Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: Üledéklakó vízi gerinctelenek a Balatonban

Daday J. (1900): A magyarországi kagylósrákok magánrajza. - Magyar Tud. Akad., Budapest, pp. 320. Dévai Gy. (1980): A Balaton üledékrakó árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) faunájának vizsgálata. - MTA VEAB Monográfia, VI. 1. 82-84. Dévai Gy. (1985): Az árvaszúnyogok jelentősége a Balaton víz- és üledékminőségének védelmében. - XXVII. Georgikon Napok Keszthely. Mezőgazdasági termelés és környezetvédelem II. rész, 629-636. Dévai. Gy. (1990): Ecological backgrund and importance of the changes of chironomid fauna (Diptera: Chironomidae) in shallow Lake Balaton. Hydrobiologia 191, 189-198. Dévai Gy. (1992): A balatoni bentoszkutatások történeti áttekintése és helyzetének értékelése. - 100 éves a Balaton-kutatás. Szerk.: Bíró P., Tihany, 91-100. Dévai, Gy., Moldován, J. (1983): An attempt to trace eutrophication in a shallow lake (Balaton, Hungary) using chironomids. - Hydrobiologia 103, 169-175. Dévai Gy., Czégény /., Dévai /.. Heim Cs., Moldován J. és Preczner Zs. (1984): Balatoni és zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján. - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. I. pp. 183. Dévai, Gy. (1990): Ecological brackgrund and importance of the changes of chironomid fauna (Diptera: Chironomidae) in shallow Lake Balaton. -Hydrobiologia 191, 189-198. Dévai, Gy., Moldován, J. (1983): An attempt to trace eutrophication in a shallow lake (Balaton, Hungary) using chironomids. - Hydrobiologia 103, 169-175. Dévai Gy., Moldován J., Nagy S. (1984): Az árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) fauna kutatásának helyzete a Balaton vízgyűjtő területén. Kilencedik Bakony-kutató Ankét, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 39-47. Dudich E. és Loksa I. (1969): Állatrendszertan. - Tankönyv-kiadó, Budapest, pp. 708. Ekman, S. (1911): Neue Apparate zur qualitativen und Quantitativen Erforschung der Bodenfauna der Seen. - Int. Rev. Hydrobiol. und Hydrogr. 3,553-561. Entz G. sen. (szerk.) (1897): A Balaton faunája. - A Balaton tud. tanúim, ered. 2. A Balaton tónak és partjainak biológiája. Első rész, Budapest, pp. 279. Entz, G. (1936): Über des Auftreten und die Verbreitung der Wandermuschel (Dreissensia polymorpha Pali.) im Balaton. - Mem. du musee Royal d, hist. nat. de Belgique, 2 ser. Mélanges P. Pelseneer 283-293. EntzG., Sebestyén O. (1940): A Balaton élete.-Magy. Biol. Kut. Münk 12, pp. 169. Entz G„ Sebestyén O. (1933): Az Anodonta cygnea (Unionidae) nagysági variálása, valószínű életkora, a nemek egymáshoz és a teknő vastagsági átmérőjéhez való viszonya. - Magy. Biol. Kut. Münk., 6, 54-68. Entz, B., Ponyi, J. E., Tamás, G. (1963): Sediment-untersuchungen im südwestlichsten Teile des Balaton, in der Bucht von Keszthely in 1962. - Annál. Biol. Tihany, 30, 103-125. Ferenc M. (1979): A vízi kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta) kishatározója. - VIZDOK, Budapest, Vízügyi Hidrobiológiái 7, pp. 167. Frankó A., Ponyi J. (1973 a): A szén és nitrogén arányának változása a Balaton felső iszaprétegében. - Hídról. Közi., 2, 81-84. Frankó, A., Ponyi, J. (1973 b): Seasonal change of the organic carbon content of Laké Balaton during 1972. - Annal. Biol. Tihany, 40, 185

