Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Mátra hegység körüli ásványvizek nyomelem vizsgálata

3. kép. A bükkszéki gyógyfürdő fedett gyógyvíz medencéje 4. kép. A Gyömgyösi Uuszoda és Termálstrand nyitott és fedett medencéi (2010) a bór pedig 39,805 fig/l mennyiségben van jelen e kút vizében. Papp Sz. pedig a bükkszéki vízben mutatott ki nagy értéket ezekre az elemekre vonatkozóan. így pl. a fluornál 2000 pg/l-t, a brómnál 14,350 fig/l-t, a jódnál pedig 2220 pg/l mennyiséget tapasztalt. E hévíznél is megközelítően egyeznek az eredmények, pedig a vizsgálat még 1950 augusztus 27.-én történt. A bór mennyiségét 57,500 jug/l adja meg jelezve azt, hogy a vízben rendkívül nagy ennek az elemnek a feldúsulása A két kútnál kapott igen nagy nyomelem értékeket figyelembe véve a termelt vizek hőmérsékletét is, megállapítható, hogy a rendszerben kétirányú áramlási pályák menti keveredésből alakul ki a kapott nyomelem összetétel. Az áramlási pályák egy részéhez a kéreg mélyebb szakaszából feláramló nyomelemekben rendkívül gazdag fluidumok kapcsolódnak, míg az áramlási pályák másik része magasabb szinten nyomelemekben szegényebb vizeket szállítanak és ezek keveredése révén alakul ki a kapott nyomelemtartalom. Ebből az is megállapítható, hogy a karsztos hidrodinamikai rendszernél a térség lemeztektonikai adottságai biztosítják azt a feltételt, hogy a kéreg mélyebb szakaszából az igen nagy nyomelemtartalmú fluidumok áramlanak fel. A pásztói és gyöngyösi hévízkutak is nyomelemekben gazdagok, de ezen belül a pásztói vízben a nyomelemek feldúsulása jelentősebb, mint a gyöngyösi hévíznél. Ebből megállapítható, hogy a pásztói hévíz feláramlási pályái szorosabb összefüggésben vannak a mélyebb ásványi sókban gazdagabb fluidumokat szállító pályákkal, mind a gyöngyösi hévízkút. E hévizeknél is alapvetően egyes vezető nyomelemek (bór, fluor) jelentős feldúsulása eredményezi ezeknek nyomelemben történő gazdagodását. Ez a megállapítás a szénsavas parádi vízre is, érvényes, csak itt már a bór szerepét a stroncium veszi át a fluor mellett. A térségben vizsgált víztípusok közül az abasári és domoszlói forrásoknál mutattak ki legkisebb nyomelem mennyiségi adottságokat. így a nyomelem adottságok a forrásoknak felszín közeli vízkörforgalmú pályákra utalnak, de feltételezhető, hogy ezen belül ezekhez kapcsolódnak még olyan mélyebb vízszállító pályák is, amelyek nemcsak a források hőmérsékletét emelik meg, hanem a nyomelemekben történő gazdagodást is elősegítik. E forrásokhoz viszonyítva a domoszlói felsö-pannóniai rétegvíznél nyomelemekben csak kisebb mennyiségi növekedés tapasztalható, eltolódva a bóros víztípus irányába. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Mátra hegység térségében különböző típusú vizek között nyomelemek mennyiségi adottságaiban alapvető különbségek mutathatók ki. így ezekből az eredményekből vízkörforgalmukra és áramlási pályáikra vonatkozóan lehet további vízföldtani következtetéseket levonni. 2.2. A vezető nyomelemek összetételi adottságainak értékelése Az 1. táblázatban közölt nyomelemek mennyiségi eloszlásában alapvető különbségek tapasztalhatók, mert egyes elemek jelentős vagy kiugróan nagy mennyiségi feldúsulásuk figyelhető meg egyes víztípusokhoz kapcsolódóan. A vizsgált 33 elem közül, amelyek minden víztípusnál jelentős mennyiségben előfordulnak a következők: bór, stroncium és a fluor. Ezek mellett a hévizekbenjelentősen feldúsulhatnak még a bróm, a jód a lítium, rubidium, bárium. Víztípusonként vizsgálva a vezető nyomelemek mennyiségi megoszlását a vizekben a következők állapíthatók meg: Az előzőek szerint a víztípusoktól függetlenül egyes elemek jelentős feldúsulása tapasztalható a vizsgált vizekben. Ezeket vezető nyomelemként kiemelten kezeltem. így domináns vezető nyomelemek közé tartozik a bór, a stroncium és a fluor. Vannak olyan vezető nyomelemek, amelyek a vizekben szélsőségesen nagy ingadozásúak, ezek közé sorolhatók a bróm, a jód, a lítium. Továbbá vannak úgynevezett kísérő nyomelemek is, amelyek mennyiségileg esetenként kiemelkednek a vizsgált nyomelemek sorából. E csoportba tartozik a bárium, rubidium és a cézium a szénsavas vizek esetében pedig még a mangán is. A karsztos hévizekben (Bükkszék, Mátraderecske), kiugróan nagy a bór mennyisége, ezután következik a bróm, fluor, a lítium és a jód. A stroncium ezekben a vizekben alárendelt szerepet játszik. Bükkszéknél még a bárium is jelentős mennyiséget képvisel. A két kút közötti nyomelem eltérések arra utalnak, hogy az áramlási pályáik kissé különbözőek. A pásztói és gyöngyösi hévízkutaknál is a fent felsorolt nyomelemek dominálnak mind a karsztvizeknél ki93