed, fél és negyed évszázadot figyelembe véve) 400 éve 1613. április 25. II. Mátyás király III. dekrétumának 27. cikkelye („Hogy a Tisza és más folyók kiöntése ellen töltéseket készítsenek") első ízben foglalkozott a Tisza árvizeivel és a Tisza menti vármegyék árvízvédelmi feladataival. A XVII. század elejétől kezdve egyre gyakrabban vált szükségessé a különböző vízszabályozási feladatok megoldása, hiszen a törvénycikket 1630-ban megújították, sőt a Rába-meder tisztításával és a Mura árvédelmével ki is bővítették. 375 éve 1638. III. Ferdinánd uralkodása alatt hozta meg az országgyűlés a Rába-meder kitisztításával kapcsolatos XIII. törvénycikket, amely lényegében az 1630-as hasonló tárgyban hozott törvény megerősítése volt. 325 éve 1688. A Buda ostroma, majd visszafoglalása során elpusztult török építésű vízvezeték helyreállítására tett javaslatot Eberhard Everting a császári hadsereg törzsorvosa, de indítványa a temérdek egyéb gond között visszhangtalan maradt, a városi tanács csak 1718-ban került abba a helyzetbe, hogy komolyan foglalkozzon a vízvezeték felújításával. 300 éve 1713. Gensel János Ádám (1677-1720) soproni főorvos hazánkban az elsők között számolt be nyomtatásban meteorológiai megfigyeléseiről. Tanulmányának címe „Constitutio epidemica inferioris Hungáriáé an. 1711. 1712. 1713. cum históriás et meteorologicis observationibus. [Alsó-Magyarország járványrendelkezése 1711-1713. években, történelmi és meteorológiai megfigyelésekkel]" volt. Gensel doktor volt egyébként az első Magyarországon, aki 1717től Fahrenheit-féle hőmérővel végzett megfigyeléseket. 250 éve 1763. A Sárvíz mellékének lakói már az 1740-es évektől kezdve sürgették a vidék elmocsarasodásában nagy szerepet játszó malomgátak lerontását - amelyet később a törvény is megengedett nekik - s a kül- és belvizek csatornákkal történő levezetését. így aztán 1763-ban az érintett négy vármegye (Veszprém, Fejér, Somogy és Tolna) megbízta Böhm Ferencet a szabályozás feladatainak megtervezésével. 225 éve 1788. Központi rendelettel létrehozták a Helytartótanácsnak, illetve a magyar királyi kamarának alárendelt Vízi és Építészeti Főigazgatóság szervezetét. 200 éve 1813. március 1. *Reitter Ferenc (Temesvár), vízmérnök, az MTA levelező tagja. 1844-ig közreműködött a Tisza és a Maros folyók, valamint a Duna mappációs munkáiban. 1850-től a fővárosban működött, nagy szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként Buda, Pest, majd az egyesített főváros városrendezésében. Nevéhez fűződik Budapest csatornázási tervének kidolgozása, valamint a fővárosi Duna-szakasz szabályozása és a rakpartok kiépítésének tervezése, kivitelezésének kezdete, (f Budapest, 1874. december 9.) 1813. március 13. t Kiss József (Zombor) hadmérnök, a XVIII. század második felének jeles vízmérnöke, a Ferenc-csatorna tervezője és öccsével, Gáborral együtt építtetője. E célból szervezte a Ferenc-csatornai kir. szabadalmazott hajózási társaságot, amelynek 1797-ig vezetője volt. Foglalkozott az Adria felé vezető víziút kérdéseivel, illetve a Kulpa folyó csatornázásának tervével is. Síremléke ma a Ferenccsatorna partján, Verbász mellett található. (* Buda, 1748. március 19.) 1813. szeptember 8-10. Szokatlanul nagy esőzés következtében a Vág folyón pusztító árvíz vonult le 287 ember halálát okozva. Sopronban az Ikva-patak is megáradt, s a víz magassága meghaladta az addigi rekordnak számító 1787-es szintet. Az áradás következtében egészen Cenkig víz borította a határt. 1813. október 13. * Komnenovich Sándor (Körmöcbánya), mérnök, az Instituten Geometricum tanára. Pályáját 1841-ben a Tisza vízrajzi felmérésénél kezdte, majd a szabályozási munkák megindulása után a beregi osztály igazgató mérnöke volt. 1852-től a József Ipartanoda, majd 1857-től a műegyetem tanáraként tevékenykedett, (f Pest, 1869. április 22.) 1813. december 11. A Szegedet északról védő Szillér-Baktó-i töltést a viharos szél által is támogatott áradás átszakította, de Vedres István vezérletével sikerült a szakadást elzárni. Az ármentesítő töltés egészen az 1830-as években elkezdett munkálatokig védte a várost, azt követően kikerült a védelmi rendszerből, s ún. „alvó gát"-tá vált. 1813. I. Ferenc király dekrétumot adott ki, melyben a Dunán való gőzhajózás kizárólagos jogát biztosítja annak a feltalálónak, aki először épít olyan hajót, amely állati erő igénybevétele nélkül, 200 mázsa teherrel a Duna egyik előírt szakaszán pusztán gőz erejével, fennakadás nélkül az árral szemben tud haladni. 69