Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Barta Kinga: Gemenc Béda-Karapancsa üledékének és talajának foszfor adszorpciója

1. ábra. Üledékminták adszorpciós izotermáinak lineáris ábrázolása Adszorpciós izotermák 15 g/l-es üledék szuszpenziók esetén erőegyensúlyt koncentráció [mg/l] • Rezéti-Duna • Cserta-Duna A Belső-Béda X Bátai-Duna X Kis-Rezét • Fertő-tójavasz + Fertő-tó__ősz Log. (Kis-Rezét) Log. (Cserta-Duna) Log. (Bátai-Duna) Log. (Belső-Béda) Log. (Rezéti-Duna) Log. (Fertő-tó_ösz) Log. (Fertő-tó_tavasz) 2. ábra. Talajminták adszorpciós izotermáinak lineáris ábrázolása A talaj foszformegkötőképessége a területek magasság szerinti elhelyezkedésétől függően mutat eltéréseket. A mélyebben fekvő területeken, ahol az elöntés gyakoribb, a talaj nagyobb foszfor adszorpciós kapacitással rendelkezik, ebből kifolyólag egy-egy árhullám esetén nem számolhatunk mindenhol azonos foszfor megkötő képességgel. A talajminták közül a legkisebb kapacitással rendelkező Nagy-Csukást (650 cm) alapul véve, a Csukás-fok (470 cm) 173 %-kal több foszfort adszorbeál, ezt követi a Belső-Béda erdő és a Nagy-Csukás (520 cm) egyaránt 11 l-l 11 %-kal jobb foszfor adszorpciós képességgel. A Belső-Béda szántóföldről származó talajminta 78 %-kal, a szúnyogszigeti minta pedig 54 %-kal több foszfort köt meg, mint a kiválasztott Nagy-Csukás (650 cm) üledéke. A mért értékekből levonható fontos következtetés az is, hogy a művelés alatt álló területek talajai kevesebb foszfátot fixálnak, mint a nem művelt talajok. A fent leírt eredmények, valamint az üledék- és a talajminták adszorpciós izotermáinak összehasonlító vizsgálatai alapján kijelenthető, hogy a talaj sokkal gyengébben köti a foszfort, mint az üledék. Utóbbi foszfor adszorpciós kapacitása körülbelül négyszerese a talaj kapacitásának. Területi kiterjedése miatt azonban a talaj megkötő képessége a Duna kiöntési gyakoriságának, és mértékének függvényében nagyobb jelentőséggel bírhat, mint az üledéké. Összefoglalás A kutatás eredményei alapján alátámasztható, hogy a tervezett kotrási munkálatok jogosnak bizonyulnak a területen. Ennek megvalósítása nemcsak vízmélység javítás, és foktisztítási szempontból fontos, hanem az üledék foszfor megkötő képességének javítása miatt is. A helyszíni mintavételekkor tapasztalt állapotok, a laboratóriumi vizsgálatok során mért eredmények és a térségben tervezett beavatkozások ismeretében legfontosabbnak a Cserta-Duna, a Bátai-Duna és a Belső-Béda kotrási munkálatainak elvégzését tartom. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki témavezetőmnek, dr. Szilágyi Ferencnek a tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért és útmutató tanácsaiért, valamint köszönettel tartozom konzulensemnek Musa Ildikónak a laboratóriumi munkám során felvetődött gyakorlati problémák megoldásában nyújtott segítségéért, szakmai tanácsaiért és ötleteiért. 22