Hidrológiai tájékoztató, 2012
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A miskolci vízvilág rejtőzködő turisztikai értékei - Víz Világnapi gondolatok
üzembe helyezésekkel. A Garadna patak feltöltődött és így árvízveszélyessé vált medrének természetkövető szabályozása, a kikotort törmelék anyag felhasználása a kisvasúti rézsű megtámasztásánál. A Pisztrángos telep szárazidőszaki friss víz ellátásához helyi karsztvíz pótlás biztosítása. A lakosság által is közkedvelt lillafüredi és Garadna-völgyi turista források műszaki és higiéniás védelme. A Csanyiki Állatkert vízellátásához mélyfúrású kút telepítése, ami lehetőséget adna látványos fejlesztésekre. A városi termálfürdők újbóli felvirágoztatása, az országosan egyedülállóan kedvező hidrogeológiai adottságú hévízkutak jobb kihasználásával. A Selyemréti Fürdő elfolyó vizéből dísztó létesítése, a Tiszai pu. felé eső szabad területen. (Lásd: Szlabóczky P. Miskolc fürdővizeinek emlékalbuma. 2009. Ismertette: Dobos Irma Hidrológiai Tájékoztató 2010) A városháztéri és a Tapolca parki hévíz kutakra látványos díszkútfejek, ivócsarnokok építése. A lefedett belvárosi Szinva meder, Városháztér mögötti szakaszának 2009-ben elkezdett visszanyitása, hallépcsőzések, partfalak növényesítése, az árvízveszélyt fokozó mederépítmények átalakítása (pl. a Szinva-terasz mellett). Az utóbbi időben eltünedező 1878-as árvízi (277 halott!) öntöttvas jelek visszaállítása, mivel azt például a Színháznál sokan megdöbbenve olvasgatták, a Megyeházán és a Minorita kolostoron alig látszik. A belvárosi megújult és megújítandó (fásítandó) parkok öntözésére csőkutak telepítése, ahogyan az a 60-as évek végén történt, az akkori Főkertésszel együttműködve. Kiemelt jelentőségű lehetőség: séta-, és kerékpárút kialakítása a csodálatos, de alig ismert galériaerdős sajóparti töltésen (7. kép). Az útvonal összekötése a Csorba tó különleges „fjord rendszerének" bemutatásával. A felsorolt témák majd mindegyikével a Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezetének munkabizottságaiban évtizedeken át foglakoztunk. 58 heto lenne. Az egykori Hejő menti állapotot utánzó patakos-tavas vízbukós-surrantós rendszer kialakítása a tapolcai csónakázó tótól az Egyetemvárosig, amire már pályázati terv is született. Az egykori festékőrlő malom és kisvasút imitált visszaállítása. A Diósgyőri Vár melletti Malomtó (Halastó) részbeni visszaállítása, a várárok csónakázó tóvá alakítása, az itteni két fontos karsztvíz bázis védelmével összehangoltan. Erre 1967-ben már adtunk elvi műszaki megoldást! A Diósgyőri Strand fejlesztését lehetővé tévő melegvíz feltárása, amivel a 70-es évek eleje óta már többször foglalkoztunk. A tervezett Hámor-Papirgyár közötti kerékpár- és sétáló út fel- illetve átvezetése a puskaporosi szoros látványos, de a közút felől takart vízeséses műtárgy rendszerén, megmutatva az itteni barlangrendszert is. A jelenlegi, közútra terelt kerékpár- és gyalogosforgalom állandó veszélyt jelent. Az Alsó-Hámor alatti egykori papirörlő malom megmaradt üzemvíz csatornájának védelme és legalább a megmaradt műtárgyi alapok feltárása a Cserkész telepnél. A Molnár Csárda melletti épületmaradvány és az egykori malom imitált visszaállítása. Mindezekkel együtt megoldandó a völgyszűkület katasztrofális árvízi veszélyeztetettsége. Lillafüreden a Hámori tó gátjának, valamint a Palota Szálló alatti vízesés, üreg rendszer és a Függőkert hidrológiai tényezőkkel is összefüggő széleskörű stabilizálása. A Palota Szálló parkjában volt egykori fürdőmedence, vagy legalább egy dísztó visszaállítása. A Hámori-tó felső meghosszabbítása a mederből kikotrandó iszapos murvából épült kis gátrendszerrel, és az itteni árvízi veszélyeztetettségű szennyvízátemelő átépítése, áttelepítése. A FelsőSzinva meder szárazidőszaki „életben tartásának" a '90-es években megtervezett hidrogeológiai megoldása, tekintettel a vízesésekre is. Az István barlang árvízi elöntésének megelőzése, hidraulikailag méretezett fenékürítő csatornával, hasonlóan az Anna barlangéhoz. Az Őskohó egykori vízhasználatát biztosító üzemvíz csatorna maradványának műemléki felújítása, időszakos