Hidrológiai tájékoztató, 2011

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ijjas István: Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontok az EU Duna Régi Stratégiájában

Az IVGT fontos alapja lehet a Duna Stratégia keretében megfogalmazandó Tisza Stratégia vízgazdálkodási prioritási területeinek. Árvíz-kockázat kezelés a Duna vízgyűjtőjén Az ICPDR 2004-ben Akció Programot dolgozott ki a Fenntartható Árvízvédelemhez a Duna vízgyűjtőjén. Az Akció Programot az EU 2007/60/EC Árvíz Irányelvével összehangolták és figyelembe vették az EU VKI előírásait is. Az Akció Program keretében külön tervek készültek a Duna egyes hosszú szakaszaira és nagy mellékfolyóira. Az ICPDR Akcióprogramjának részeként elkészültek a részvízgyűjtők árvízvédelmi akcióprogramjai. Magyarország a 17 részvízgyűjtő közül négy Akciótervének a készítésében vett részt és közülük két terv készítésének a koordinátora volt. Az egész Duna vízgyűjtő szintű tervezési tevékenységet is magyar szakértők koordinálták (először Tóth Sándor, később Bakonyi Péter). Magyarország számára nagyon fontos, hogy a részletes tervek kidolgozásában és megvalósításában továbbra is hasonló, vezető-koordinációs szerepünk legyen. A hajózás feltételeinek javítása A hajózás feltételeit a Duna több szakaszán, több országban - köztük Magyarországon - javítani kell az EU közlekedés-fejlesztési politikája szerint. Ezt a Duna Stratégia Akcióterve is tartalmazza. Az éghajlatváltozás várható hatásainak figyelembe vétele A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve megállapítja, hogy az éghajlatváltozás jelei a Duna vízgyűjtőjén már jelentkeznek, de ahhoz, hogy konkrét intézkedéseket tervezzenek az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra, még nincs elég adat a vízgyűjtő szintjén. Ezért jelenleg olyan intézkedéseket kell tervezni, hogy rugalmasan lehessen igazodni az éghajlatváltozás következtében változó feltételekhez. Az Európai Unió vízhiánnyal és aszállyal kapcsolatos kezdeményezései Az elmúlt évtizedekben az aszályos időszakok száma, intenzitása és az aszály által okozott károk jelentős mértékben nőttek az Európai Unió tagállamaiban. Ezért az Európai Bizottság alapos elemzést végeztetett az európai vízhiányról és aszályokról. Az elemzések eredményei alapján akció-változatokat fogalmaztak meg a vízfelhasználás hatékonyságának növelése és a víztakarékosság érdekében, amelyeket a COM(2007)414 számú Közleményben hoztak nyilvánosságra. Az aszály- és vízhiány (szárazság) által okozott problémák a Duna vízgyűjtő országaiban is jelentősek és a klímaváltozás következtében a helyzet tovább romolhat. A problémák jelentős részét a vízgyűjtőn osztozó országok csak közösen tudják megoldani. Ezért a Duna vízgyűjtő országainak fontos, közös érdeke az, hogy az EU aszály- és vízhiány- kezelésre vonatkozó kezdeményezéseit beépítsék a Duna Stratégiába. A COM(2007)414 számú Közleményben megfogalmazott intézkedések végrehajtásához kidolgozott Munkaprogram (SEC(2008)3069) hét intézkedés csoportot tartalmaz. A legfontosabb intézkedések a következők: - Vízszolgáltatások helyes árazása - Támogatások hatékonyabb elosztása - Aszálykockázat kezelés fejlesztése - Új vízellátó infrastruktúrák kialakítása - Víz-hatékony technológiák és gyakorlat alkalmazása - Víz-takarékossági kultúra kialakítása - Információ és adatgyűjtés fejlesztése A Duna Stratégia keretében a vízgyűjtőn osztozó országoknak olyan nemzeti, illetve a vízgyűjtő szintű intézkedéseket követelő ügyekben nemzetközi aszály- és vízhiány-kezelési intézkedéseket tartalmazó terveket kell kidolgozniuk, amelyek az előbbi intézkedések kombinációit tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy a vízigényeket a jelenlegi vízkészletekből elégítsék ki (víztakarékosság, hatékonyabb vízfelhasználás stb.), és akkor terveznek új vízellátó infrastruktúrákat (vízátvezetéseket, duzzasztóműveket, víztározókat stb.), ha az egyéb, ésszerűen és költséghatékonyan alkalmazható lehetőségek kimerültek. Magyarország részvétele a Duna Stratégia vízvédelmi és vízgazdálkodási programjaiban A vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok legnagyobb része a Duna Stratégia Akciótervének tizenegy prioritási területéből kettőhöz tartozik: - 4. prioritási terület: a vizek állapotának helyreállítása és megőrzése - 5. prioritási terület: a környezeti kockázatok kezelése Magyarország számára az előbbi prioritási területek különösen fontosak, ezért nagy jelentősége van annak, hogy Szlovákiával közösen elnyertük a 4. prioritási terület, Romániával közösen pedig az 5. prioritási terület Duna vízgyűjtő szintű társkoordinátorainak szerepét. Ez nagy lehetőséget biztosít abba, hogy hatékony, jó koordinációval sokat tegyünk annak érdekében, hogy Magyarországnak a vízgyűjtő többi országától függő vízgazdálkodási problémái az EU pénzügyi támogatásával úgy megoldódjanak, hogy közben a vízgyűjtő többi országa is elégedett legyen az eredménnyel. Ahhoz, hogy ezeknek a prioritási területeknek, valamint egyes akcióiknak és projektjeiknek a koordinációját a társkoordinátor országokkal együtt eredményesen elvégezzük, biztosítani kell a szükséges pénzügyi és személyi feltételeket. Ez remélhetőleg meg fog történni. A Duna Stratégia Akciótervének eddigi változataiban az előbbiekben ismertetett szempontokat és alapelveket általában figyelembe vették, de az aszály- és szárazság kezelés, valamint a vízkészletgazdálkodás az Akciótervben nem szerepel megfelelő súllyal. Ezen a helyzeten a magyar koordinátorok majd remélhetőleg segíteni tudnak. A vizek állapotának helyreállítása és megőrzése prioritási terület A Duna vízgyűjtőjének van több olyan jelentős vízgazdálkodási kérdése, amelyet a vízgyűjtőn osztozó országok csak közösen tudnak megoldani. A Duna vízgyűj63