Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Mátra hegység körüli ásványvizek nyomelem vizsgálata

2. ábra. A Mátra körüli előforduló víztípusok domináns nyomelemeinek százalékos eloszlása. 1. Bükkszék, 2. Mátraderecske, 3. Párád, 4. Pásztó, 5. ^Gyöngyös, 6. Abasáriforrás, 7. Domoszlói Vincellér-forrás, 8. Domoszlói artézi kút. sebb-nagyobb helyi eltérésekkel, ilyen pl. hogy Pásztónál a stroncium dúsulása tapasztalható, míg ez Gyöngyösnél nem figyelhető meg. Az ismertetett hévízkutak napjainkban korszerűen kiépített fürdők és strandok vízellátását biztosítják (5, 4. kép). Aparádi szénsavas víznél a bór mennyisége jelentősen lecsökkent és a stroncium a vezető nyomelem, amely mellett a fluor is meghatározó mennyiséget képvisel, de e halogén elem dúsulását sem a bróm, sem a jód nem követi. Jelentős még a vízben a mangán is. E nyomelem összetételt összehasonlítva a karsztos hévizekével ezek között kisebb egyezések mellett alapvető lényegi eltérések mutathatók ki. így rögzíthető, hogy a szénsavas vizek áramlási pályái nem egyeznek a karsztos hévizekével. Azonban feltűnő a fluornál tapasztalható mennyiségi összeesés. Az abas ári és domoszlói források között is tapasztalhatók nyomelemek eloszlásában különbségek. Itt is a vezető nyomelem a stroncium. A bór mennyiségileg alárendelt szerepet játszik. E vizekben is a fluor jelentősen meghaladja a bárét. A domoszlói artézi kútnál vezető nyomelem a fluor és a bór. Relatíve jelentős még a vízben a bárium (185 pg/t) és a lítium. A stroncium csak 124 fig/l értéket képvisel. Ezért az artézi kút vizének útánpótlódásának feltételei eltérnek a vizsgált subtermális forrásokétól és a hévízkutakétól. A leírtak szemléltetése érdekében elkészítettem a 2. ábrát, amely a domináns nyomelemek százalékos eloszlását szemlélteti a vizsgált vizekre vonatkozóan. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Mátra hegység térségében történt nyomelem vizsgálatok olyan eredményeket szolgáltattak, amelyek az egyes víztípusokra jellemző adottságokat rögzítenek. De típuson belül is vannak egyedi eltérések. Általánosságban rögzíthető még, hogy a nyomelem vizsgálatok hozzájárulhatnak az egyes víztípusokhoz kapcsolódó vízkörforgalmak és áramlási pályák teljesebb megismeréséhez. Érdekességként és összehasonlításként az 1. táblázatban közlöm még a balatonfüredi szénsavas Kossuth-forrásnak, továbbá a rodoszi Therme Calitea-i hévforrásnak és az Adriai tengernek (Dubrovnik) nyomelem vizsgálati eredményeit is. IRODALOM Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. (1977): Magyarország karbonátos repedezett hévíztárolóinak hidrogeológiai jellemzői. In.: Magyarország hévízkútjai (1973-1976). III. k. Vituki kiadvány. 17-25. Cornides I. (1993): Magmatic carbon dioxide at the crust's in the Carpathian Basin. Geochemical Journal. 27.241-249. Dobos I. (1984): Ásványvíz kutatás és feltárás Parádsasváron. Hidrológiai Tájékoztató, április, 33-35. Gasztonyi É. (2010): A Mátra hegység ércesedése. In.: Baráz Cs. et al. szerk.: A Mátrai Tájvédelmi Körzet, 53-63. B.N.P.J. kiadvány Eger. Haas J.-Budai T.-Csontos L.-Konrád Gy. (2010): Magyarország pre-kainozóos földtani térképe. M=l:500.000 Magyarország földtani térképsorozata. MÁFI kiadvány. Liptai E.-Scheuer Gy. (1992): A Kelet-Mátra aljai források vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, október 29-31. Papp Sz. (1957): Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. In.: Schulfof Ö. szerk.: Magyarország ásvány és gyógyvizei. Bp. Akadémiai Kiadó, 337-627. Pálfy J. (1975): A mátraderecskei hévíz földtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató 77-79. Scheuer Gy. (2009): Forrásmészkövek és a lemeztektonika. Cikkgyűjtemény 1. Önálló kiadvány. Scheuer Gy. (2011): Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpátmedence körüli karsztos ásványvizekre. Hidrológiai Közlöny, 91. 2. 33-42. Varga Gy.-Csillagné Teplánszky E. (1974): Mátra hegység földtani térképe. M=1:50.000 MÁFI kiadvány. Zelenka T. (2010): A Mátra hegység paleogén és neogén vulkanizmusa. In.: Baráz Cs. et al. szerk.: A Mátrai Tájvédelmi Körzet, 27-38 B.N.P.I. kiadványa Eger. Zsíros T.-Mónus P.-Tóth L. (1988): Hungarien eathqueke catalog. Budapest. 3-182. 94