r189. Gelei J. (1929): A Balaton állatvilágának néhány különlegessége. - Állatt. Közlem., 26, 35-58. Gulyás P. (1974): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója. - Vízügyi Hidrobiológia 2. VIZDOK, Budapest, pp. 248. Holme, N. A.. Mclntyre, A. D. (1971): Methods for the Study of Marine Benthos. - IBP Handbook, No 16, pp. 334. Iharos Gy. (1959): A Balaton vízterületének és parti övének Tardigradáiról. - Annal. Biol. Tihany, 26, 247-264. Iharos Gy. (1964): A balatoni nádasok bevonatának Tardigradái. - Állatt. Közi., 51, (1—4), 49-53. Iharos, Gy. (1975): Summary of the results et forty years of research on Tardigrada. - Mem. 1st. Ital. Idrobiol., 32, Suppl., 159-169. lilies J. /ed./ (1978): Limnofauna Europaea. - Gustav Fischer Ver. Swets and Zeítlinger B. V., Stuttgart, New York, Amsterdam I-XVII + 1-532. LóczyL. (1921): A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei czímű monográfia-gyűjtemény adatai alapján. - Homyánszki könyvnyomda, Budapest, pp. 194. Máté F. (1987): A Balaton-meder recens üledékeinek térképezése. MÁFI Évi Jelentése az 1985. évről, 308-379. Merkl O. (1996): A Balaton vízibogarai (Coleoptera). - Állatt. Közlem., 81, 193-198. Meschkat, A. (1934): Der Bewuchs in den Röhrichten des Plattensees. Arch. Hydrobiol., 27, 436-517. Móczár L. /szerk./ (1969): Állathatározó. - Tankönyvkiadó, Budapest, I., II., pp. 722 és 758. Moon, H. P. (1934): A quantitative survey of the Balaton mud Fauna. - Magyar Biol. Kut. Münk., 7, 170-189. Ponyi, J. (1969): Quantitative investigations on mud-living crustaceans in the open waters of Lake Balaton. - Annal. Biol. Tihany, 36, 213-222. Ponyi J. (1976): Vízbiológiai gyakorlatok. - BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar, Baja, Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 191. Ponyi J. (1977): A Balaton biológiai változásai. I. rész. Helyzetkép a tó élővilágáról. - Búvár, 3, 106-113. Ponyi J. (1981): A makrobentosz mennyiségi vizsgálata a Balatonon. - A Balaton kutatás újabb eredményei II. VEAB Monográfia 16. sz. Veszprém, 221-237. Ponyi J. (1984): A Balaton nyíltvizének és iszapjának gerinctelen állatvilága és életkörülményeik. - Doktori Értekezés, Kézirat, 199 A 4-es oldal, 104 ábra, 135 táblázat. Ponyi J. (1990a): Az Unionidae család (Mollusca, Bivalvia) elterjedése, tömege és produkciója a Balatonban. - Állatt. Közlem., 76, 91-97. Ponyi J. (1990b): Vízi növényzettel borított parti táj (litorális régió) állattaxonómiai kutatása a Balatonban. - Zárójelentés az MTA AKA által finanszírozott kutatásokról. Ponyi J. (1992a): A Balaton gerinctelen állatvilága kutatásának egy évszázada. - 100 éves a Balaton-kutatás. Szerk.: Bíró P., Tihany, 77-84. Ponyi, J. E. (1992b): The distribution and biomass of Unionidae (Mollusca, Bivalvia), and the production of Unio tumidus Retzius in Lake Balaton (Hungary). - Arch. Hydrobiol., 125, 2, 245-251. Ponyi J. (1995): A meiobentosz vizsgálatok módszerei és nehézségei. - 37. Hidrobiol. Napok, „Biomonitorozás-biodiverzitás", Tihany, 113-117. Ponyi J. (1996): A Balaton állattani kutatásának újabb eredményei. Bevezető. - Állatt. Közlem., 81, 167-168. Ponyi J. /szerk./ (1996): A Balaton állattani kutatásának újabb eredményei. -Állatt. Közlem., 81, 167-226. Ponyi J. (1997): A Balaton Cladocera és Copepoda rákjai. - Állatt. Közlem. ' 82, 69-80. Ponyi J. (1999): A