Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Mátra hegység körüli ásványvizek nyomelem vizsgálata

Az előzőekben tárgyalt hidrodinamikai rendszerek közül kiemelkedő jelentőségű a bükkszéki és mátraderecskei hévíztermelő kutakkal feltárt mélykarszt rendszer. E kutak vizének nyomelem vizsgálatával betekintést kaphatunk ennek a rendszernek a bonyolult, és nagyon érdekes adottságaiba és paleo-vízföldtani fejlődéstörténetébe, mert ez a hévizes karsztos hidrodinamikai rendszer a térségben végbemenő lemeztektonikai folyamatokkal összefüggően fejlődött ki és működik ma is az adott karsztos vízföldtani törvényszerűségek mellett. Ennek a karsztrendszernek paleo-vízföldtani fejlődésében alapvető és meghatározó szerepet játszottak azok a harmadidőszaki lemeztektonikai folyamatok, amelyek a paleogénben és a neogénben zajlottak le többször felújuló vulkánossággal és ezekhez kapcsolódó hidrotermás eseményekkel, amelyekhez a jelentős ércképződésen túlmenően (Gasztonyi E. 2010) limnokvarcit, opál, gejzirit és a kovaföld telepek képződtek (Zelenka T. 2010). Ezekhez a lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódnak még a mai C0

2 gáz feláramlások is, amelyek Cornides I. fi 993) vizsgálatai szerint a köpenyből származtathatók. A parádi vízben a jelentős C0

2 gáz mellett szulfitos feláramlást is kimutattak (Papp Sz. 1957). Vizsgálva a térség mai szeizmicitását megállapítható, hogy napjainkban is kisebb lemezmozgások okozta rengések pattantak ki (Zsíros T.-Mónus P.-Tóth L. 1988) a mintavételi helyek környezetében. így többek között Gyöngyösön (itt többször is), Abasáron, Gyöngyöshalászon, Gyöngyöspatán, Hatvannál, Pétervásáránál, Párádon, Recsken. A felsorolásból látható, hogy a Mátra körül a lemezek ma is mozgásban vannak. A karsztos hévízrendszerben a vulkánossággal összefüggésben igen jelentős paleo-hidrotermás karsztosodás zajlott le. E hidrotermás folyamatokhoz kapcsolódó mélykarsztos jelenségek öröklődtek át a rendszernél, majd fejlődött tovább a pliocénben és a negyedidőszakban miközben ezekben a korokban is jelentős lemeztektonikai folyamatok mentek végbe. Az előzőekben felvázolt paleo-karsztosodási folyamatok ösztönöztek még arra, hogy a hegység körüli hévizek nyomelem adottságait megismerjem, mert e vizsgálatokból kívántam tájékozódni, hogy a hévízrendszer mai vízföldtani viszonyai menynyiben tükrözik vissza a rendszer fejlődési folyamatait. 2. A nyomelem vizsgálati eredmények vízföldtani értékelése A Mátra hegység környezetében nyolc helyről történt mintavételezés, figyelembe véve a különböző típusú vízadó rendszereket, amelyek a térségben kialakultak és feltártak. így vízmintavételezés történt: a. A bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévizet termelő kutakból (/, 2. kép). b. A szénsavas források közül a parádi vizből. c. A repedezett vulkánitokhoz kapcsolódó hévizes kutakból Pásztónál és Gyöngyösön. d. A délkelet Mátra-i subtermális rés és hasadék forrásokból (abasári, domoszlói, Vincellér-forrás). e. A felsö-pannóniai rétegvizet hasznosító domoszlói artézi kútból. 1. kép. Az üzemelő bükkszéki karsztos hévízkút 2. kép. A mátraderecskei strand vízellátását biztosító kút így az előzőekből látható, hogy az előzetesnek tekinthető mintavételezés nyomelemekre a térségben ismert minden jelentősebb víztípusra kiteijedt. Nem történt azonban mintavétel az igen gyakori kis oldott sótartalmú hideg résforrásokból, egyéb előforduló felszín alatti vizekből sem, miután első lépésben az volt a célom, hogy csak a térség legismertebb és legjelentősebb vizeinek nyomelemeit ismerjem meg a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben. Az 1. táblázat alapján látható, hogy egyes víztípusoknál a nyomelemek mennyiségi és eloszlási adottságai között jelentős, sőt igen jelentős különbségek tapasztalhatók. így megállapítható, hogy az egyes víztípusokra jellemző nyomelem összetételek és mennyiségi értékek alakultak ki. Ezek nyilvánvalóan a vízkörforgalmukhoz kapcsolódó áramlási pályák menti feltételekkel és adottságokkal állnak szoros összefüggésben. 2.1. A nyomelemek mennyiségi összehasonlítása térség egyes víztípusai között Kiugróan nagy nyomelemtartalommal jellemezhetők a bükkszéki és mátraderecskei hévízkutak. Ezek az eredmények már korábban is ismertek voltak a részleges nyomelemvizsgálatok alapján (Pálfy J. 1975, Papp Sz. 1957). Erre a nagy nyomelemtartalomra utalt már Pálfy J. is, mert a megjelent cikkében elemzési adatokat közölt a mátraderecskei kútra vonatkozóan. így pl. a fluor értékét 4000 yüg/7-ben a brómét ll,500pg/l-ben és a jódét pedig 887 fig/l-ben adta meg. Ezek az értékek hasonlóan nagyok a MAFI vizsgálataiban is. A vizsgálatok szerint 92