Hidrológiai tájékoztató, 2012
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Péntek Csilla: A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18. századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18. századtól napjainkig* PÉNTEK CSILLA Bevezetés, célok A Tihanyi-félsziget hidrológiájával, és főként a hidrogeológiájával kapcsolatban rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Számos olyan kutatás zajlott már, mely a félsziget két tavát (Külső- és Belső-tó) volt hivatott megismerni, azok flóráját, faunáját, vagy éppen keletkezésének történetét. Ennek ellenére a Belső-tóban még ma sincs vízmérce, vízszintváltozásairól tapasztalati megfigyelésekből és archív dokumentumokból, visszaemlékezésekből tudunk. A felszín alatti vizekről pedig még kevesebb ismeretünk van. Lóczy L. kutatásai, Schmidt E. 1960-as felmérésén, majd az 1970-es építésföldtani térképezés (Lángné, 1970) kapcsán végzett felméréseken kívül nem sok munka foglalkozik a Tihanyi-félsziget felszín alatti vizeivel. Dolgozatom célja a félsziget hidrogeológiájának megismerése, illetve a felszín alatti vízviszonyokkal párhuzamosan, és ahol lehet azzal összefüggésben a vegetációs mintázatok változásainak vizsgálata. Anyag és módszerek A hidrológiai viszonyok megismeréséhez a módszereim: - archív adatok, térképek, fotók, visszaemlékezések elemzése - saját, friss mérési adatok gyűjtése (geofizikai mérések, vízkémiai vizsgálatok, vízszintvizsgálatok) Kutatásomban kiemelt figyelmet fordítottam a Külső- és Belső-tó, valamint az időszakosan vízzel borított Rátai-csáva vizsgálatára. Megpróbáltam adatokat találni és méréseket végezni arra vonatkozóan, hogy vajon e tavak hogyan függnek össze a felszín alatti vízrendszerrel, és ezáltal akár egymással is. Természetesen e komplex kérdéskör megválaszolásához dolgozatom mindössze kiindulási alapul szolgálhat. A Tihanyi-félsziget tavai mind földtani, mind hidrogeológiai, mind ökológiai szempontból különleges helyzetűek. Vizsgálatuk gyakorlati, természetvédelmi kezelési kérdésekhez közvetlen adalékokkal szolgálhat. A félsziget vegetációs mintázatában bekövetkezett időbeli változásokat a 18-19 és 20. századokból származó archív adatok, dokumentumok, térképek alapján vizsgáltam. A mai helyzet felmérését a 2009-2010-ben megvalósult Á-NÉR élőhely-térképezés (Bauer, 2010), valamint saját megfigyelések alapján végeztem. Kutatási céljaim között szerepel annak elemzése, hogy a félsziget vízviszonyaiban és vegetációjában bekövetkező változásokhoz mennyiben járul hozzá az emberi behatás. Éppen ezért mind a hidrogeológia, mind a vegetációs mintázatok vizsgálatakor figyelmet fordítottam az ember jelenlétére, tevékenységére a félszigeten. Kutatásaimat a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal együttműködve az ELTE Hidrogeológia és Geotermia Munkacsoportja tihanyi kutatásai keretében végeztem. Eredmények Kutatásaim alapján megállapítottam, hogy az ember jelenléte miatt a legtöbb területen nem a víz hatása az elsődleges, hanem az emberi behatás (legeltetés, taposás, felülvetés stb.). Ahol a vízhatás jobban érvényesülhet, az a Rátai-csáva legmélyebb, és emiatt legtovább nedves területe, valamint a két tó közvetlen parti zónája. A Tihanyi-félsziget bonyolult felépítéséből adódóan bonyolult vízviszonyokkal is rendelkezik. Igaz ez a felszíni (pl. légtavak hatása), illetve a felszín alatti (pl. áramlások) vizekre is. A vizekkel és a talajokkal összefüggésben a vegetáció is sokáig színes képet mutathatott, ám az ember megjelenésével egyre inkább az antropogén hatások befolyásolták a vegetációt, ma a három vizsgált területen (Belső-tó, Külső-tó, Rátai-csáva) leginkább felülvetett, taposott vegetációt találni, csak kis foltokban fedezhető fel a víz hatása. A félszigeten diffúz szivárgás jellemző, vagyis a lehullott csapadék a félsziget mélyebb medencéi, illetve a meredek parti zónája felé áramlik a felszín alatt, és ezeken a területeken csapolódik meg, erre több bizonyítékot is írtam a dolgozatomban. A friss mérési eredmények alapján elmondható, hogy a Belső- és Külső-tó állandó vízborításában szerepe lehet a területen található vékony agyagos rétegeknek, melyek a bazaltos rétegeket fedik, és melyek megakadályozzák a víz elszivárgását. Régebbi mérési eredmények (Dömötör, 2005) pedig azt igazolják, hogy a hideg légtavak jelensége a párolgás csökkentésével járul hozzá a vízfelszínek állandóságához. A környező hegyoldalakról mindkét tó felé áramlik a talajvíz, így a csapadékon kívül ez is biztosan hozzájárul a két tó vízkészletéhez. Méréseink alapján feltételezhető, hogy a Rátai-csáva időszakosságát az okozhatja, hogy alatta a bazaltos réteg a DNy-i irányban megközelíti a felszínt, és a bazaltban levő repedés-hálózatokon keresztül a Külső-tó irányába vezetődhet a víz. Ennek az elméletnek a bizonyítására még további vizsgálatok szükségesek, ahogy annak vizsgálatára is, hogy vajon a Külső- és a Belső-tó között lehet e valamilyen felszín alatti kapcsolat. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani a dolgozathoz nyújtott segítségéért elsősorban témavezetőmnek, Mádlné dr. Szőnyi Juditnak, konzulensemnek Bauer Norbertnek, valamint mindenkinek, aki segítette munkámat. * A 2011. évi Lászlóffy Woldcmár diplomamunka pályázaton Bsc kategóriában II I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 23
