Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Az 1712. évi katasztrofális szegedi árvíz

tek. Az 1712. esztendőt - az újkor éghajlattörténetét tárgyaló munkájában - Rácz Lajos is a legcsapadékosabb évek közé sorolja, illetve csapadékindexével annak minősíti.

1

0 Érdekes részleteket találunk Bél Mátyás Csongrád megyéről szóló leírásában, melynek kézirata Zombori István szerint 1730-3l-ben készült és 1732 februárjában lett lezárva

1

1. Az árvizekről szóló részben a következőket olvashatjuk: „A Tisza árvizei hol hat, hol nyolc, hol tízévenként öntötték el Szeged területét. Emlékeznek a polgárok, hogy harminc évvel ezelőtt olyan nagy árvíz volt, hogy az egész Alsóváros víz alá került, ladikkal kellett a Havas Boldogasszony templom szentélyébe menni"

1

2. A kötet erre vonatkozó jegyzete szerint ez tévedés, mert Szegeden 1712-ben volt emlékezetes nagy árvíz, vagyis a leírás idejéhez képest 20 évvel korábban

1

3. Ezt elfogadva meg tudjuk becsülni az 1712. évi árvíz maximális magasságát, ugyanis az alsóvárosi templom szentélyéből nyíló sekrestyeajtón a padlószint fölött kb. 1,8 méterre be van vésve az 1879. márciusi víz szintje

1

4. Figyelembe véve, hogy 1879-ben a Tisza tetőző vízállása a Tisza szegedi vízmércéjének mai O pontjától számítva 806 cm volt, az 1712-es maximális vízmagasságot hozzávetőleg 600-620 cm-re becsülhetjük. Hasonló magasságú volt a már töltésekkel védett várost fenyegető árvíz 1772-ben (630 cm) és 1816-ban (623 cm).

1

5 A Reizner-féle Szeged történet megjelenése után az 1712-es árvízről sokáig nem írtak, mígnem 1959-ben Bálint Sándor újból föleleveníti ennek az árvíznek a történetét, de Reiznerhez képest új információkat nem közöl

1

6. Ezt az árvizet Szeged történetének újabb feldolgozása is több helyen említi.

1

7 A vízügyi szakirodalomban a Tisza nevezetesebb árvizeit sorra véve először Károlyi Zsigmond ír - egészen röviden - az 1712-es szegedi árvízről.

1

8 Ennek nyomán foglalkozik vele a Szeged árvízvédelmi rendszerét tárgyaló kötet

1

9. Legújabban Péter Lászlónak a bevezetőben már hivatkozott tanulmánya ad képet - több Reizner idézettel - az 1712es szegedi árvízről. Az 1712-es katasztrofális árvíz okait elsősorban a már vázolt szélsőséges, rendkívül csapadékos időjárási körülményekben kell keresnünk, melyek következtében a Tisza és a Maros is nagyon megáradt, de árhullám vonult le a Dunán is, mely visszaduzzasztó hatásánál fogva föltehetően tovább növelte a szegedi vízállást. Lényeges körülmény, hogy ebben az időben a várost még nem védték rendes árvízvédelmi töltések, a védekezési munkák legfeljebb kisebb méretű és kezdetleges megoldású feltöltésekre és töltekezésekre szorítkozhattak. A fönnmaradt iratokból nem derül ki, hogy 1712-ben hol tört rá a városra a víz. Valószínűleg több helyen és főként észak felől, mert a Tisza az évszázados tapasztalatok szerint többnyire Szeged fölött lépett ki medréből.

20 A nagyfokú pusztuláshoz, a tetemes épületkárokhoz talán a talajt teljesen átitató fakadóvizek (a megemelkedett talajvíz) és a Duna - Tisza közi hátság felől lehúzódó vadvizek (mai kifejezéssel belvizek) is hozzájárulhattak, amint az a későbbi években, mint pl. 1741-ben és 1816-ban is előfordult.

2

1 JEGYZETEK ' Jelen dolgozat „Az 1712-es szegedi árvíz emlékezete" című, a Szegedi Széchenyi Körben 2012. május 18-án dr. Kormányos AndrássaX közösen tartott előadás rám eső részének szerkesztett változata. 2 Csak néhányat említve: A szegedi árvíz 1879. Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969. - Kardos Imre (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. Szeged, 1975. - A Hidrológiai Közlöny 1979. évi 6. száma. - Vágás István: Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa 125. évfordulóján. Vízügyi Közlemények, 2004. évi 1-2. füzet. 3 Péter László: Árvízi emlékek Szegeden. Szeged, 2008. 6. old. 4 Reizner János: Szeged története I. Szeged, 1899. 232. old. 5 Uo. 232 - 233. old. 6 Uo. 234. old. 7 Uo. 282. old. 8 Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. A kötetet sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Zombori István, fordította: Lakatos Pál és Téglássy Imre. A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve, 1980/81-2. 9 Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701 - 1800-ig. Budapest, 1970. 53 - 57. old. "'Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, 2001. 294-303.old. "Bél: i.m. 150-151. old. 1

2Uo. 34 - 35. old. l

3Uo. 77. old. 1

4Péter: i.m. 22. old. 1

5Károlyi Zsigmond: A Tisza-völgyi árvizek története. Vízügyi Közlemények, 1971. évi 3. füzet. 1

6Bálint Sándor: Szeged városa. Budapest, 1959. 1

7Farkas József (szerk.): Szeged története 2., 1686 - 1849. Szeged, 1985. ,

8„A szegedi árvíz 1879" című, már idézett munkában és a Vízügyi Közlemények 1971. évi 3. füzetében. "Kardos: i.m. 46. old. 1

0Plesovszki Pál: Korabeli védekezések, történelmi árvizek. In: Szeged árvízvédelmi rendszere (szerk.: Kardos I.). Szeged. 72. old. 2

1 Péter: i.m. 7. old., Plesovszki i.m. 74. old. 60