Velencei-tó meiobentosz faunájának vizsgálata 1998-ban. - Hídról. Tájékoztató, 26-28. Ponyi J. (2002): A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben. - Állatt. Közlem., 87, 179-189. Ponyi J., Bíró K.. Zánkai N. (1967): A Balaton iszaplakó állatainak gyűjtéstechnikája és problémái. - Állatt. Közlem., 54, 129-182. Ponyi J„ Frankó A. (1977): A szervesszén horizontális eloszlása a Balaton felső iszaprétegében. - Hídról. Közi., 4, 163-166. Ponyi, J. E„ I. Tátrai, A. Frankó (1983): Quantitative studies on Chironomidae and Oligochaeta in the benthos of Lake Balaton. - Arch. Hydrobiol. 97, 2, 196-207. Petro E„ Ponyi J. (1992): A Balaton gömb- és borsókagyló (Sphaeriidae, Sphaeriinae, Psídiinae) faunája. - 100 éves a Balaton-kutatás, szerk. Bíró P. Tihany, 211-215. Poddubnaya, T. L., Ponyi J. (1985): Újabb adatok a Balaton Oligochaeta faunájáról. - Állatt. Közlem., 72, 153-156. P. Zánkai, N. (1965): Zoologische Untersuchung der Röhrichte des Balaton. II. Wassermilben (Hydracarina). - Annal. Biol. Tihany, 32, 175-186. P. Zánkai N. (1993): A Balaton északi partjának víziatkái. - Állatt. Közlem., 79, 113-134. Reskóné Nagy M„ Ponyi J., Szitó A. (1999): A Zooplankton, a meio- és makrozoobentosz mennyisége, faji összetétele a Velencei-tóban. - Hidrol. Közi., 6, 369-371. Richnovszky A. és Pintér L. (1979): A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója. - Vízügyi Hidrobiol. 6., VIZDOK, Budapest, pp. 206. Richnovszky, A., Ponyi, J., Járai, J. (1987): Zum vorkommen von Unio pictorum (L.) im Balaton. - Soosiana, 15, 43—48. Sebestvén O. (1958): A Balaton-kutatás harminc éve Tihanyban. - Annal. Biol. Tihany, 25, 9-28. Sebestyén O. (1962): Az utóbbi tizenöt év Balaton-kutatásának eredményei 1946-1960. - Annal. Biol. Tihany, 29, 195-216. Soós Á. (1940): A Tihanyi-félsziget piócafaunájáról. - Magy. Biol. Kut. Münk., 12, 79-97. Specziár, A.. Bíró, P. (1998): Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). - Hydrobiologia, 389: 203-216. Specziár A., Bíró P. (1999): A Procladius choreus (Diptera, Chironomidae) populáció dinamikája és produkciója a Balatonban. - Hidrol. Közi., 79 évf., 6. sz., 372-375. Specziár A. (2000): A Tanypus punctipennis Meigen (Diptera, Chironomidae) generációs ciklusa, populáció dinamikája és produkciója a Balatonban. - Hidrol. Közi., 80, 5, 385-387. Szalay, L. (1955): Wassermilben (Hydrachnellae) aus dem Kis-Balaton. Acta Zool. Hung., 1, 129-153. Szalay, L. (1956): Wassermilben (Hydrachnellae) aus der Umgebung des Balaton. - Acta Zool. Hung., 2, 269-300. Székessy, V. (1995-től): Magyarország állatvilága. Fauna Hungáriáé. - Akadémiai Kiadó, Budapest. Szitó A.. Lakatos Gy., B. Muskó I. (1996): A Balaton nádbevonatában élő árvaszúnyogok (Chironomidae). - Állatt. Közlem., 81, 211-216. Szitó A.. B. Muskó I. (2002): Bevonatlakó életközösségek évszakos változásai a Balaton köves parti zónájában, az Amphipoda rákok kivételével. - Hidrol. Közi., 82. évf., 149-152. Virág Á. (1998): A Balaton múltja és jelene.-Egri nyomda KFT., Eger, pp. 904. Vörös L., Kovács A.. Mózes A., Bányász D„ Németh B. (2005): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, szerk.: Mahunka S., Banczerowski J., MTA Budapest, 7-15. Zsuga K. (1996): Vizsgálatok a Balaton litorális övében élő kerekesférgeken (Rotatoria). - Állatt. Közlem., 81, 217-226. 83