Hidrológiai tájékoztató, 2011

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ijjas István: Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontok az EU Duna Régi Stratégiájában

tőn osztozó országoknak a vízgazdálkodás területén jelenleg az egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű feladata a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében meghatározott intézkedési programok megvalósítása a vizek jó állapotának biztosításához. Ez a prioritási terület elsősorban ezeknek az intézkedési programoknak a megoldását szolgáló akciókat és projekteket fogja tartalmazni. Magyarország a Duna vízgyűjtőjén osztozó országok közül a határokon átnyúló, nemzetközi vízgazdálkodás szempontjából az egyik legnehezebb, legbonyolultabb, különleges helyzetben lévő ország: - Az ország felszíni vízkészleteinek több mint 90 százaléka külföldről érkezik, a vízgyűjtőn felettünk lévő országok hidrológiai viszonyaitól és a területükön végzett emberi tevékenységektől függ az, hogy Magyarország területére mekkora vízmennyiség érkezik és annak milyen a minősége. - A Duna egész vízgyűjtőjén 11 jelentős, határokon átnyúló felszínalatti vízbázist azonosítottak, amelyek közül hét vízbázison Magyarország osztozik más országokkal. - Magyarországnak hét országgal van közös határvonala, és közöttük van olyan ország (Románia), amely a Duna vízgyűjtőt tekintve felvízi és alvízi ország is, Mind a hét szomszédos országgal jók a vízgazdálkodási kapcsolataink. Minden országgal hosszú ideje érvényes és jól működő határvízi egyezményünk, határvízi bizottságunk és együttműködésünk van, és ezek már aktív szerepet játszottak a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésében is. így közvetítésünkkel a Duna Régió Stratégiához csatlakozott 14 ország közül 8 ország közvetlenül is együttműködik. Magyarország számára az Akciótervben ezen a prioritási területen megfogalmazott legtöbb akció és projekt fontos, de különösen jelentős a Duna hordalékmérlegének kiegyensúlyozása. A környezeti kockázatok kezelése prioritási terület Az éghajlatváltozás, az árvizek, az aszály, a vízhiány, az egyéb természeti katasztrófák és a baleseti szennyezések egyre nagyobb kockázatot és súlyos károkat jelentenek. Ezek kezelésének lehetőségeivel és módszereivel foglalkozik ez a prioritási terület, amely nagy súlyt helyez a környezeti szempontokra, de ugyanakkor a gazdasági és szociális célok teljesítését is lehetővé teszi. Integrált vízgazdálkodást kell megvalósitani, ami azt jelenti, hogy a szükséges intézkedések végrehajtásával biztosítani kell a Víz Keretirányelvben előírt környezeti célkitűzések elérésén kívül a társadalom vízigényeinek, (az EU terminológiája szerint a vízhasználatoknak és vízi szolgáltatásoknak) megfelelő gazdasági és szociális célok elérését is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés sokféle szempont szerinti integrálást kíván. Egyik ilyen szempont a vízpolitika különböző elemei szerinti integrálás. A kilencvenes években a szárazföldi és tengerparti vizek védelme, a vizek állapotának javítása és megőrzése volt a fő célja az Európai Unió víz-politikájának. Ennek a víz-politikának az érvényesítéséhez léptették hatályba a Víz Keretirányelvet, amely kötelezővé tette a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést és a vizek jó állapotának biztosítását 2015-ig. A 2000-es évtized elejének jelentős károkat okozó európai árvizei és aszályai az árvízkockázat- és aszály-kezelésre terelték a figyelmet és ezekkel bővült az EU víz-politikája. Ennek első fontos eredménye a politika új elemeinek érvényesítésére szolgáló eszközök kidolgozása, az árvízkockázat kezelésre vonatkozó irányelv érvénybe léptetése, valamint az aszály és vízhiány kezelésre vonatkozó közlemény és munkaprogram nyilvánosságra hozása volt. A víz-politika további bővülését mutatják az EU éghajlatváltozással kapcsolatos új kezdeményezései és a tengervizek védelmét szolgáló keretirányelv hatályba lépése is. Magyarország számára az Akcióterv eddigi változataiban, ezen a prioritási területen megfogalmazott legtöbb akció és projekt fontos, de különösen jelentős a nemzetközi árvíz-kockázat kezelési, aszály- és szárazság-kezelési tervezés és a Tisza Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási tervében megfogalmazott intézkedések részletes tervének elkészítése, valamint a Nemzetközi Tisza Vízgyűjtő Bizottság létrehozása. Az EU Duna Régió Stratégiája kidolgozásának folyamata A Stratégia kidolgozásáért az Európai Bizottság részéről a Regionális Politikai Főigazgatóság (General Directorate for Regional Policy) a felelős. A Stratégia prioritásainak meghatározását és az Akcióterv első változatának kidolgozását a társadalom széleskörű részvételével végezték. A konzultációs dokumentum, valamint a Duna vízgyűjtő országaitól beérkezett hozzájárulások a Stratégiához a Regionális Politikai Főigazgatóság (General Directorate for Regional Policy) honlapján megtalálhatók: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/ danube/indexen.htm és a Hidrológiai Társaság honlapjáról is letölthetők. Ezekből megállapítható, hogy a Duna vízgyűjtő országainak kormányai sok prioritásban egyetértenek, de a részletekről és egyes prioritások súlyáról a véleményeik esetenként eltérőek. A konzultáció alapján a Regionális Politikai Főigazgatóság kidolgozta és kormányközi egyeztetésre bocsátotta az EU Duna Régió Stratégiája prioritásait és Akciótervét, amelyet a magyar elnökség ideje alatt elfogadtak az EU különböző illetékes testületei. A magyar Kormány a Duna Stratégia ügyét fontosnak tekinti. A Stratégia kidolgozásában való magyar részvételt Barsiné Pataky Etelka, az EU Duna Régió Stratégia kormánybiztosa irányítja. Munkáját Kormánybiztosi Titkárság segíti. A főhatóságoknál is miniszteri biztosok és bizottságok foglalkoznak a Stratégia készítés folyamatában való részvétel feladataival. IRODALOM European Union (2011) Strategy for the Danube Region - Action Plan European Union (2010) Strategy for the Baltic Sea Region - Action Plan ICPDR (2010) Danube River Basin District Management Plan ICPDR (2009) Action Programme for Sustainable Flood Protection in the Danube River Basin ICPDR (2009) Towards an Integrated Tisza River Basin Management 64