Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A miskolci vízvilág rejtőzködő turisztikai értékei - Víz Világnapi gondolatok

kétségkívül a közel háromszorosan nagyobb szűrőcső és termelőcső áramlási keresztmetszet. A másik (alárendeltebb) ok az új fúrás kúthidraulikai vizsgálatánál kimutatott nagyobb „réteg" permeabilitás (m

2), illetve filtrációs tényező (m/d). Ezen számítások csak összehasonlítási szempontból mértékadóak, numerikus értéküket fenntartással kell fogadnunk a régi fúrás talpi, és az új fúrás üregtetőből történő beáramlása miatt. Azaz a számításokban szereplő szűrőzési mélységközök hidraulikailag csak fiktív adatok. Sok kérdést vet föl a különböző időpontokban és módszerekkel végrehajtott nyugalmi nyomás adatok értékelése, pedig ez az Eger térségében nagy jelentőségű védőidom meghatározás egyik sarkalatos kiinduló pontja. A De-42 kútnál mért kútfej nyomás és kifolyó vízhozam értékek az időben kétségkívül jelentős mélységi energia csökkenést mutattak, amely összefügghet a térségi szénhidrogén termeléssel is, a lokális geológiai kép mellett. Egyidejű nyugalmi nyomás értéknek (a szénhidrogén bányászathoz hasonlóan) csak a 350 mben mért mélységi nyomásból adódó, tengerszint feletti 164,6, illetve 182,4 mBf fogadhatók el azonos, 158,1 mBf terepszintekkel számolva. Az új kút jóval magasabb nyugalmi rétegnyomás értékét azzal a földtani körülménnyel magyarázhatjuk, hogy abba a vetőzóna menti feláramlás kisebb súrlódási veszteséggel érkezik az üregrendszeren keresztül, mint a régi kútba, annak részben talpi beáramlása miatt, de ebben szerepe van az új kút vizének jóval magasabb oldott gáztartalmának és kissé magasabb vízhőmérsékletének is. Az 1. ábra szerint az új kút vízbeáramlási zónája közelebb esik a gázos anyakőzet Tardi Agyaghoz. A néhány fokos hőmérséklet eltérések az új kút nagyobb mélységével és feláramlási csőkeresztmetszetével magyarázhatók. Mindezek a vető menti eltérő kúttalp térségi viszonyokat, az új kút kedvezőbb lokális rezervoármechanikai helyzetét bizonyítják, ami a magasabb hőteljesítményében nyilvánul meg (Prohászka András, Galsa Attila 2011). Következtetések A 10 milliárd Ft-os beruházással közelmúltban megvalósult egerszalóki nagy fürdő és szálloda komplexum működését biztosító hévízkútpár Csíky Gábor 1966-os földtani szelvényében (7. ábra) feltüntetett vetőzóna szélső vetőjének két oldalán, geohidrológiailag eltérő módon csapolja meg a termálkarsztot. A kútadatok egymás közötti eltérése és időszaki változásai nyomatékosan mutatják, hogy a sokszor jelentős gazdasági és magántulajdon érdekeket érintő védőidom meghatározásoknál távolról sem szabad csupán a vízföldtani naplóban található adatokra hagyatkozni. Már a terepszint és így az abszolút nyugalmi vízszint értékek is hibásak lehetnek. A modellezéskor geodéziai ellenőrzés végzendő. Több évtizednyi, nagyszámú tapasztalat alapján a különböző feltételekkel számított szivárgási tényező értékek átlagának szórása ±30 % (Szlabóczky P. 2002 IX. FAVKonferencia). Hangsúlyozandó még, hogy 50°C feletti mélységi hőmérsékletű rezervoároknál csak mélységi nyomásemelkedésből számított permeabilitással (és nem szivárgási tényezővel!), valamint a rugalmassági viszonyokat is tartalmazó tárolási tényezővel (és nem hézagtérfogattal!) szabad csak számolni. Repedezett-karsztos tározóbeli kút összefüggés vizsgálatok, és az előző két paraméter „rétegbeli" értékének meghatározása csak a szénhidrogén bányászatban alkalmazott interferencia vizsgálati módszer alapján végezhető korrekten. Sajnálatos, hogy ezeket a hidrogeológus mérnöki munkákat napjainkban egyre inkább jogi aspektusból bírálják el. A döntések bizonyára megfelelnek a Jogszabályoknak", de sok esetben aligha a „szakszabályoknak" és a hidrogeológiai valóságnak! A miskolci vízvilág rejtőzködő turisztikai értékei Víz Világnapi gondolatok SZLABÓCZKY PÁL Miskolc idegenforgalmi jelentőségű területe karszthegységből induló, hosszú patakvölgyes dombsorral kísért fővölgyön át húzódik, az Alföldre nyíló folyóvölgyig. Ezért olyan egyedülálló vízügyi adottságokkal rendelkezik, amelyek igen változatos és különleges turisztikai „attrakciókat" biztosítanak. A gazdasági és társadalmi potenciálját vesztett város (közel 50 ezer elvándorló az elmúlt évtizedekben!) legjelentősebb megújulási forrása lehet a turizmus fejlesztése. Természetesen ehhez a felsorolt vízügyi hátterű rejtőzködő lehetőségek mellett más tényezők is adottak, mint például a felszámolt ipari létesítmények látogathatósága, régészeti és építészeti különlegességek, geológiai feltárások, felhagyott kőbányák botanikai érdekességekkel, az avasi pincéktől tiszta időben a Tátráig elnyúló panoráma. A felsoroltak megvalósítása pénzt hozna a városnak, szellemi és fizikai munka lehetőséget a lakosságnak, erkölcsi elismerést és választói támogatást a mindenkori vezetőknek. Több mint fél évszázados tapasztalat alapján az időszerű témapontok a következők: A tapolcai termál akna melléfúrásos fejlesztése, az eredeti 30 °C feletti vízhőmérséklet biztosítása, az időszakos hidegvíz beszivárgás, zavarosodás, hozamcsökkenés megszüntetése céljából. Lásd: Szlabóczky, P. 2005. A Miskolc-Tapolcai Tavi- és Barlangfiirdő vázlatos hidrogeológiai és geotechnikai ismertetése. Hidrológiai Tájékoztató 2006. 37-42. Az omlásokkal veszélyeztetett tapolcai hideg karsztvíz termelő rendszer áttelepítése a hegyoldal, vagy a felhagyott kőbánya alá. Ezáltal a Barlangfürdő gyógyászati építménye korlátlanul fejleszt57