Hidrológiai tájékoztató, 2012
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Réti László: Beszámoló az MHT Békés megyei Területi Szervezete 2012. május 20-24. közötti szlovákiai-ausztriai (Bécs) szakmai tanulmányútjáról
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK Beszámoló az MHT Békés Megyei Területi Szervezete 2012. május 20-24. közötti Szlovákia - ausztriai (Bécs) szakmai tanulmányútjáról A Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete 2012. május 20-24. között szakmai tanulmányutat szervezett Szlovákia középső és nyugati, valamint Ausztria (Bécs) területén lévő jelentősebb felszíni vizek és vízgazdálkodási létesítmények megismerésére. Utunk során kiemelt figyelmet fordítóttunk a nemes- és színesfémbányászat, a víztározás, a vízerő hasznosítás helyzetének tanulmányozására. A szakmai program összeállításában és lebonyolításában nagy segítséget kaptunk az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékes kollégáitól (Dunai Ferenc osztályvezető, Sümegi Zsolt osztályvezető helyettes, Tatai Róbert szakaszmérnökség-vezetőhelyettes), akiknek a munkáját ezúton is nagy tisztelettel megköszönjük! A tanulmányút 43 fős résztvevője az együtt töltött 5 nap alatt bejárta a Garam, az Árva, a Vág, a Duna vízgyűjtőjének és folyómedrének egyes jelentős szakaszait. Tanulmányutunk első napján megismerkedtünk a bányavárosokkal (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya) és az ott folytatott bányászati tevékenységgel. Mint az sokunk előtt ismert, Körmöcbánya elsősorban az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt. Körmöcbánya verőfényes napsütésben fürdő, festői főterét és városközpontját madártávlatból, a Szent Katalin vártemplom tornyából is megcsodálhattuk. Ezt követően a város Pénz- és Érme Múzeumában ismerkedtünk meg az 1200-as években megkezdett színesfém-bányászati tevékenységgel és a különböző történelmi korok, akkor még valódi nemesfémtartalmú pénzérméivel. A Világörökség részét képező (1993 óta) Selmecbányán a város központjában egy nagyon kellemes sétát tettünk. Először is a Fritz-háznál álltunk meg, mely korábban a Mária Terézia által 1763-ban alapított Bányászati Akadémia épülete volt. (Valamennyi olvasónk előtt ismert, hogy ez a Selmecbányái Bányászati Akadémia volt a Soproni Erdészeti Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Bányamérnöki Karának elődje. így nem csodálkoztunk azon, hogy az egyik, hidrogeológiai végzettségű útitársunk egy picit megilletődve, percekig állt a nagy múltú iskola épülete előtt.) Első napunk utolsó bányavárosában, Besztercebányán is volt még kitartásunk egy kis városnézésre, melynek során a Fő-teret és annak környékét kerestük fel. Utunk második napján - a szlovák vízügyes kollégák közreműködésével - megnéztük Szlovákia legnagyobb víztározóját. A Liptovská Mara-i víztározó Szlovákia térfogatilag legnagyobb víztározója. A víztározót üzemeltető szervezet vezetőjének irányításával, a víztározó gátjának üzemellenőrzését biztosító alagútrendszert bejárva, jutottunk fel a vízkivételi műtárgy tetejére, majd onnan a duzzasztógát koronájára. Utunk során közvetlen közelről tanulmányozhattuk a gát belsejében lévő csővezetékrendszert, melyek a turbinák vízellátását biztosítják. Volt alkalmunk az üzemirányítást végző épület diszpécser helyiségének megtekintésére, sőt az árapasztó műtárgy szegmensgátas elzárásának működés közbeni megfigyelésére is. A több órás szakmai program után Árva vára várt bennünket. Itt egy nagyon alapos angol nyelvű idegenvezetés során a vár minden szegletét bejártuk, így 623 db lépcső leküzdésével a vár fellegvárának legfelső szintjére is feljutottunk. Ezen nem mindennapi helyszínről kitekintve gyönyörködhettünk az Árva folyó kanyargós völgyében is. Következő megállónk Szlovákia területileg legnagyobb, térfogatilag a második legnagyobb víztározója, az Árvai-víztározó volt. Itt nemcsak a tározót, hanem annak duzzasztógátját, valamint a hozzákapcsolódó erőművet is megszemléltük. Ugyancsak közvetlen közelről tanulmányoztuk az Árva folyón található Turdossini duzzasztó- és erőművet is. A harmadik napon, Zsolnától a Vág folyó völgyében utazva, számtalan helyen láttuk a főmeder és a vele párhuzamos üzemvízcsatorna szétválását, valamint összeolvadását, miközben autóbuszunkból megszemlélhettük Lipovec, Hricov, Miksová, Povazská Bystrica, Nosice, Ladce, Hava, Dubnica nad Váhom, Trencín, Kostolná, Nővé Mesto n.V., Horná Streda, Madunice duzzasztó- és vízierőműveit. Nosice duzzasztó- és erőművénél megállva pillantottunk rá a Vág ezen -a műholdfelvétel alapján igen érdekes, hattyúnyak alakú alaprajzú víztározó- különleges létesítményére. A helyszínen tapasztalt több méteres vízszinthiány következtében, ugyanakkor a nosicei duzzasztó- és erőmű környéke nem mutatott páratlan szépségű látványt. A „duzzasztó- és erőművek völgyéből" Nagyszombat híres városába utaztunk. Itt felkerestük a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (ELTE) jogelődjének számító, Pázmány Péter által, 1635-ben alapított jezsuita egyetem épületét és a mellette lévő Egyetemi templomot. Napi túránk utolsó állomásán, Pozsonyban egy rövid sétát téve tiszteletünket tettük a Szent Márton dómnál (a koronázótemplomnál), a Mihály-toronynál, a belváros főterén. Pozsonyi városnéző sétája során, a szinte kivétel nélkül vízügyes szakemberekből álló csoportunk azt is megtapasztalhatta, hogy milyen intenzitású a csapadék akkor, amikor fél óra alatt kb. 50-60 mm csapadék hullik le. (Csodálatos látvány, ha az ember egy száraz, esőtől védett helyről nézheti e jelenséget végig. Ez sajnos nem mindenkinek sikerült a csoportból.) Szóval, helyen61